Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

272 Kurucz György Festeticsnek az eseményekben vállalt tényleges szerepén túlmenően, még emberi gyengeséget és erőszakosságot is felrótt. 6 Az országgyűlésre gyakorolt hatás azonban nem maradt el, mert a kezdeti felháborodás után a rendek szépen elhallgattak. Különösen azután, hogy a porosz megegyezés híre elterjedt, s Lipót német ezredeket rendelt Budára. A lélektani ráhatás mestereként az uralkodó emberei azt is elhíresztelték, hogy a poroszok kiszolgáltatták a velük kapcsolatot keresők névsorát, s nemsokára felségárulási pereket fognak indítani ellenük.

78 Az uralkodó e szándékát többek között azzal nyomatékosította, hogy Festetics György fogságát meghosszabbíttatta, s újabb vizsgálatokat rendelt el.

79 Ezúttal már a tisztek folyamodványának elkészítésében vállalt szerepe mellett, keszthelyi nyilvános szereplését is terhére rótták. Festetics úgy védekezett, hogy Laczkovics János ajánlkozott az adott helyzetben, s Keszthelyen ő a mágnások, nem a pedig a bandérium esküjét tette le. Szeptember 7-én Festetics György folyamodványt juttatott el II. Lipóthoz, melyben kifejtette, hogy törvényes uralkodójának ismeri el, cselekedetei soha nem irányultak személye ellen, valamint kéri. hogy azok ellen a tisztek ellen, akik vele kapcsolatban álltak, szüntessenek meg minden eljárást.

80 Minthogy a vizsgálatok nem eredményeztek egyértelműen megalapozott vádakat, a rendek megnyerése érdekében Lipót számára ekkor már hasznosabbnak tűnhetett, ha a kegyes és megbocsátó fejedelem képében jelenik meg. Szeptember 21-i döntése értelmében „különös királyi kegyelemből" .minden további büntetést elengedett azokkal szemben, akik az ügyben érintettek voltak, s a hadseregből való kilépés lehetőségét sem zárta el. A Haditanács eredeti indítványához képest még a vizsgálat költségeit sem terhelte Festeticsre, hanem azokat a kincstár vállalta magára.

81 Festetics ezután elindult szolgálati helyére, de Bécsben nemsokára úgy vélték, hogy Brüsszel túl közel van a forradalmi Franciaországhoz, s a gyanúsnak tartott alezredest jobb lesz eltávolítani. Ezt erősítette meg Johann Bender tábornok 1791. január 23-án kelt jelentése, miszerint Festetics gróf kijelentette, hogy „a magyarok csak egyelőre dugták vissza hüvelyébe kardjukat", míg Mercy-Argentau miniszter szintén azt kérte, hogy az alezredest a helyzethez nem illő érzelmei miatt helyezzék el.

8

" Festetics György számára ez az időszak különösen nehéz lehetett. János öccse lejáró váltókról értesítette.

83 Felesége arról számolt be egyik levelében, hogy barátja és sógora, Széchényi Ferenc megneheztelt rá amiatt, hogy a csáktornyai uradalmat megpróbálta megvásárolni.

84 Mindamellett feleségének sem lehetett könnyű helyzete, mivel negyedik gyermeküket várta, s bár férje levelei nem nélkülözték az aggodalmat állapota iránt, a lejáró kölcsönök törlesztésének felelősségét Saller Judit viselte.

85 Az adott körülményeket számbavéve, vagyis az anyagi kényszer és a katonai pályán való előmenetel reményének elvesztését. Festetics joggal érezhette magát a hadsereg foglyának. Miután Brüsszelből visszarendelték, rövid bécsi tartózkodását kihasználva benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A gyanakvó uralkodó azonban úgy érezhette, hogy katonaként jobban szemmel tartható az alezredes, ezért utasította a Haditanácsot, hogy helyezzék át Milánóba.

86 Leopold Stain táborszernagynak, Lombardia katonai parancsnokának meghagyták, hogy havonta készítsen jelentést a magyar tisztről. Bár megmaradt levelezésükben nem található nyoma felesége magánkihallgatásának a császárnál. Saller Judit minden bizonnyal férje tudtával fordult az uralkodóhoz 1791. március 10-én, hogy fogadja el Festetics György nyugdíjazási kérelmét. Április végén felesége kiutazott hozzá Milánóba, pontosan akkor, amikor az első jelentést elküldte Bécsbe a főparancsnok. Ez semmi terhelőt nem tartalmazott, s ennek alapján az uralkodó 1791. május 19-én engedélyezte, hogy Festetics György kiléphessen a császári királyi hadseregből.

87 Harminchat éves volt ekkor, birtokait hatalmas adósságok terhelték, a katonai és hivatalnoki pálya végleg lezárult előtte. Politikai illúziói, melyeknek sorsát köszönhette, már nem nagyon lehettek. A birtokaira való visszavonulás, a családi élet nyugalma várta, azonban mint későbbi élete bizonyítja, fiatalkori ideáljai nem változtak, s a közjó, a salus publica szolgálatának sajátos nemzeti cselekvésformái mellett döntött. //. Amikor Festetics György Itáliából visszatért Magyarországra, a hazai politikai közélet már nyugvópontra jutott. A rendi alkotmányos formákat, az ország közjogi különállását ismét törvények garantálták, így a rendek és az uralkodó közötti kompromisszumot elvben nem zavarta semmi.

88 A nemesség és a felvilágosult értelmiség különböző csoportjai a nekibuzdulásokat követő apátia és illuzióvesztés állapotában volt. A kezdeményezést az uralkodó ragadta magához, mivel érthető módon el akarta kerülni azt, hogy a francia forradalom eszméi birodalmában is követőkre találjanak. A polgárságnak és a parasztságnak egyaránt alkotmányos jogokat kívánt adni, viszont későbbi tervezett reformjai érdekében titkosrendőrök szolgálatait éppúgy igénybe vette, mint azokat az ügyestollú röpiratszerzőket, akik munkájukkal politikáját voltak hivatottak elfogadtatni. Ráadásul céljai megvalósítása érdekében a nemességgel szembeni polgári, paraszti, sőt nemzetiségi mozgalmak felhasználását is alkalmasnak vélte.

89 Kétségtelen, hogy II. Lipót, bátyjához képest taktikusabban. az alkotmányos formákra ügyelve, lépésről lépésre kívánt eredményeket elérni, s eredményességét csak 1792 elején bekövetkezett korai halála gátolta meg.