Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Kostyál László: „Árpád hős magzatjai...” (A zalai Megyeháza egykori portrégalériájáról)

266 Kostyál László 22. Kandó László: Tarányi Ferenc főispán arcképe 1926 után, vászon, olaj, 96,5x75,5 cm, ltsz. K.54.20. Jelzés baloldalt: „Kandó" Kandó László (1886-1950) a párizsi Julian Akadémián és Budapesten tanult. 1933-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára, egy ideig rektora volt. Elsősorban nagybányaias indíttatású, naturalisztikus hangvételű portrékat festett. Tarányi Ferenc (1878-?) főispán, felsőházi tag. Jogi tanulmányait előbb Bécsben, Lipcsében és Genfben végezte, majd Budapesten szerzett jogász diplomát. Közben Mosonmagyaróvárott elvégezte a Gazdasági Akadémiát is. Pusztaszentlászlói birtokán gazdálkodott, 1906-tól Zala vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Éveken át a Munkapárt megyei szervezetének alelnöke és a Zala vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke. Az első világháborús hadifogságból három év után, 1918-ban tért haza. 1920-ban és 1922-ben a zalaszentgróti körzet országgyűlési képviselője, 1922— 1926 között Zala vármegye, 1922-1932 között Vas vármegye főispánja. 1932-ben, 1935-ben és 1939-ben Zala vármegye törvényhatósági bizottsága felsőházi taggá választotta. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke volt. Félalakos, ülő képmás, hagyományos beállításban és öltözékben, részletszegény, az anyagszerűségre keveset adó megfogalmazásban. A jobbról jövő megvilágítás egyenletesen éri az egész törzset is, és a fotóműtermeknek a test plaszticitását és a fény-árnyék ellentétet kihangsúlyozó törekvéseit idézi. Kandó még portréin sem tudott elszakadni a nagybányai plein air festészetből kiinduló, a fény játékát a kép egyik központi elemévé izmosító felfogástól, ami sajátos ízt kölcsönöz ilyen jellegű alkotásainak. 23. Innocent Ferenc: Gróf Batthyány Pál főispán portréja 1930, vászon, olaj, 69x55,5 cm, ltsz. K.54.27. Jelzés jobbra lent: „Innocent" Innocent Ferenc (1859-1934) a Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt, majd a bécsi és az antwerpeni akadémián, utóbb Münchenben, Wagner Sándornál tanult. Később Rómában és Párizsban is folytatott tanulmányokat. Elsősorban arcképeket és egyházi témájú kompozíciókat (egri ciszterciek és a budai Erzsébet-zárda oltár- és mennyezetképei) festett. Gróf Batthyány Pál (1860-1930 után) középiskolái elvégzését követően katonai pályára lépett, huszárszázadosként szerelt le. Zalai birtokára, Kustanyba vonult vissza, itt gazdálkodott. 1906-tól 1909-ig Zala vármegye főispánja, 1910-től a zalaegerszegi választókerület országgyűlési képviselője. Rendkívül érzékletes kidolgozású, plasztikusan megfestett mellkép. A főispán fejét oldalra fordítja, kicsit mesterkéltnek ható pillantása eltökélten mered a távolba. Mentéjének prémes gallérján és szegélyén, a díszmagyar zöld-vörös kabátján, tollas süvegén, több helyen is megcsillan a fény. A rendkívül képzett Innocent már öregkorában festette Batthyány arcmását, s rajta a bőkezűen alkalmazott fénytöréseken túl a fényképszerű hűségre és részletességre való törekvés, valamint a képmező széleinek elmosása is fotografikus hatást kelt, s mutatja egyben a festett portrénak a fotó irányából érkező befolyásoltságát is (ami a fordított irányba talán még erősebb volt). 24. Sass Ferenc: Tabódy Tibor főispán arcképe 1937, vászon, olaj, 100x75 cm, ltsz. K.54.19. Jelezve jobbra lent: „Sass Ferenc 1937" írod: Zalai Közlöny 1937. június 22. Sass (Brunner) Ferenc (1882-1963) Vajda Zsigmondnál, Hollósy Simonnál és Ferenczy Károlynál tanult, megfordult a nagybányai művésztelepen. 1908-tól Nagykanizsán működtetett sikeres szabadiskolát. Itt volt tanítványa későbbi felesége, Farkas Böske (Sass Brunner Erzsébetként, Indiában vált ismertté, ahova 1929-ben távozott). 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, melyről főleg realisztikus tájképeit emelték ki. Az 1930-as években Sümegen élt. Tabódy Tibor (1885-?) főispán, országgyűlési képviselő. Pályáját katonaként kezdte, az első világháború után őrnagyként vonult nyugdíjba. 1925-ben a fővárosi törvényhatóság tagjává választották. 1926-ban Budapest északi kerületének országgyűlési képviselője, majd Csilléry András lemondása után képviselője. 1927-től a máltai lovagrend tiszteletbeli tagja, 1929-ben Nógrád és Hont vármegyék egyesített törvényhatósági bizottságának tagjává választották. 1935-1936-ban Zala vármegye főispánja. A félalakos képmáson Tabódy főispán lila színű, aranysújtásos díszmagyart visel, mellén kitüntetésekkel, vállán fekete, máltai lovagrendi, keresztes köpennyel. A festmény fénykép után készült, talán ez (is) magyarázza a tónusszegény átmeneteket és a kicsit száraz, rajzos felfogást. 25. Glatz Oszkár: Horthy Miklós, Magyarország kormányzója képmása 1940, feltehetően vászon, olaj, pontos mérete ismeretlen Esetleges jelzéséről nincs adatunk írod: Zalamegyei Újság 1940. március 1. Glatz Oszkár (1872-1958) Münchenben Hollóssy Simon magániskolájának tanítványa volt, majd ugyanitt az