Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Dobrovits Mihály–Őze Sándor: Török hatalom és parasztság a 16. századi Dél-Dunántúlon
156 Dobroviîs Mihály - Oze Sándor szemben fellépne. 24 (Bálint 1975. 30-32.) Mivel az ellenfelet saját fegyverével kívánták legyőzni, engedményeket tettek a teremtés történet katolikus előadásában. A kánoni hagyományt nagy kedvvel egészítették ki apokrif vagy eretnek tételekkel. Nem tartható véletlennek, hogy a török hatalom a minden oldalról szorongatott boszniai bogumilokban találta meg leghamarabb iszlamizálható alanyait. A Dél-Alföld és a Szerémség másik jelentős eretnek áramlata a huszitizmus volt. Szegedet és e területet kereskedelmi kapcsolatai ennek fő fészkéhez a huszita biblia szülőhelyéhez Kamonchoz (A Dózsa felkeléssel végig szimpatizáló Szerémi György is innen származik.) kötik. 25 (Bálint 1975. 29.) A terület évszázados iszlám veszélyeztetettsége, kereskedő és katonaparaszti rétege multikultúrális és multikonfesszionális jellege, gazdag ferences kolostorhálózata lehetővé tették a ferences apokaliptika szociális tanításának begyökerezettségét, amely Szűcs Jenő kutatásai alapján ma már bizton állítható, hogy a Dózsa féle parasztháború vezérideológiájaként hatott és a szeged-csanádi terület mellett egyik fő frontja volt a felkelésnek. A másik két front a baranyabács-bodrog-szerémi terület és a békés-bihari a zemplénabaúji voltak. Ezeken a területeken helyezkedett el javarészt az obszerváns ferencesek mintegy 70 kolostora. Ugyanezen helyeken indul, először Mohács után a reformáció, melynek első vezetői szintén ezekből a kolostorokból kerülnek ki. 26 (Szűcs 414) Kis proszopográfia Érdemes itt megvizsgálnunk azoknak egykori ferenceseknek az életútját, akik a későbbiekben a reformáció első nemzedékét adják a németajkú városok kivételével. 27 (Zoványi 1977., Szakály 1995. 10.) Ozorai Imre: Ozoráról származik, katolikus papi pályára készül, szerzetes volta is feltételezhető, a ferencesek által kedvelt Krakkói egyetemen tanul. Majd Wittenbergből tér haza és reformátorként működik az 1530-as években Békés-Bihar-Zaránd megyében, a Drágffyak pártfogásával vitairatot jelentet meg az Antikrisztus ellen, amelyben a katolicizmussal szemben már a török is veszélyként szerepel. Dévai Bíró Mátyás( 1500-1545): A rend tagja. Budai és krakkói tanulmány évek után a valamikor szintén ferences szerzetes, katona érsek, Tomori István udvari papja majd Wittenbergben tanul, innen a reformáció híveként tér haza. A következő években Kassán, Budán, Pozsonyban, Sárváron, Váradon fordul meg. Nádasdy Tamás, Perényi Péter, Drágffy Gáspár, Serédi Gáspár környezetében. 1545-ben hal meg, mint debreceni lelkész. Abádi Dinper Benedek: 1533-ban Krakkóban tanul, majd 1535-ben a sárvárúj szigeti nyomdában Dévai Orthographiájának nyomtatója. Nincs adatunk ferences, sem délvidéki múltjáról, de wittenbergi képzése 1543-44 után Szegedre megy, ahol rögtön a ferencesekkel kerül vitába, melyet a török főhatóság javára dönt el. Az eset azt sejteti, hogy mind a ferencesekkel, mind a törökkel kapcsolatban rendelkezett már ismeretekkel. Sztárai Mihály(? 1575): Drávasztárán születik. Ferences szerzetesként Padovában tanul. 1544-től Laskón már a reformáció híveként lép fel. Baranyában, Szlavóniában, Tolnán működik. A hódoltság mellett Gyulán működik még Kerecsényi László kapitánysága alatt, majd Sárospatakon a Perényi udvarban és életét a pápai katonák papjaként fejezi be. Gálszécsi István(?1543): Ferences szerzetesi Iskoláztatás után 1524-ben Bécsben, 1527-ben Krakkóban találjuk. Majd 1528-ban itthon a ferences kultúrájú Abaújszántón működik. Ekkor még valószínűleg szerzetesként. 1542-ben űzi el Abaújszántó lakossága a ferenceseket. 1533-ban Wittenbergben van, majd Gálszécsen és Gyulán prédikátor. Megjegyzendő, hogy Gyula eredetileg szintén ferences központ volt. Batizi András(1510?): Itthon Abaúj szántón. Gálszécsi tanítványa, hatására 1528-30 között tér át még a ferences időben. Majd Sátoraljaújhelyen és Szikszón él. 1542-ben Wittenbergbe megy. 1544-ben Tokajban, majd Szatmár vidékén működik Kopácsi István: Neve alapján délvidéki, ferences szerzetes a szántói kolostorban. 1535-ben, Bécsben, 1542-ben Wittenbergben tanul. Időközben Siklóson tanít. Erdődön, Nagybányán, majd Sárospatakon a Perényiek szolgálatában vállal lelkészi állást. Itt, majd a helvét irányhoz csatlakozása után a gömör-kishonti egyházmegyében lesz esperes. 1568 körül hal meg. Szkhárosi Horvát András: Neve alapján délvidéki. A váradi ferences kolostor tagja. 1542-49 között Tálya reformátora. Erős szociális tartalmú katolicizmus ellenessége a török veszély apokaliptikájával párosul. Meliusz Juhász Péter (1536-1572): A ferences kolostorral bíró Horhiban született Somogy megyében. Tolnán, majd a sárvári Nádasdy udvarban tanul. 1556-ban Wittenbergben találjuk. Vágsellyén működik, majd Debrecenben a helvét egyház magalapozója. Szegedi Kis István (1505-1572): A szegedi ferences iskolából indul, az ugyancsak ferences központú Gyulán illetve Lippán tanítóskodik. 1535-től Bécsben illetve Krakkóban tanul, illetve 1543tól Wittenbergben. Csanádon, majd Gyulán tanít. Majd Cegléden, Mezőtúron, Temesváron fordul meg. 1552-től Tolnán, majd Laskón és Kálmáncsehiben irányítója a
