Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Éry Kinga: Késő avar kori népesség Zalakomár határából

Késő avar kori népesség Zalakomár határából 143 A két leletcsoport közötti eltérés főként az arc- és szemüreg magasságban érzékelhető: a Zalakomár-csoport felsőarc és szemüreg magassága ugyanis meghaladja a Rajhrad-csoport értékeit (4. táblázat). Mindez azt mutatja, hogy Zalakomár II késő avar műveltségű lakossága szláv elemekkel keveredett. Hogy szláv lakosság a területen már a 7. század folyamán jelen volt, azt Zalakomár I és Zalakomár III hamvasztásos temetkezései jelzik, ami Zalakomár II és IV időszakában még hangsúlyosabb lehetett. Ez a szláv lakosság, - legalábbis a rendelkezésre álló embertani párhuzamok szerint - északi eredetű lehetett, azonban ennek egyértelmű igazolása a déli szlávság embertani képének ismerete nélkül aligha lehetséges. Összegezés Zalakomár-Lesvári dűlő II késő avar kori temetőjéből 360 csontváz került vizsgálatra. A felnőttek kiegyenlített nemi és életkori jellemzői a népesség biológiai egyensúlyát jelzik. A férfiak koponyája az átlagérték szerint középhosszú (mesokran), a nőké hosszú (dolichokran), összességében azonban a két nem között méret és alak tekintetében nincs érdemi különbség. A nagyközepes termetű népesség az europid nagyrasszba tartozott, csupán egy nő koponyáján voltak mongoloid bélyegek. Törések, sérülések és ezek következményei nagyobb számban észlelhetők férfiak, mint nők csontvázán. A férfiak között az ilyen elváltozás gyakoribb az alsó végtag és a törzs csontjain, a nők esetében a felső végtag csontjain, ami a két nem eltérő életmódjának, eltérő tevékenységi körének jele. A távolság számítás Zalakomár II esetében 50 sorozat közül 8 esetben jelzett szignifikáns közelséget. Közeli párhuzamnak mutatkozott a Kárpát-medencéből a 7-8. századi, avar műveltségi körhöz tartozó Kaposvár-Fészerlak, Virt, Zelovce és Kékesd, továbbá a Morva- medencéből a 9. századi, szláv műveltségi körhöz tartozó Mikulcice három mintája és Rajhrad. Ezek alapján Zalakomár II késő avar kori népességében a 8. század folyamán a Kárpát-medence délnyugati részén élt avar és szláv műveltségű lakosság egymással keveredett képviselőit kell látnunk. Jegyzetek: A csontvázak életkor meghatározása a gyermekek és fiatalkorúak esetében FEREMBACH, SCHWIDETZKY és STLOUKAL (1979) ajánlását követte, a felnőttek esetében NEMESKÉRI, HARSÁNYI és ACSÁDI (1960) munkáját. A nem meghatározás ÉRY, KRALOVÁNSZKY és NEMESKÉRI (1963), a mérés és leírás MARTIN és SALLER (1957), a koponyaméretek és jelzők osztályozása, valamint szórás hányadosuk kiszámítása ALEKSZEJEV és DEBEC (1964) szerint történt. A testmagasság számítás SJ0VOLD (1990) alapján folyt az összes rasszra vonatkozó képletek felhasználásával. A távolság számítás PENROSE (1954) módszerét követte 10 koponyaméret (M 1, 8, 9, 17, 40, 45, 48, 51, 52, 54) felhasználásával, az értékek szignifikanciája RAHMAN (1962) alapján került kiszámításra, majd az összefüggéseket CREEL (1968) ún. „dual sequential" klaszter számítása tette érzékelhetővé. Irodalom: ALEKSZEJEV - DEBEC 1964 Alekszejev,V.P.-Debec, G.F.: Kraniometrija. Moszkva 1964. CREEL 1968 Creel, N.: Die Anwendung statistischer Methoden in der Anthropologic NatHistDissertation, Tubingen, 1968. ÉRY - KRALOVÁNSZKY - NEMESKÉRI 1963 Éry, К. Kralovánszky, А. - Nemeskéri, J.: Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja (A representative reconstruction of historic population). AnthropKözl 7 (1963)41-90. FEREMBACH - SCHWIDETZKY - STLOUKAL (1979) Ferembach, D. Schwidetzky, I. - Stloukal, M.: Recommendations pour determiner l'âge et la sexe sur le squelette. BullMémSocAnthr 13 (1979) 7-45. FOTHI 1988 Fóthi, E.: The anthropological investigation of the Avar-age cemetery of Fészerlak. AnthropHung 20 (1988)31-53. HANÁKOVÁ - STANA - STLOUKAL 1986 Hanáková, H. -