Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Bondár Mária: Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz

ZALAI MÚZEUM 10 2001 Bondár Mária Adatok a Délnyugat-Dunántúl kora bronzkori kutatási problémáihoz Bóna István emlékére A közelmúltban ismét örvendetesen felpezsdült a kora bronzkor kutatása, sorra látnak napvilágot az ország különböző részeiről közölt leletfeldolgozások és tanulmányok. (CSÁNYI 1996, FIGLER 1996, KALICZSCHREIBER 1997, KALICZ-KALICZ-SCHREIBER 1997, KULCSÁR 1997, DANI 1998, KALICZ 1998, KOÓS 1998, KULCSÁR 1998, KALICZ-KALICZSCHREIBER 1999, KULCSÁR 1999, KULCSÁR 1999a, FISCHL-KISS-KULCSÁR 1999, SZABÓ 1999, SZATHMÁRI 1999, V. SZABÓ 1999, TÓTH 1998, TÓTH 1999, UTAK A MÚLTBA stb.). Az új eredményeknek köszönhetően kora bronzkorunk eddigi értékelése, relatív kronológiája néhány ponton változás előtt áll. Az alábbiakban arra keresünk választ, hogy a legújabb kutatási eredmények ismeretében a kora bronzkor I és II-ben mely kultúrák terjedtek el a Dunántúlon, milyen volt ezek egymáshoz való időrendi viszonya, melyek azok a korábbi megállapítások, amelyek ma is megállják a helyüket és mi az, ami ma már csak kutatástörténet. A DNy-Dunántúlra koncentrálva bemutatjuk, hogy itt milyen kultúrák települtek meg a kora bronzkorban. Külön figyelmet szentelünk annak kiderítésére, van-e a Somogyvár-Vinkovci kultúrának két fázisa a magyarországi leletanyagban. A hazai kora bronzkor kutatásában három markáns vélemény a meghatározó mind a mai napig: Bóna István, Kalicz Nándor és Schreiber Rózsa valamint Ecsedy István véleménye. Nem célunk részletes kutatástörténeti áttekintést adni a különböző vélemények alakulásáról, esetenkénti módosulásáról, hiszen ezt már hosszabb-rövidebb terjedelemben szinte mindenki megtette. Csak azokat a momentumokat elemezzük a kutatástörténetből, amelyek arra adnak választ, hogyan alakult ki ugyanarra a leletanyagra építve három, egymástól nagyon eltérő elképzelés a kora bronzkori kultúrákat illetően. A probléma érzékeltetésére táblázatban foglaltuk össze (1. kép) a témánk szempontjából érintett kutatók relatív kronológiai rendszerét (a kultúrák területi megoszlását ebben a táblázatban nem tudjuk feltüntetni). Bóna I. és Kalicz N. a hatvanas évek végéig lényegében azonos módon látta a dunántúli kora bronzkor kialakulását és fejlődését: a badeni kultúra egységes anyagi kultúrájának megszűnése után a bronzkorban a zóki kultúra különböző csoportjai foglalták el a korábbi badeni területeket. A zóki kultúra néven összefoglalt kulturális egység monográfiáját Kalicz N. készítette el (KALICZ 1968). Munkájában e kultúra három, egykorú területi csoportját, a vucedoli, nyírségi és makói csoportot különítette el. Nem foglalkozott részletesebben a vucedoli csoporttal, mert lelőhelyei csak kis számban, kizárólag Baranya megyében voltak megtalálhatók Magyarországon. Az ÉK-magyarországi nyírségi csoport 131 lelőhelye elsősorban Kalicz N. kisebb ásatásaiból és terepbejárásaiból vált ismertté. A makói csoportnak, amely az akkori kutatási helyzetnek megfelelően az ország többi részén, elsősorban az Alföld déli területein és a Dunántúl nagyobb részén terjedt el, 70 lelőhelye volt ismert. E lelőhelyek döntő többsége nem hiteles körülmények között előkerült leletekkel jellemezhető. Az egykorúság döntő bizonyítéka volt a belső díszes talpas tálak megléte mindhárom csoportban. A múzeumokban talált leletek között Bóna I. figyelt fel azokra az összetartozó leletegyüttesekre, amelyeket somogyvár-gönyüi csoport néven különített el (BÓNA 1961) majd részletesen is feldolgozott somogyvári csoport névvel (BÓNA 1965). Ez az új kulturális egység mind a mai napig számtalan problémát vetett fel, és egyben sok bizonytalanság, félreértés okozója is lett. A nagyvejkei leletegyüttes közlésekor (BÓNA 1972) Bóna I. összegezte a somogyvári csoport kutatásának addigi helyzetét, elemezte a rokon kultúrákhoz való viszonyát. Cikkének megjelenésekor már ismert volt S. Dimitrijevié Vinkó vein végzett ásatásának előzetes publikációja, amely stratigráfiai adatokkal tisztázta a somogyvári csoporttal lényegében azonos Vinkovci kultúra időrendi helyzetét (DIMITRIJEVIC 1966). Bóna szerint „a makói csoport kialakulásának kezdete valószínűleg egybeesett a Vinkovci A. kultúra kezdetével. "... A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a somogyvári-csoport dunántúli időrendi helyzete nem tisztázható megnyugtatóan. A Dunántúlon az újabb kutatások nyomán csak annyi vált bizonyossá, hogy valahol a klasszikus vucedoli kultúra és a korai „kisapostagi"-kultúra között