Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Bánffy Eszter: Emberkezes edény a vonaldíszes kultúra kialakulásának idejéből
48 Bánffy Eszter makört még csak vázlatosan is felemlegetni. Ehelyett inkább arra hívnám fel a figyelmet a nöalakú edények lehetséges jelentésével kapcsolatban, hogy az ilyen tárolóedényekben - már ahol megállapítható - mindig valamilyen jelentős anyagot: áldozat maradványait, vetőmagot, gyógyító növényt, fűszert vagy festéket tároltak. 26 A nöalakú edény tehát sötét hasában a ház, a közösség számára fontos dolgot tartalmazott, ahogyan a nö is testének sötétjében tartalmazza az új életet jelentő magot, a gyermeket. A hasonlóságon alapuló megfeleltetés és azonosítás e példája talán az egyik legalapvetőbb "párhuzam", az őskori ember kultikus életében: a tartalmazás képzete "elementary character" az archaikus vallások kutatásának pszichologizáló ágában is. 7 Az emberkezes ábrázolások tehát valóban - leegyszerűsítve bár, de teljesértékű anthropomorf - pars pro totó (synekdoche) - ábrázolásoknak tekinthetők. Ez a I A radiokarbon-alapú abszolút kormeghatározás adatai szerint a település élete a Kr. e. 5480-5390 körüli időszakba keltezhető - P. Stadler meghatározásai, Wien, Naturhistorisches Museum " A dunántúli koraneolithikum kutatása, a Starcevo-Kultúra I magyarországi jelenlétének meghatározása elsősorban Kalicz Nándornak köszönhető - Kalicz 1990, Kalicz 1993, Kalicz 1995 3 Kalicz 1993, 21. kép 7, 1994, 5. kép 7; Kalicz-KaliczSchreiber 1992, 67, 3. kép 1, Kalicz 1995, 15. kép 1 4 Kalicz-Makkay 1976, 6. kép 2 5 Nu;u 1973-74, 2/1 és 2/4. kép 6 Lazar 1974-75, p. 16, 6. kép a-b, Tringham 1971, 19. kép 1 7 Neszmély: Kalicz 1988, p. 215, 93. kép 1-3 8 Tésa-Majori-dülő és Nógrádverőce-Vágóhíd: MRT 9, 20/1. és 30/1. lelőhelyek, 4. tábla 1, 2 9 Tichy 1958,49. kép 1:8-9 10 Kaufmann 1961, 6-2, p. 55-57, Pavlü 1966, p. 703, 220. kép 710 II Tompa 1937 (1934-35), 8. kép 3 12 Kalicz 1970, p. 31, 22. kép; Kalicz-Makkay 1977, 27. kép 1-3 13 Neugebauer-Maresch 1995, 17. kép 7, 8 14 ilyen edények bőséggel találhatók a szakirodalomban, megállapítás két szempontól is jelentős. Egyrészt emberábrázolás jelenlétéről tanúskodik a legidősebb vonaldíszes kultúrán belül, amely egyébként egyáltalán nem bővelkedik anthropomorf tárgyakban. Másrészt tágabb összefüggésben - elárul valamit az újkőkori ember szimbolikus gondolkodásáról is. A részből az egészet: emberkezes edényből az emberalakú edényt, másképpen az (isten?)nőt csak az a fajta látásmód tud kikövetkeztetni, amely a naturális valóság mögött más összefüggéseket is számontart. Erről a szimbolikus gondolkodásról tanúskodik az újkőkori ember rituális szokásainak eddig megismert néhány más részlete is. 28 így tehát a pityerdombi, emberkéz alakú fogantyúval ellátott edény újabb kis adalék a kora neolithikus kultikus gondolkodásmód jellegéhez, és e hagyományok szívós továbbéléséhez a középső neolithikum kultuszéletében is. többek között Csallány 1966, 1. kép a-b és 2. kép a-b; Kalicz-Makkay 1977, 189. kép; Hegedűs 1982-83, 2.t. 15 Kalicz-Makkay 1977, 156. kép 6 és 189. kép 10 16 Lichardus-Siska 1970, 1. kép, Pavúk 1981, 24. kép 17 Kalicz-Kalicz-Schreiber 1983-84, 3. képlO, Kalicz 1985, 74.kép 1 18 Makkay 1974, 132.-142. l.j. 19 a hivatkozásokat ld. Makkay fent idézett munkájában 20 "Jungsteinzeit in Bulgarien". Kat. Nr. 67 21 Detev 1950, Pl. II/l, Gimbutas 1976, Pl. 26, GarasaninSpasovska 1976, p. 90, 7. kép, Karmanski 1979, Pl. 67/1 és a mellette látható rekonstrukció 22 Makkay 1974, p. 150 23 Az egyik legkorábbi ilyen magyarországi ábrázolás a Körös-kultúrából való: Kutzián 1944, 17. t.4a-b; a Lengyeli-kultúrából két példa: Kalicz 1985, 76. kép 9, 12 24 bővebben és irodalom: Bánffy 1990-91, 204 25 Kovács 1985 26 ilyen pl. a Körös-kultúrába tartozó gorzsai "Vénusz", amely égett gyermekkoponya-töredékeket tartalmazott: Gazdapusztai 1957, p. 6 17 az egyik legbővebb ismertetése ennek az irányzatnak: Neumann 1956 28 Bánffy 1990-91 és Bánffy 1997, további új irodalommal Jegyzetek:
