Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
Haász Gabriella: A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban (A sümegi Darnay-gyűjtemény bemutatása, 1891–1941)
ZALAI MÚZEUM 9 1999 Haász Gabriella A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban (A sümegi Darnay-gyűjtemény bemutatása, 1891-1941) A 19. század második felében egymás után alakuló vidéki múzeumok és múzeumi egyletek fontos szerepet vállaltak a közművelődés helyi feladataiban. Egy-egy megye, régió, város múltjának feltárása a történelmi, művészettörténeti, régészeti és néprajzi tudományágak kiépülését és körvonalazását segítette. A másik oldalon a gyarapodó ismeretek közkinccsé tétele, a közönség érdeklődésének, figyelmének felkeltése nem kevesebb munkát igényelt. A zömmel a hivatalnokokból, értelmiségiekből és lelkes amatőrökből kikerülő első muzeológusok kezdték el a tárgyi emlékek rendszeres gyűjtését, melyet a kisebb-nagyobb ajándékozások, felajánlások egészítettek ki. A múzeumi egyesületek tevékenysége a helyi közélet része lett. a sajtóban megjelent hírek, tudósítások, felhívások révén is. Az önálló múzeumépületért folyó harc szintén ráirányította a figyelmet a kialakuló gyűjteményekre és a már megnyílt kis kiállításokra. A nyilvánosság, a hozzáférhetőség a mozgalom kezdetétől fogva alapvető a múzeumok életében, hiszen ezek: „...a hivatottak részére a biztos tovább haladhatást, a nagy közönségre pedig a tudomány és művészet iránti helyesebb felfogást s a mívelődés iránti vágyat eredményezik... ,, A sümegi Városi Múzeum elődje, a Darnay Múzeum, mely fennállását 1877-től számította, eredetileg a magánmúzeumok közé tartozott. Alapítója, Darnay Kálmán, a kisváros vaskereskedője, mint igazgató és mindenes egy személyben irányította az intézményt, annak államosítása után is. A Darnay Múzeum a maga idejében és helyén elég jelentős gyűjtemény volt ahhoz, hogy ne csak a szakemberek ismerjék. Történetében érdemes tanulmányozni, milyen eszközökkel közvetítette a közönségnek a tárgyi és szellemi kultúra értékeit, hogyan tette kézzelfoghatóvá a múzeumi munkát, s az alapító néptanítói szándékai hogyan érvényesültek a korlátozott lehetőségek között is. A tárgyalt korszakban a hajdani nemesi és polgári vezető réteg, a tisztviselők, tanárok és az iparoskereskedő réteg alakították a társadalmi eseményeket és a helyi közéletet. Innen emelkedtek ki azok a jeles személyiségek, akik Sümeg felvirágoztatásán munkálkodtak, akár a kultúra vagy a gazdaság több területén is egyszerre. Az iskolát, óvodát és kórházat alapító polgármesteren, Ramassetter Vincén kívül megemlíthetjük Ádám Ivánt, aki a reáliskola tanáraként a környék régészeti és történelmi emlékeinek felkutatásával és publikálásával foglalkozott, emellett közreműködött több sümegi egyesület létrehozásában (Vörös Kereszt Egylet, Lövölde Egyesület, korcsolyaegylet). Az Eitner család működtette a környék egyik jelentős ipari üzemét, a bőrgyárat, és tagjai között találunk városbírót, országgyűlési képviselőket, de nevükhöz fűződik a takarékpénztár létrehozása és irányítása, a polgári önképzőkör elnöksége is. Lukonich Gábor tiszti orvos, főorvos társadalmi tisztségei közül kiemelendő a Ramassetter-szoborbizottság elnökeként végzett tevékenysége, a Kisfaludy Kaszinó és az iskola-óvoda-gondnokság vezetése, valamint az iskolák államosításának szorgalmazása, előmozdítása. Darnay Kálmán is a kisváros egyik jellemző figurája volt, aki kereskedő létére múzeumával, irodalmi tevékenységével, művészetpártolasaval tűnt ki, s szerette volna Sümeget igazi kulturális központtá fejleszteni. Ehhez jó alapot nyújtottak az elemi iskolán, tanonciskolán, polgári leányiskolán és a reáliskolán kívül azok a társadalmi egyesületek, melyek közművelődési célokat is szolgáltak. A Kisfaludy Kaszinó és a polgári önképzőkör rendezvényeknek adtak otthont, nyilvános könyvtáraik a városi polgárok rendelkezésére álltak. Aktív volt a Katolikus Legényegylet és az Iparos- és Kereskedőifjak Egyesülete is - utóbbinak Darnay Kálmán volt az egyik alapítója, s később megnyerte ügyének a tanárként idekerülő Szabó Dezső írót is. Műkedvelő előadásaik népes közönséget vonzottak. 1 A Sümegen és vidékén rendezett bálok, farsangi mulatságok szervezéséből sem maradhatott ki Darnay. 2 Gyűjteménye is helyet talált magának a fenti kulturális intézmények között, s a kisváros egyik nevezetességévé vált. A Darnay Múzeum az alapító ifjúkori gyűjtőszenvedélyéből született. Már reáliskolásként érdekelték a földből előkerülő régiségek; ehhez ösztönzést adott, hogy a környék gazdag volt lelőhelyekben, az őskortól a törökkorig. A Kisfaludy-kultusz hívévé is ekkor szegődött, a költő családi örökségként megkapott könyvtárában rendszeresen búvárkodott. A vágyott tanári pálya elérhetetlen volt számára, gyermekkorában szerzett be-