Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Molnár László: A Szentgróti vár üvegleletei

ZALAI MÚZEUM 10 2001 Molnár László A Szentgróti vár üvegleletei Az elmúlt évtizedben örvendetesen megnőtt az üveggel foglalkozó kutatók száma, ezzel együtt szaporodott a témával foglalkozó szakirodalom is. Ez főleg a 80-as évtized intenzív régészeti kutatásának köszönhető, amely újabb és újabb leleteket hozott felszínre, alaposan megváltoztatva eddig vallott nézeteinket is. A nagyszámú, jól datált üveglelet pedig egyre inkább kormeghatározó szerepet kaphat további ásatásokon a régész munkájában. Amikor kísérletképpen megírtam a „Lenti vár üvegleletei" című dolgozatomat ez a cél vezérelt. /MOLNÁR 1992. 179-193./. Ekkor még nem állt rendelkezésre ennyi adat és bizonytalan volt az eredmény is. Nos a Lenti feltárás jellegzetes, a szakirodalom alapján pontosan behatárolható leletei bebizonyították, hogy jó úton indultam el. E rövid bevezetőre azért volt szükség, hogy rávilágítson, milyen előzmények után fogtam hozzá, hogy a kevésbé kutatott zalaszentgróti vár építészeti történetét az üveg segítségével próbáljam meg rekonstruálni. A vár története az írásos dokumentumok alapján A vár első említése 1299-ből való. Jelentős hely volt a Zala folyó átkelőjénél épült vár és település, hiszen 1397-ben már mezőváros. A XV. század közepétől a Hagymási család tulajdonába kerül és marad 1654-ig, amikor is az utolsó Hagymási eladta Batthyány Ádámnak. Közben, Kanizsa eleste után állami felügyelet alá vonták, a bécsi haditanács rendelkezési jogába, a család tulajdonjogának meghagyásával. Kanizsa visszafoglalása után elkerülte a császári udvar vég várpusztító akcióját, mivel tulajdonosa császári hadvezér volt. így még 1735ben is állt a vár. Ezt követően azonban nagy részét elbontva, helyén - a XVIII. század közepén - kastélyt építettek. /VÁNDOR 1978./ A várbeli építkezésekről Az építkezésekről írásos anyagunk alig van, csupán 1656-ból van adat a vár karbantartásáról. így csak a régészeti kutatások eredményire támaszkodhatunk, /ibid/. És itt kapott jelentős szerepet az üveg. A leletek azt bizonyítják, hogy a XV. században a szentgróti vár is a jelentős családi birtokközpontok közé tartozott. Vár jellegén belül inkább várkastély jellege dominált. Erre utal az a tény is, hogy épülete kétemeletes volt és az emeleten voltak a lakótermek, továbbá, hogy a várban kápolna is volt. /ibid/. Mivel az üvegleletek száma ahhoz kevés, hogy teljes körű, a valóságot híven tükröző képet kaphassunk, csupán arra elég, hogy fenti állításomat közvetve igazolja. A XV. századi építkezéseket bizonyítja, hogy a Lenti várból ismert moszatzöld színű, sok apró légzárványt tartalmazó kerek üvegszem töredékek kerültek elő itt is. Mivel az ásatás csak a kaputorony környékén folyt és a leletek jó része az építési törmelékből illetve betöltésekből került elő, egyértelműnek látszik a következtetés: Ha a kaputorony ablakait is külföldről hozatott ablakszemekkel látták el, akkor a kastély többi, lakályosabb részét, lakószárnyát nagyobb pompával kellett berendezni. Persze a XVI. század török háborúi még csak közvetve érintik ezt a területet. Előbb Szigetvár, majd Kanizsa biztos védelmet nyújtott a vidéknek. Viszont a török terjeszkedés elzárta dél felé az utat, ezért, amikor ezek a XVI. századi jó minőségű ablakszemek pusztultak, pótlásukra már csak gyengébb minőségű üvegből készült ablakszemeket használtak. Azért írom, hogy gyengébb minőségű, mert míg a XVI. századi üvegek változatlan minőségben kerültek elő, addig a XVII. századiakat megtámadta az agresszív talaj. A kutatási területen a XVI. századból származó használati üvegtárgy töredéke alig került elő, addig a XVII. századból már több tárgy, főleg palack töredéket találtunk. Sajnos ezek anyaga is azonos minőségű az üvegtányérokéval, ezeket is megtámadta a talaj. Összegzésül meg kell állapítani, hogy a kitűzött célt sikerült elérni, mert biztosan állíthatjuk, a XVI. században kényelmes, lakályos és viszonylagosan fényűző várkastély kialakítására is megfelelő hangsúlyt fektettek a birtokos Hagymásiak. A XVII. században hazai színtelen üveggel helyettesítették a korábban délről - minden bizonnyal a tengerparti üvegmühelyekből - hozatott üvegtárgyakat. Amennyiben egyszer lehetőség nyílik nagyobb mérvű régészeti kutatásra, a lakószárny környékének feltárásából előkerülő üvegleletek minden bizonnyal azt fogják bizonyítani, hogy a szentgróti várban a XVI. században olyan jelentős építkezések folytak, amelyről ma még sejtésünk sincs.