Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Béres Katalin: Borbély György (Egy vidéki értelmiségi a századfordulón)
214 Béres Katalin és Teleki László emlékének ápolását tekintette fő feladatának, Borbélyt tiszteletbeli tagjává választotta. 1925. október 31-én pedig a zalaegerszegi MOVE sportegyesület örökös dísztagsággal tisztelte meg, mert "Nagyságod...egykor büszke és szabad Kincses Kolozsvár sportéletének megalapozói s általában a hazai athletika legelső úttörői közé tartozik"- indokolták döntésüket. 63 Az újságírás és közéleti elfoglaltságai mellett a Csány szobor felállításáért folytatott áldozatos munka töltötte ki Borbély nyugdíjas éveinek mindennapjait. Az 1923-ban újraindított gyűjtés sem hozott eredményt, a pénz 1925 végén, a koronáról a pengőre való áttérés idején devalválódott. Az öregedő tanár azonban nem adta fel, továbbra is kifogyhatatlan volt az ötletekből. Most már nemcsak pénzt, hanem gabonát és bronzot is gyűjtött. Mintegy 15 mázsa fém gyűlt össze Wlassics utcai lakása udvarán, amelyet 1928-ban szállítottak el a szobrász öntőmühelyébe. Kitartó munkáját a szoborbizottság és a város is értékelte, 1928 áprilisában, amikor úgy tűnt, hogy október 10-én felavatható lesz a szobor, úgy döntöttek, hogy „...a fehérképtől a barakkok felé vezető utcát pedig örök elismerésül a szoborakció megindítójának nemes, önzetlen és kitartó fáradozásáért Borbély György utcának" nevezik el. A főalak azonban csak a következő év tavaszán készült el, júliusban érkezett meg Zalaegerszegre, Siposs Dezső kőfaragó műhelyébe. A felállítás költségei, amit a város és a vármegye vállalt magára, még hiányoztak. Az avató ünnepségre további két évet kellett várni. Ezt azonban Borbély György már nem érhette meg. 1930. február 8-án, 70 éves korában rövid betegeskedés után tüdőgyulladásban elhunyt. Halálakor több zalai, erdélyi és országos lap emlékezett meg életéről, méltatta hazaszeretetét, a közjó érdekében végzett önzetlen munkáját. Népszerűségét, közismertségét jelzi, 1 Borbély György életére és munkásságára ld. az alábbiakat: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. III. Bp. 1941. 898. Kiss Gábor: Borbély György (1860-1930) In: Emlékkönyv a Zrínyi Miklós Gimnázium fennállásának 100. Évfordulójára 1896-1996. Zeg. 1996.119-120. Mező Ferenc: Tordai Ereős Borbély György. In: Göcseji Helikon 3. Honismereti Közlemények. Zalaegerszeg, 1971. 31-37.p. Péntek Lászlóné: Borbély György a Csány-kultusz apostola, (kézirat) Zeg. 1978. Göcseji Múzeum Adattára. Zala Vármegye feltámadása Trianon után (Zalai fejek) szerk.:Békássy Jenő. Bp. 1930. 153-154. hogy családja számtalan kondoleáló levelet kapott; hajdani diáktársai, sporttársai, tanítványai mellett részvétét nyilvánította többek között Gyömörey György, Zala vármegye főispánja, Degré Miklós, a Budapesti Királyi ítélőtábla elnöke, aki korábban Zalaegerszegen volt törvényszéki bíró, Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, gróf Batthyány Pál volt zalai főispán, akihez meleg barátság fűzte Borbélyt, és Pehm József apátplébános is. 65 A város díszsírhelyet adományozott az elhunytnak, mert „a megboldogult oly nagy érdemeket szerzett a magyar érzésnek és a hazaszeretetnek minél nagyobb körben való bensőségessé tétele körül, hogy a képviselőtestület csekély részben csak így tudta háláját és kegyeletét leróni a nagy halottal szemben." 66 A temetési szertartást a jóbarát Józan Miklós unitárius püspök végezte, a ravatalnál Péterffy Béla gimnáziumi igazgató mondott búcsúbeszédet, a sírnál Pásztor Imre tanár a MOVE sportegyesület, Herboly Ferenc pedig a zalaegerszegi újságírók nevében búcsúzott Borbély Györgytől. A Csány szobor felavatására sok-sok viszontagság után végül 1931. október 11-én került sor. Az emlékmű hátoldalára „Borbély György - a Csány kultusz apostola" domborművű portréja is felkerült, amit Istók János szobrászművész készített el. Az ünnepség után a tömeg a temetőbe vonult, ahol felavatták és megkoszorúzták Borbély síremlékét, melynek „mindenkori karbantartását" Zalaegerszeg városa vállalta magára. Az emlékkőre is Istók János domborművét helyezték, feliratát Józan Miklós fogalmazta meg: „Erdély bajnoka őserejét idehozta Nyugatra, Védte Magyar Paizsán a honi nyelvet s ipart. Szép zamatos magyarán mikor írt, Zala lelke is izzott. Dísz vala ő köztünk, dísze e kő legyen itt." 2 Az aranyosrákosi unitárius egyház keresztelési anyakönyve szerint"1860. Szeptember 16-án kereszteltetett - 7 hetüs korában." Borbély, aki 1926.július 26-án „Semmiségek" azaz Apróságok címmel életrajzi feljegyzések írásába kezdett, maga is bizonytalan a születési dátumát illetően. A feljegyzéseket a közelmúltban sok más értékes dokumentummal, fényképpel együtt Dr. Markos György - Borbély unokája - a Göcseji Múzeum történeti gyűjteményének ajándékozta, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 3 Mező Ferenc: Tordai Ereős Borbély György. 36. 4 Keleti Újság. 1930.febr.19 . Jegyzetek:
