Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics György gróf 275 keszthelyi gimnáziumnak fenntartása iránt nékem privative olyan utasítást adott, hogy annak megmaradására szükséges valamely industriális es oeconomicalis institutumot felállítani, én erre már költséges készületeket is tettem, mert ama híres Tessedik úrnak szarvasi industriális oskolájában ifjakat neveltettem, az bécsi akadémiában in arte veterinaria egy ifjat tanéttattam. költséges tapasztalású utazásokat véle végben vitettem, mindezen költségeim eránt ... elégtételt hogyan nyerhetnék, ha a gimnázium által vitetnék Somogyba." Festetics György egyúttal kijelentette, hogy az iskola fenntartásához csak addig járul hozzá, amíg a gimnázium Keszthelyen működik. Zala megye ezt követően 1794. december 15-én fordult a Helytartótanácshoz, újból előadva Festetics György érveit, valamint utalva az „oeconomicalis institutimT tervezett felállítására.

110 Festetics álláspontja tehát az eddigiekből egyértelműen kiviláglik: nem tekintette hiábavaló anyagi tehernek az iskolák működtetését, nem mondott le a már meglévő intézményekről sőt a birtokain működő kölönböző iskolatípusok bővítésére törekedett. A hivatalos elismertetéssel és működtetéssel járó különféle kötelezettségeknek kész volt eleget tenni. így 1795. április 30-án sor került a csurgói iskola alapkőletételére.

1

" Iskoláira egyébként mindig gondosan felügyelt, ösztöndíjakat, pénzjutalmakat adományozott, az évzáró vizsgákon rendszeresen résztvett.

112 Más vonatkozásban, legalábbis ami a tényleges belpolitikai helyzetet érintő megnyilvánulásokat illeti, beleértve az uralkodóház szerepével kapcsolatos állásfoglalásokat. Festetics magatartását a kivárás jellemezte. I. Ferenc trónralépése után ugyanis hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi abszolutisztikus uralkodási módszerek visszatérésétől kell tartani. A forradalmi Franciaországgal vívott háború megfelelő ürügyet szolgáltatott ehhez, s bár a nemesség érthető módon ódzkodott a radikális változásoktól, az egykori jozefinista értelmiség és nemesi ellenzék számos tagja a változtatás lehetőségét kereste. Az irodalmi szalonokban megfogalmazódó elképzelésekről, de a társadalom alsóbb szintjein is erősödő elkeseredettségről híven beszámoltak a titkosrendőrség jelentései, bár a tényleges forradalmi átalakulás feltételei nem voltak meg Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy a Kazinczy, Szentmarjay. Hajnóczi. Laczkovics és más. valóban kitűnő személyiségek részvételével szerveződő jakobinus mozgalmat az udvar igen hamar felszámolta Kétes hírű vezetőjük. Martinovics Ignác pedig készségesen kiszolgáltatta a résztvevők neveit.

113 Az 1794 nyarától kezdődő kihallgatások során Festetics Györgyöt is megpróbálta gyanúba keverni, megemlítve, hogy többször is együtt ebédelt a keszthelyi gróffal, de végülis vallomását egyéb terhelő bizonyíték nem támasztotta alá, s így Festetics perbefogására nem került sor.

114 A letartóztatások és Hajnócziék Bécsbe szállításásának hírére Pest vármegye 1794. augusztus 26-án kelt körlevelében tájékoztatta a többi megyét.

115 Zala megye közgyűlése ennek nyomán 1794. szeptember 7-én. Pest megyéhez hasonlóan, alázatos hangú, de a magyar nemesi jogot sértő eljárás elleni tiltakozó feliratot küldött Sándor Lipót nádornak. A felirat végső formába öntésében Festetics György is résztvett.

1 u> Ez a közszereplés valószínűleg azért nem járt Fseteticsre nézve különösebb következményekkel, mivel súlyában egyáltalán nem mérhető a Graeven ezred tisztjeként megfogalmazott beadvány jelentőségéhez. Elmarasztalására pár évvel később került sor, amikor a franciák észak-itáliai katonai sikerei következtében az ország nyugati megyéi is könnyen hadszíntérré válhattak, s az 1796. évi országgyűlés határozatai alapján az uralkodó elrendelte a nemesi felkelést.

11

' Zala megye közgyűlése előtt 1797. április 12-én ismertették a királyi parancsot, viszont Althan Mihály gróf főispán, Szapáry Péter gróf, Festetics György, Spissich János alispán, és mások, a felkelést hiábavalónak ítélték. Spissich János úgy vélekedett, hogy ha a reguláris császári királyi haderő képtelen volt megállítani a franciákat, a begyakorlatlan felkelők az eredményesség reménye nélkül vennék fel a harcot az ellenséggel, s így az ellenállás csupán szükségtelen pusztítást vonna maga után. A megye álláspontját egy ez alkalomból felállított bizottság élén Festetics György fogalmazta meg, s az uralkodónak küldendő feliratot ő diktálta Forintos Gábornak.

118 A kért 1.000 gyalogos és lovas helyett azonban mindössze 200-200 gyalogost és lovast ajánlott meg a megye. A felterjesztést viszont sértőnek találta az uralkodó, jóllehet a besúgói jelentések nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeképpen Somogyi János udvari tanácsos nem talált semmi „sértőt" a jegyzőkönyvekben. Ezt követően Végh Péter országbíró elnöklete alatt egy vizsgálóbizottság novemberben tárgyalta a megyegyűlés eseményeit, majd az 1798. április 12-én Bécsben kelt 3461. sz. királyi leiratot a két nappal későbbi megyegyűlésen ismertették."

9 Althan Mihály főispánt, valamint Spissich János alispánt az uralkodó leváltotta, a megye jegyzőjét törölték a táblabírák sorából, míg az „önhitt fölterjesztési irat" irat kapcsán „... Festetics Györgyöt, ki amaz illetlen felirat tartalmát nyilvánosan szőnyegre hozta, felolvasta, s annak szerkesztése végett összejött ama rendellenes bizottságban elnökölvén azt a jegyzőnek tollba mondta, őt, mint az 1797 ápril 12-én meghiúsított felkelés egyik részesét - elkövetett bűnének büntetéséül csász. kir. kamarási méltóságától megfosztottnak és fejedelmi székvárosunkból kitiltottnak nyilvánítjuk."

120 Az udvar ezen reakciója jelezte, hogy a megyei politizálás sem jár kockázatok nélkül. Mégis kijelenthetjük, hogy a személyét érintő kegyvesztés alapjában véve súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Nem érintette ugyanis közvetlen módon Festetics György már meglévő, vagy éppen megszervezésre váró oktatási intézményeit. Az 1797-es év egyébként azért is jelentős.