Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Varju András: Az alsórajki római villa XIX. helyiségében feltárt mozaik padló restaurálása

94 Varjú András Az egységek külső méretének ismeretében elkészítet­tem a léckereteket (7. kép). Borovi fenyő alapanyagot (3x5 cm) használtam, a hosszabb oldalára fektetve (7/a). Az illesztésekhez egyszerű - ragasztott, csavarozott ­lapolt kötéseket alkalmaztam (7/b). A nagyobb egysé­geknél közbenső merevítéseket (7/c) is beépítettem oly módon, hogy 1 m 2-nél nagyobb szabad felület sehol se maradjon. A deformáció elkerülése érdekében a kerete­ket pillanatszorítókkal rögzítettem egymáshoz a ragasz­tás idejére . Ez a fázis lehetőséget adott - az összeállítás­nál nagyon fontos -, pontos illesztések kialakítására is. E célból a szomszédos léceket kb. 50 cm-es távolságon­ként összefúrtam (7/d) és 08-as fa tiplivel kialakítottam a csatlakozási pontokat (7/e). Ezt követte a polisztirol táblák elhelyezése a kere­tekbe (8. kép). 5 cm vastag alapanyagot (8/a), használ­tam, oly módon kialakítva az egységeket, hogy a keret lécek helyét kivágtam a táblákból majd Pálma Hőszige­telő ragasztóanyaggal ráragasztottam (8/b) azokat a vázra. Továbbá a PS-táblák közbenső illeszkedési vona­lait (8/c) is meg kellet még erősíteni. Ehhez szintén a Pálma Hőszigetelő ragasztóval (8/d) felragasztott, üveg­szálas illesztő-csíkokat (8/e) alkalmaztam. A szerkezeti elemek kialakításának utolsó lépéseként különválasztot­tam a mozaiktöredéket tartalmazókat, a tisztán rekonst­rukciós egységektől. Előzőek aljára 5mm vastag poz­dorja lemezt (8/f), míg utóbbiakra sarkokon 45°-ban el­helyezett, megegyező vastagságú talpléceket (8/g) rög­zítettem. 21 Mivel a PS-anyag és a keret lécek közötti kapcsolatot nem éreztem elég stabilnak illetve a polisztirol éleinek védelmét is biztosítani kellett, megerősítettem a széleket. Erre a célra körben, gipsszel felragasztott üvegszál-sza­lagot (8/h) alkalmaztam. 22 Elérkeztünk a rekonstrukció elkészítésének talán leg­kényesebb pontjához, a mozaik-töredékek mobilokban elfoglalt helyének és helyzetének meghatározásához. A megoldáshoz a mozaik pontos leírására, 23 a méretará­nyos rekonstrukciós rajzra (4. kép) volt szükség. Első lépésben a meglévő töredékekről kellett fóliára átrajzolni mindazon részleteket, melyek alapján a teljes felület kikövetkeztethető. Ezután a bal felső széltől ha­ladva, a főbb szerkesztési méretek segítségével illetve a részletrajzok átforgatásával sikerült az egyes töredékek pontos helyét meghatározni. Ellenőrzést követően a mo­zaik-darabokat kiszerkesztett helyükre raktam, és körül rajzoltam. A körbehatárolt területeket kivágtam az egy­ségekből. Ezt az egységes felület kiképzése követte (9. kép). A Dryvit-rendszer vékonyvakolat anyagát (9/a) kb. 2 mm vastagságban, kézi simítóval vittem fel a polisztirol elemek felületére. 24 Az anyag kikeményedése után csi­szolóvászonnal illetve gipszes gletteléssel megszüntet­tem az egyenetlenségeket, majd elkezdtem az eredeti részletek rögzítésének előkészítését. A gipszbe ágyazott mozaikok vastagsága átlagosan 3 cm. Annak érdekébe, hogy a kiegészítés felső síkjával egy szintbe kerüljenek, kb. 2 cm vastag alátámasztást kellet elhelyezni a poz­dorja fenék-lemezre. Erre a célra Pálma Hőszigetelő ra­gasztóval (9/b) rögzített, egymástól kb. 5 cm-re elhelye­zett PS-hab csíkokat (9/c) alkalmaztam. Miután megra­gadtak az alapon, felső oldalukat is bekentem a ragasz­tóval (9/d) és ráhelyeztem az adott mozaik darabot (9/e). Elsősorban, - a függőleges helyzetű stabilitás érdekében - a lécvázhoz is rögzítettem az aktuális töredéket. Ezt a gipsz anyagon átfúrt és a fa-anyagba rögzített réz-stiftek segítségével oldottam meg (9/f). Végezetül a bevakolt PS-táblák és a töredékek közötti réseket kigletteltem (9/g), és - kötés után - síkba csiszoltam a szomszédos felületeket. A mozaik mobil egységei ezzel készen álltak a re­konstrukciós festés kivitelezésére. A festéshez egy különleges alapanyagot választottam. Ezt alapvetően a vékonyvakolat megerősítésének illetve a kopásállóság fokozásának szüksége indokolta. A cé­loknak a TEKNOS-SILIKAT, - akrilát emulzió és káli vízüveg vizes oldata - látszott megfelelni. 25 A gyári kiszerelésben fehér 26 anyagot oxid-porfestékekkel lehet megszínezni. A feladat elvégzését ez esetben is megfe­lelően elő kellett készíteni. A nagyméretű festett rekonstrukció elkészítésének egyszerűsítése és gyorsitása érdekében célszerűnek lát­tam segédeszközök készítését. Mivel a töredékek helyé­nek meghatározásához elengedhetetlen volt a motívu­mok átrajzolása fóliára, a sablonokhoz ezeket kellett triplex kartonra átmásolni, majd a kontúroknak megfe­lelően körbe vágni. Ezt követően kikevertem az alapot adó - eredetileg fehér - mozaik-szemcsék jelenlegi árnyalatával harmo­nizáló tónust. A töredék nélküli egységekre festékszóró pisztollyal, a mozaik-részleteket tartalmazókra pedig ecsettel hordtam fel a festéket, két rétegben. Száradást követően a hiányzó részeket ceruzával kirajzoltam, il­letve ahol ez szükséges volt, kiszerkesztettem. A feladat nehézségét a mobilok határvonalainak pontos összeraj­zolása adta. Ezt úgy oldottam meg, hogy egy meghatáro­zott blokktól 27 elindulva, azok szélső motívumait átrajzoltam pauszra, majd átvezettem a szomszédos elemre. Az adott díszítmény színének megfelelő, de halvá­nyabb tónusra, ecsettel festettem ki a rekonstrukciós fe­lületeket (11. kép). Miután minden elem megfestésével végeztem, lehető­ség nyílt a teljes mozaikpadló-rekonstrukció összeállítá­sára. Az utolsó problémát az illeszkedési hézagok eltünte­tése jelentheti. Ehhez festhető, neutrális szilikon anyag használata javasolható. A teljes mozaik-rekonstrukció összeállítására - a nagy helyigény okán - eddig nem kerülhetett sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom