Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Dobrovits Mihály–Őze Sándor: Török hatalom és parasztság a 16. századi Dél-Dunántúlon

Török hatalom és parasztság a 16. századi Dél-Dunántúlon 157 Dél-Dunántúl protestánsainak. 1561-63 között török fogságot szenved. Püspökké választják, majd Ráckevén él. Európai jelentőségű teológiai munkájában, a Loci communesben idéz Bonaventurától, amely ferences iskoláztatásának emléke. Szegedi Lajos (? 1587): Szegedi születésű. Ferences szerzetes. 1525-től Krakkóban tanul, majd 1541-től Székesfehérváron, majd Bécsben tanít. Majd Krasznára, Désre, Kolozsvárra, Tordára kerül. A felekezetváltások során végül unitárius lesz. Szegedi Gergely (? 1566): Szegedi születésű. 1556-ban Wittenbergben van. 1557-től Debrecenben működik. A debreceni reformáció irányítójaként erős török veszélytudatot is hirdet. Szegedi Lőrinc: Szegedi ferences iskoláztatás után a veszedelem elől 1551-ben. Kassára menekülnek, innen megy Wittenbergbe. Theophania című munkája révén híresül el. Tövisi Mátyás (? 1551): Neve alapján a jelentős Ferences kolostorral bíró város szülöttje. 1545-48 között Tolna reformátora. Nevén kívül semmit nem tudunk róla. 1446-49-ben Wittenbergben tanul. Majd ismét Tolnán működik. Eszéki Szigeti Imre: Eszéki születésű. Jól beszéli a horvát nyelvet. A tolnai iskola reformátora a 30-as években. 1544-ben innen megy Wittenbergbe, majd Kálmáncsehibe majd Vörösmartra. 1549-1552 között a tolnai iskolát irányítja. Eszéki István: Sztárai utódja 1558-tól Tolnán. 1565-ig. 1557-ben Wittenbergben tanul. Szeremélyi Mihály: Neve alapján szerémségi. Az első aki a 1544-ben években Kanizsán biblikus éneket ír a reformáció szellemében. Siklósi Mihály: Neve alapján a ferences kolostorral bíró perényi birtokról származik. 1529-ben Iratkozik be a wittenbergi egyetemre. 1540 körül Sátoraljaújhelyen, majd Siklóson hirdeti az igét. 1547-től Sárospatakon tanít. A városban mindkét ferences vonulatnak volt kolostora. Kálmáncsehi Sánta Márton (15. század vége 1557): A jelentős ferences kolostorral bíró dél-dunántúli mezővárosból indul A ferencesek által közkedvelt krakkói egyetemen 1525-től a magyar bursa vezetője. 1538-tól gyulafehérvári kanonok. Mezőtúron majd, Sátoraljaújhelyen működik, majd debreceni lelkész. Benczédi Székely István(? 1563): Ferences szerzetesként Iratkozik be a krakkói egyetemre 1529-ben. 1538-ban Szikszón, majd a valamikori ferences kolostorral bíró Szántón Olaszliszkán, Göncön működik. Tanulmány évei után adja ki világkrónikáját, mely erős katolicizmus ellenessége mellett török ellenes is, a melanchtoni kettős Antikrisztus tanát vallja. Huszár Gál (? 1575): Neve után a délvidéken szolgálatot teljesítő katona családból származik. Katolikus pap, talán szerzetes is, adataink 1554-es óvári működésétől vannak. Bécsben, Kassán, Komáromban, Debrecenben, Nagyszombatban, működik mint lelkész és nyomdász. Komjátiban udvari pap a Forgách családnál. Eletét a pápai katonák papjaként fejezi be 1575-ben. A névsor néhány név eltéréssel megegyezik azzal, amelyet Szakály Ferenc, állított össze 17 névből azon nevekből, akik mezővárosi származású, vagy működési helyűek voltak. Kimaradt, Bia Gáspáré, Dézsi Andrásé, Radán Balázsé nevük alapján sem déli származásuk, ám ferences iskoláztatásuk sem a rendben való szereplésük nem mutatható ki, még akkor sem, ha az utolsó kettő Debrecenben viselt papi hivatalt a 40-es 50-es évek fordulóján (a 30-as évek végén még működött a mariánus kolostor). Az utóbbit Beregszászon egy katolikus hívő lövi le, amiért a protetáns város ekkorra számolja fel a mariánus kolostort (1553). Kimaradt Farkas András neve, aki katolikus papból lett 153l-es krakkói iskoláztatása után a reformáció híve, 1538-as énekén kívül azonban biztos adataink nincsenek róla. A korai reformátorok névsorából azonban így is kiderül, hogy mindannyian olyan környezetből származtak, ahol ferences rendházak működött, vagy maguk is ferencesek voltak. A ferences befolyás a század 40-es évekig meglévő kolostorok miatt az 50-es, legfeljebb a 60-as évek reformátor nemzedékére lehetett hatással. A 30-a 40-es évek harcai sok esetben a délvidéken folyó ferences szerzetes illetve „aposztata" harcnak is felfoghatóak, bizonyítják ezt azon adatok, melyek generális zsinatok által a későbbi reformációs színhelyekre például Kálmáncsára, Pécsre, Dévára vezényelnek hitszónokokat, ferenceseket ferencesek ellen. Vaskaszentmárton 1550es hitvitája után a papi nőtlenség és a szentek közbenjárását török tiltása ellenére is prédikáló barátot kénytelen büntetni a mohamedán hatóság. Tolnán a ferences baráttal vív harcot Sztárai Még Szegedi Kis ellenfele Ráckevén is raguzai származású görög ferences. A 22 névből 5 kivételével déli a török által feldúlt, vagy veszélyeztetett területről származtak. Olyan vidékről, ahol hagyományaikban, a ferences ideológiában és személyes vagy családi tapasztalataikban az elmúlt 150 év török háborúi jelentették életük központi szervező kérdését, kihívását. Erre kellett engesztelhetetlen, vagy kiegyező álláspontot kialakítani, de mindenképpen foglalkozni kellett vele. A korai reformátorok a Szűcs Jenő által kiemelt lakóhelyekről jöttek kivétel nélkül, amely törzsterületei voltak a Dózsa-féle felkelésnek. A ferences kolostorhálózat mellett megfigyelhető a két Perényi birtoktest a siklósvalpói és a sáros-abaúji között az összeköttetés, amely kapcsolatot mutat a népi és a főurak által terjesztett re-