Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)

A Göcseji Múzeum - az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete 225 tetett tőkénk után bizonnyal oly hasznot szolgáltat, hogy avval teljesen meg lehetünk elégedve. Azt sem lehet mondani, hogy hiányzik az építkezéshez szükséges tőke. Csak egy pillantást vessünk a városunkban levő két takarékpénztár múlt évi mérlegére, s óriásinak találjuk azon összeget, mely a két helyen betétként szerepel.... Mennyivel üdvösebben cselekednének egyesek, ha az ott elhelyezett nagy mennyiségű tőkét mozgósítanák, s bérházak építésére fordítanák." Igaz, sokkal kényelmesebb a betett tőke esedékes kamatait várni. Pedig sok tőkepénzes értékesíthetné pénzét „az építkezés által jobban, mint hogy heverteti holt tőke gyanánt s önérzettel gondolhatna e mellett arra, hogy városának - eme szűkebb hazájának - emelésén is közreműködik." Bizonyos, hogy a takarékpénztár vezetősége is olvasója volt e lapnak, mely a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara hivatalos közlönye" volt. Mindkettő társaság tagjaiból többen részt vállaltak a takarékpénztár irányításában. Építkeztek tehát. Először azt tervezték - amennyiben a meglehetősen hiányosan fennmaradt jegyzőkönyvekből erre következtetni lehet -, hogy felépítenek egy új házat, mely az adóhivatal helységeit is magában foglalja majd. 1888ban írásbeli ajánlatot tettek a Pénzügyminisztériumnak, hogy a „megyei központi adóügyi hivatalok számára ezen intézet kész egy, a város legalkalmasabb helyén és központján, a jelenleg használatban tartott térfogatú helyiségekhez hason nagyságú új lak s hivatalos helyiségeket építeni", ha a minisztérium a helyiségekért azt a bért, melyet jelenleg is fizet, a továbbiakban is megígéri, ha a haszonbérletet hosszabb, legalább tíz évre biztosítja.

38 Gráner Mihály, az akkori elnök felkereste Budapesten a Pénzügyminisztériumot. Vitte az intézet tulajdonában lévő „városi belsőség és a rajta lévő épület vázrajzát, és térfogatát elötüntető okiratot". Reményei szerint a lakhelyiségek térfogatára és minőségére nézve, a költségelőirányzatra, bérösszegekre és a haszonbérlési időre vonatkozóan megállapodásra juthattak volna, s a minisztérium segítene a tervek elkészítésében is. Azonban a tervbe vett építkezési ügyre pozitív ajánlatot nem kapott. A Pénzügyminisztérium képviselője közölte, hogy tervet „saját szakközegei által" csak saját építkezéséhez készíttethetne. Az igazgatóban a megbeszélés mégis „azon meggyőződést érlelte", hogy a minisztérium abban az esetben, ha „ezen részvénytársaság saját indulatából az illető kir. hivatal részére alkalmas lakhelyiséget építene, ezeket a m. kir. Ministérium, előnyt adva egyéb magán Egyének ajánlata felett, a lehető legméltányosabb évi bér-összegért haszonbérbe veendi." 39 Két hét múltán Weisz Ede vezérigazgató úr előterjesztette a ház építési tervrajzát.

40 Elhatározták, hogy beterjesztik az adófelügyelőségnek, megjegyezve, hogy a tervrajz szerinti hivatalos helyiségek 30 négyzetméterrel nagyobbak, mint a jelen hivatalok nagysága, s felépítésük 44000 forint építési költséget jelent. E tőke kamatozása az akkori 5%-os kamatlábat alapul véve 2200 forintot jelent, az adófelügyelőségtől pedig lakbér fejében csak 1780 forintot ígértek, ezért úgy döntöttek, hogy „az intézet saját és részvényesei érdekeinek megóvása tekintetéből a czélba vett építkezésbe a pénzügyi helységekre vonatkozólag nem bocsájtkozhatik."

41 A tervezett építkezést azonban mindenképpen meg akarták valósítani. Valószínűleg ekkortájt írták ki a tervpályázatot is. Az elkészült tervek és költségvetések beérkezési határidejét 1889. június 25-ében szabták meg.

42 Júliusban megbízták Slaczer Miksa ácsmestert saját épületük és területe helyszínrajzának, valamint az utcák szélességének felmérésével

43

, valamint Árvay István igazgatósági tagot, az építkezési bizottság választott elnökét, tudassa az igazgatósággal, hogy az építkezési terv és előirányzata „június 30-án" kezdve a rendkívüli közgyűlésen bármikor már tárgyalhatók lesznek.

44 A nyilvánvalóvá vált építkezés miatt az ügyvédi kamara értesítette a takarékpénztárat, hogy bérelt helyiségeit 1889. július 1-éig elhagyja. 45 Közben Zalaegerszeg város képviselőtestülete elhatározta, a pénzügyigazgatóság épületét maga fogja felépíteni. Ez a hír nem érhette meglepetésként a takarékpénztár vezetőit, hiszen virilisként az intézmény is képviseltette magát a testületben, s a vezetőségből is többen részt vettek a testület munkájában.

46 így „ezen intézet már egyenesen csak a saját kényelmére, a város díszítésére, s a magán lakásokban mutatkozó hiányok pótlására szolgáló épület készítésére lesz utalva." Döntöttek a beérkezett tervekről is. „A szakértők által bemutatott tervek közül az első díjat nyert Hencz Antal-féle tervet a második emelet elhagyásával, teljes terjedelmében" elfogadták.

47 A hetilap közölte a július 14-ei rendkívüli közgyűlésre szóló meghívót, melynek feladata, hogy határozza meg, „melyik terv szerint, mi módon építtessenek."

48 Akkor elhatározták „a takarékpénztár ... palotájának még a nyár folyamán eszközlendő építését....Előzőleg azonban a tervet a terv készítőjének és a kiküldött szakbizottság véleményes jelentése alapján leendő átalakításra, illetve némi hiány pótlása végett kiadta." 49 A hiányosan fennmaradt jegyzőkönyvek és iratok nem teszik lehetővé az elfogadott terv ismeretét. Alkotója az akkor megyeszerte ismert Hencz Antal (18391899) keszthelyi építész volt, aki korábbi lakhelyén, Nagykanizsán is nagy tekintélyt vívott ki magának. Keszthelyen jeles közéleti személyiség, a gazdasági akadémia építkezéseinek fő vállalkozója volt, ő tervezte 1893-ban a Festetics kastély kapuját és az udvari díszkutat. Egerszegi építkezésekre is pályázott. A Zala Megyei Levéltárban fennmaradt 1888-ból az új megyeháza építésére meghirdetett pályázatra készült több tervrajza és műleírása is. Pályázata sikertelen volt, mert nem az ő, hanem Rauscher Miksa, az igen jó nevű, ismert szombathelyi építész munkáját fogadták el. Ebben közrejátszhatott az is, hogy Hencz Antal körömszakad-