Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Petánovics Katalin: A várvölgyi búcsúi korona

A várvölgyi búcsúi korona 251 beavatást - jelentett. A céh tagjai számára a koszorú, ahogy Domonkos írja, az erényt, a kiválóságot, az összetartozást jelképezi. A fiatal halott kiházasítása mellett talán éppen ezen jelképek demonstrálásával adták tudtul mindenkinek a céh közösségvállalását, egymás iránti felelősségét életben és halálban egyaránt. A bácskai-bánsági katolikus magyar és német falvak Mária koronái és a várvölgyi búcsúi korona magyarázata egyszerűbb. Ezek megőrizték eredeti liturgikus rendeltetésüket. Összegezésként elmondhatjuk, hogy a várvölgyi búcsúi korona eredetét ugyan nem ismerjük, de formájában, liturgikus funkciójában rokon elsősorban a vajdasági Mária koronákkal, szimbolikus jelentésénél fogva a szűzi koronákkal (esküvői-, halotti-, és a búcsús lányok viaszkoronáival) amelyek mind visszautalnak Szűz Mária koronájára. Gyökereit valószínűleg a barokk körmenetek pompájában kereshetjük, ahol a résztvevők látványosan megvallottak Máriához tartozásukat a protestánsok elutasító magatartásával szemben. 20. századi továbbélését viszont - úgy tűnik - a nyugat-magyarországi céheknek köszönheti, akik még a 19. század vége felé is ragaszkodtak hagyományos körmeneteikhez. Kétségtelen, hogy a mai Magyarország területén a várvölgyi búcsúi korona ebben a formájában egyedi jelenség, mert kizárólag egyetlen búcsújáróhelyhez, Sümeghez, a sümegi Fájdalmas Anyához vagy másképpen a Betegek Gyógyítójához kötődik. A szokás az 1950-es években a politikai beavatkozás következtében megszűnt, de gazdagítja és árnyalja a koszorúkról, koronákról való tudásunkat. 28 Jegyzetek: A főoltáron lévő Piéta, Fájdalmas Anya szobor búcsús tisztelete 1699-ben kezdődött egy bécsi asszony csodás gyógyulása után. BARNA 1990, 145. Várvölgy Zala megyei falu. Eredeti neve Zsid volt. Alsóés Felsőzsid egyesítése után 1938-ban Bakonyzsidnek, 1943-tól Várvölgynek nevezik. KISS 1980, 682. A messziről jött búcsúsok számára tartották elsősorban ezt a szentmisét, mert ők már az első reggeli mise után, a nagymisét meg sem várva indultak haza. PETÁNOVICS 1992, 82. - BÁLINT - BARNA 1994, 192. is utal rá, hogy csaknem minden búcsújáróhelyen van olyan csoport, amelyet megkülönböztetett figyelemmel fogadtak. Ezeket a zászlókat Orr Lajos helybéli tanító, festőművész festette. A Balatoni Múzeumban őrzött kis zászlók ltsz.: 93.7.1.-93.7.14. Valóban tisztségnek tartották, így is emlegetik mindig. PETÁNOVICS 1998, 82. Két sort elénekelt ütemes kézmozdulatokkal, azt a közösség elismételte, majd az egész versszakot együtt elénekelték. A búcsúi korona mérete: Párna 36x36 cm, korona átm.: 26 cm, m: 27 cm. - Ha elpiszkolódott vagy megrongálódott, újat készítettek helyette. A rekonstrukciót Jakócs Imréné és Szimiklós Mónika készítette 1993 - ban. Szinte minden település őriz egy sajátos, csak rá jellemző vallásos szokást, amely akár századokon át is érvényes. BÁLINT-BARNA 1994, 143. Nemesvidi (Somogy m.) adatközlők 1993. 1772. április 11-i dekrétum betiltott minden zarándoklatot, amelyben egy éjszakát máshol kellett eltölteni. BARNA 1995, 200. BÁLINT 1942. - PETÁNOVICS 1998. Summás lányok nem, vagy ritkán voltak Mária lányok, mert ők tavasztól késő őszig a falutól távoli megyékben, uradalmakban dolgoztak. Bácskában, a palócoknál Mária lányok anyja, Mária dajka névvel illették. - NAGY ABONYI 1997, 4. DÁM, 1944, 13-14. Csak azért vitték férfiak, mert mérete és súlya miatt nem bírták volna el a Mária lányok. Tőlünk nyugatra a vőlegény is viselt esketési koronát vagy koszorút, nemcsak a menyasszony. Ezeket a 18. században váltották fel a virágfej díszek, a 19. század elejétől a mirtusz. JUNG 1992, 50. Az andocsi Máriának a székesfehérváriak 1938-ban adományoztak koronát. - Lékai László bíboros 1980-ban a márianosztrai kegyképet koronázta meg. BÁLINT BARNA 1994, 134. 136. - A sasvári kegykép számára IX. Pius küldött koronát. BÁLINT é.n. - A celldömölki Máriának is több koronája van. Máriacell, Andocs, Radna, Léka, Celldömölk, Sümeg, Vasvár, stb. - BÁLINT 1943,172. BARNA 1990/b, 249251. - BÁRTH 1990, 230. - GALAVICS 1992, 67. Keszthely környéki falvakban még sokhelyütt az idős emberek esküvői ruhájukat készítik el halotti ruhájukként. Megválva földi életüktől úgy akarnak átlépni az örök életbe, ahogy házasságukba is léptek. Eredetileg a kiválasztott koszorúvívő jegyese lehetett a halottnak, csak később vált jelképes mennyei vőlegénnyé vagy menyasszonnyá. Az eredendő jelentés elhomályosodása miatt ma már csak ellenkező nemű a koszorúvivő. JUNG 1992, 50. A Vajdaságban még él a szokás, de a hozzá fűződő hiedelmeket már nem ismerik, ezért a koronákat veszik vagy