Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Dobrovits Mihály–Őze Sándor: Török hatalom és parasztság a 16. századi Dél-Dunántúlon
154 Dobrovits Mihály - Öze Sándor mi esetünkben két közösség, a Magyarországon elsősorban „kerengő dervisekként" emlegetett mevlevi rend, s a janicsársággal közeli kapcsolatban álló bektasi rend említendő meg. Srecko M. Dzaja kutatásai éppen arra utalnak, hogy a magyarországi török hódítás előképének, sőt anyaországának tekintendő Boszniában a dervisrendek nagy szerepet játszottak a helyi lakosság iszlám hitre térítésében, ugyanakkor, heterodoxiájuk miatt gyakran szembe is kerültek a központi hatalommal. 17 (Dzaja 1994. 57-58.) A jelenlegi balkáni néprajzi irodalomban közhely hogy a Balkánon egy sajátos, irreguláris népi iszlám alakult ki, amelyben jól megférnek a kereszténységből átöröklött elemek is. A két vallás olykor közös kegyhelyekkel is rendelkezik. 18 (Krasztev 1997. 145-156., Chadwik, A reformáció 1998. 338-343.) Az ilyen típusú közös kegyhelyek közül megemlíthetjük, az efezoszi Mária-házat, ahol a keresztény kegyhely mellett külön imaszoba szolgál a muszlimok számára. 19 A közös életforma ellenére a jelenlegi hatalomhoz közelebb álló keresztényekkel szemben a mai napig szigorúan őrzik a maguk muszlim identitását. Hasonló helyzetet találunk a Balkánon az albánok között is. 20 (Kaleshi, 1975. 125-138.) Magyarországon azonban ilyen mértékű közösködés nem mutatható ki. A mevlevi rend nem csak egy szempontból érdekes a figyelmünkre. A magyarországi Délvidéken és Boszniában nagy szerepet játszó keresztény ferencesekhez hasonlóan ez a mozgalmat is a 13. század spiriruális és szociális feszültségei hozták létre. A rendalapítóról, a panteisztikus elveket való misztikusról, Mevláná Dzsaláleddin Rumiról hasonló legendárium maradt fenn, mint Szent Ferencről, beleértve a halaknak és madaraknak meztelenül való prédikálást is. A párhuzamok részletes kibontására itt és most nincs lehetőségünk. Magyarországon, az általunk vizsgált területen Pécsett ismerünk mevlevi (keringő dervis) központot. Rendházuk, a tekke, Pécs nevezetességének, a Tettyének névadója. Kereszttel a félhold árnyékában Székely (Dózsa) György hatását már említettük. Az ő esetében nem annyira a parasztvezér képe a fontos, hanem a mögötte álló ferences és pálos ideológia is, amelynek kolostorai a 16. század hatvanas éveiig működnek a dél-dunántúli területeken. Szintén közhely, hogy ezek a kolostorok adják a reformáció terjesztőinek első nemzedékét Magyarországon. E jelenség hiába közismert, adataiban mégis feldolgozatlan. A 14. század spirituális irányzata a hazánkban is ismert fratricelli áramlat ideológusa a 13. századi Pietro Olivi 21 (Székely, 1961, 473504., Kardos 1955 347., Tarnai 1984. 103-225.), a végítélet és a szociális egyenlőség tanait összekapcsolva eretnek az egyházi rend ellen lázító iratai Magyarországon is hatottak. A rend iskolázott tagjai valamilyen formában a török hódítással, kötötték össze ezt az apokaliptikát. Temesvári Pelbárt prédikációi Laskai Ozsvát szövegeit elemezve Szűcs Jenő egy ilyen irányú eszmetörténeti vonulatot mutatott ki, mely ideológia a keresztesek irányítója volt és ez vezetett el a reformációig. A Délvidéken meggyökerező obszerváns ferences ág már a 15. század derekán 25 kolostorral rendelkezik és ez az egyetlen dinamikusan fejlődő rend a reformáció kezdetéig. 1448-ban függetlenedik elterjedése központjától és, kiválik a boszniai keretből és önálló magyarországi helytartóság jön létre, amely tíz őrkerületre oszlott: Esztergomi, szerémújlaki, erdélyi, borosjenői, nagybányai, ozorai, sárospataki, szlavóniai, uzsaszentléleki, és a szécsényi. Egy 1509 körül keletkezett összeírás szerint 70 kolostorban mintegy 1700 szerzetes élt. Mohácsra a szerzetesek mintegy 1400-an élnek itt, amely az Alpoktól északra levő terület ferenceseinek 30%-át tömöríti. A ferencesek Bosznia felől érkeztek és a délvidéken telepedtek meg legnagyobb számban déli nemesi családok, köztük a Hunyadiak támogatását élvezték elsősorban. A szigorú irányzat, szegénységi fogadalma, és prédikálása révén alkalmas volt a nép gondolkodásának formálására. Magyarországon további három szempont adott új funkciót a rendnek. A Délvidék szkizmatikus lakossága, a lappangó eretnek felekezetek és a török veszély. A szkizmatikusok és a török mint Krisztus keresztjének támadói együtt jelennek meg a 15. századi propagandában. A déli hadjáratok tábori papságát ezért adja a rend. 22 (Szűcs 1972. 128-163., Uö. 1974. 409435.) A ferences obszervancia tehát kétoldali küzdelemben vált európai áramlattá, kettős arculatát tartotta meg a továbbiakban is. Mérsékelt spirituális áramlatként fellépett a konventuális rendtársak ellen, másrészről a túlzó, szociális irányzattal szemben nyújtott védő ideológiai ernyőt. Nem véletlen, hogy az egyetemes rend két kiemelkedő jelentőségű képviselője, mint Marchiai Jakab és Kapisztrán János is inkvizitorként illetve keresztes hadjárat szervezőként működött Magyarországon. Az utóbbi haldoklóként azért vitette magát a szerémújlaki kolostorba, hogy ezt a helyet, amely a legfontosabb a török ellen prédikáló délvidéki kolostor, illetve a 10 őrség egyike volt, tisztelete miatt ne hagyhassák el a szerzetesek. 23 (Karácsony, 1923.) Számunkra 4 délvidéki ferences kerület a fontos. Az uzsaszentléleki: Várpalota, Tálad, Pápa, Szentgrót Tárnok, Egervár kolostorai tartoztak ide. A szerémújlaki: Újlak, Atya, Perecske, Diakovár, Kölyüd, Kabol, Futak, Alasán. A szlavóniai: Monoszló, Atina, Polyánc Szentlászló, Petróc, Remetinc, Ivanics. kolostorokkal.
