Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Németh József: A Göcseji Múzeum története

A Göcseji Múzeum története 17 mentesítését kérte, s a nyugdíjazásáig muzeológusként dolgozott tovább. 1992 elején a fenntartó Megyei Önkormányzat Vándor László régészt, igazgatóhelyettest bízta meg a megyei igazgatói feladatok ellátásával. (Megbízatási idejének lejárta után újra ő kapott bizalmat az irányítás folytatására.) Pályázatában a következő fél évtizednyi időre szóló szándékait fogalmazta meg, azokat jórészt sikerült meg is valósítania. 1990 táján, elsősorban az új önkormányzati törvény bevezetésével egy időben jogosan merült fel az aggodalom, hogy a közgyűjtemények a székhely önkormányzat fenntartásába kerülnek. E változás, a megyei múzeumi szervezetek szétdarabolása szakmai okok miatt károsan hatott volna az intézmények már jól működő munkamegosztására. Szerencsére, erre nem került sor, s a Göcseji Múzeum megmaradt megyei múzeumnak. Az utolsó évtized a Göcseji Múzeum történetében szerencsésen alakult, a megkezdett munkák sikeresen folynak, ezek az esztendők még nem az intézmény történetének, hanem jelenének részei. A legfontosabb folyamatok: 1. Az intézmény szakalkalmazottai a középgenerációhoz tartoznak, átlagos életkorúk 30 és 50 év között van, kellő gyakorlattal bírnak, hárman doktori, ketten kandidátusi fokozatot szereztek, szakmai rangot vívtak ki maguknak. Mindez rendkívül ígéretes lehetőséget jelent a következő legalább másfél évtizedre. 2. Az intézmény irányítói és vezető munkatársai is alkalmazkodni tudtak a megváltozott társadalmi és gazdasági körülményekhez, a pályázati rendszerhez, ennek révén mind jobb anyagi feltételeket tudnak teremteni szakmai munkájukhoz. 3. 2000 elején közel egy évtizedes munkával végéhez közeledik az épület teljes felújítása, modernizálása, belső bővítése. Ennek keretében a Magyar Olajipari Múzeum helyiségei visszakerültek az intézmény használatába, megkezdődött a tetőtér 1978 óta tervezett beépítése. 1992-ben megtörtént a tetőfedés cseréje, 1997-ben a padlástérben befejeződött a korszerű munkahelyek, irodák kialakítása, a következő két esztendőben az alsóbb szinteken felszabadult terekben raktárak készültek, sor került az ablakok, a burkolatok, a villanyhálózat cseréjére. Várhatóan 2000-ben megújul az épület külseje is, ezzel legalább negyedszázadra megoldódik a múzeum méltó elhelyezése, egy időre a raktári gondok is veszítenek szorításukból. 4. Az intézményt sikerült felszerelni a korszerű technika eszközeivel, különösen jelentős, hogy széles körűen használatba került a számítógép. 5. A felújítás miatt le kellett bontani az állandó kiállítást, e miatt nagyon lecsökkent az intézmény látogatóinak száma. Ez egybeesett a magyar múzeumok látogatóinak nagyméretű csökkenésével, s nagymértékben érintette a Göcseji Falumúzeumot is. E tény nem a belenyugvást sugallja, hanem a változtatásra, a megoldás keresésére kötelez. 6. A kibontakozást ígéri, hogy elkészült a 2000-ben megnyitni tervezett állandó kiállítás forgatókönyve. Témája: Központok a Zala mentén. Három nagy csomópontot emel ki Zala megye történetéből: a római kori S alla, a középkori Zalavár és az újkori Zalaegerszeg bemutatását. Megkezdődött a kiállítás technikai munkálata is, megnyitása 2000. októberében várható. 7. Újabb nagy régészeti feladatokat vállalt a múzeum, különösen jelentős volt a zalalövői vasút építését megelőző régészeti feltárás, s 1999-ben megkezdődött a 7-es autópálya építését megelőző kutatás. Különösen utóbbi új nagyságrendet, nálunk még nem honos szervezeti formákat tett szükségessé. 8. Megerősödött, rendszerességét megtartotta, tekintélyt szerzett a Zalai Múzeum című periodika. 9. A múzeum is, munkatársai is sikeresen vállaltak vezető szerepet a Honfoglalás és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóinak megünneplésében. 2000-ben az államalapítás millenniuma jelent hasonló feladatot. 10. Több igényes kiállítást rendezett, melyek nem csak tartalmukban, hanem elrendezésükben, esztétikai értékükben is magasabb színvonalat jelentettek. (A kereszténység védőbástyái, 1848^9 Zala megyében, a Szombathelyi Képtárral közösen rendezett Dorffmaister kiállítás, konferencia, a tudományos értékű és magas színvonalú katalógus.) 11. A Göcseji Falumúzeum - gondjaival együtt -új szakaszába lépett. Az évtized elején a karbantartás, az állagmegóvás gondjait sikerült csökkenteni, 1996-ban Zalaegerszeg Város Önkormányzata méltó szín-vonalú közönségfogadó épülettel gazdagította az intézményt, 1999-ben pedig a tervezett finnugor szabadtéri múzeum első egységeinek avatására is sor kerülhetett. A következő évekre nem kisebb teendőre kötelez ennek kiteljesítése, valamint a göcseji épületek berendezési tárgyainak konzerválása. 12. A korszerű technikai háttér segítségével új kiadványsorozat indult, a Zalai kismonográfiák sorozat. Ez nemcsak mennyiségi növekedést jelent, hanem a kisebb településekkel is szorosabbá tette az intézmény együttműködését. 13. Nemzetközi kapcsolatai elmélyültek, különösen eredményes a Muraszombati Múzeummal, a Lendvai Galériával létrejött folyamatos közös munka, valamint a Népek a Mura mentén témájú, horvát, osztrák, szlovén résztvevőkkel szervezett konferenciasorozat. Elsősorban a régészeti tevékenységet sikerült beágyazni nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudományos élet rendszerébe is. 14. Az összehangolt, szívós munka, a sikeres tevékeny-