Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Szőke Béla Miklós: Egy avar kori indavirág (Késő avar kori övgarnitúra Zalaegerszeg–Ola, Új kaszárnya területéről)

Egy avar kori indavirág 117 lemmel vagyunk. Éppen a 7. század elején, első harmadában, amikor Kínában a T'ang dinasztia kerül hatalomra, a keleti nomádokkal szoros kapcsolatot tartó Iránban is meghatározó változások történtek. A perzsáknak az avarokkal közösen vezetett 626. évi, sikertelen konstantinápolyi ostroma után 627-ben Hérakleios benyomult Mezopotámiába és vereséget mért az irániakra, Dasztagirdben kifosztotta II. Khoszrau kedvelt palotáját. A vereség okainak kivizsgálására összehívott gyűlésen hadvezérei a sah ellen fordultak és meggyilkolták. Ám mégsem az ősi ellenségnek számító bizánciak, hanem egy délről jött új népesség, az arabok lettek Irán új urai, akik 637-ben Qádiszijjánál és 641-ben Nahávand mellett döntő győzelmeket arattak. Az utolsó szászánida király, III. Jazdagird Mérvbe menekült, ahol 651-ben megölték. A hódító Omár kalifa birodalma szerves részévé tette s a medinai kalifátushoz csatolta a meghódított perzsa területeket (BENKE 1987, 115-132). Ezzel az arabok történetük során először kerültek közvetlen kapcsolatba a szaszanida birodalom olyan szomszédaival, mint KözépÁzsia nomád népei vagy Kelet hatalmas birodalma, Kína. Messze túlmutat mostani vizsgálatunkon annak elemzése, hogy mennyire volt termékenyítő hatással ez az új szomszédság a keleti nomádok és a T'ang-kori Kína ábrázoló művészetére, mint ahogy a másik oldalon Bizáncéra, ahol a képrombolás (717-től) következtében hamarosan a figurális ábrázolásról ugyancsak a növényi elemekből építkező dekorativitásra került a hangsúly (MAIER 1973, 90-108). A fentiek alapján csak annyi látszik bizonyosnak, hogy az avar indavirág kialakulásánál nem számolhatunk az egyetlen irányból érkező, közvetlen kínai vagy bizánci, netán poszt-szászánida vagy arab befolyás lehetőségével. Ezek az előképek és/vagy kortárs motívumok összetettebb módon, általánosabb tendenciák tükröződéseként lehettek jelen az avar művészetben. Mind a fent tárgyalt motívumokat, mind az avar hagyaték más díszítő elemeit csak akkor köthetnénk biztonsággal más rendszerekhez, a „magas kultúrák" művészeti áramlataihoz, ha az avar emlékanyag motívumkincsének minden egyes eleme a fentihez hasonlóan tipologizálva lenne, s ezek az elemek már egy egységes rendszert alkotnának. Jegyzetek: 1 Az előkerülés körülményeiről mára sajnos egyedül a múzeumi leltárkönyv szűkszavú bejegyzése áll rendelkezésünkre. Ennek „megjegyzés" rovatában szerepel, hogy a tárgyak „sírleletek" voltak. A „technikai dossier" rovata szerint ugyan létezik egy „82/1955 (81-nél)" iktatószámú irat is, ami feltehetően a részletesebb adatokat tartalmazza, ez azonban időközben a megyei levéltárba került, ahol mára már fellelhetetlenné vált. Itt szeretném megköszönni Frankovics Tibornak, hogy a lelőkörülmények felderítésében segítségemre volt. Ezúton szeretném megköszönni Török Lászlónak, Vida Tivadarnak és Rácz Zsófiának, hogy értékes kritikai észrevételekkel segítették munkám jobbítását. A kézírat leadása után jelent meg Falco Daim (hrsg.): Die Awaren am Rand der byzantinischen Welt. Innsbruck 2000. с tanulmánykötet, amelynek témaválasztása azonos, megállapításai azonban sok tekintetben eltérőek. Ezekre már csak egy későbbi időpontban tudok érdemben reflektálni. Irodalom: B. NAGY 1993 B. Nagy K.: Székkutas-kápolna dűlői avar temető néhány 9. századi síregyüttese (Előzetes jelentés), in: Az Alföld a 9. században, szerk.: LŐRINCZY, G. Szeged 1993. 151-164. BÁLINT 1995 Bálint, Cs.: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai (Régészeti tanulmányok) Magyar Őstörténeti Könyvtár 8. Szeged, 1995. BÁRDOS 1996 Bárdos, E.: Az avar kori öntött bronz korongok viseleti szokásához a zamárdi avar temető alapján. SomMúzKözl 12 (1996) 47-106. BÁRDOS 1998 Bárdos, E.: A Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetője. Válogatás a zamárdi avar temető restaurált leleteiből. Kaposvár 1998. BENDE 1998 Bende, L.: A pitvarosi késő avar kori temető 51. sírja (Adatok a késő avar kori lószerszámok díszítéséhez). MFMÉ-StudArch 4 (1998) 195-230. BENKE 1987 Benke, J.: Az arabok története. Budapest 1987. BÓNA 1984 Bóna, I.: A népvándorláskor és korai középkor története Magyarországon, in: Magyarország története I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest 1984.