Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

272 Kurucz György Festeticsnek az eseményekben vállalt tényleges szerepén túlmenően, még emberi gyengeséget és erőszakosságot is felrótt. 6 Az országgyűlésre gyakorolt hatás azonban nem maradt el, mert a kezdeti felháborodás után a ren­dek szépen elhallgattak. Különösen azután, hogy a po­rosz megegyezés híre elterjedt, s Lipót német ezredeket rendelt Budára. A lélektani ráhatás mestereként az ural­kodó emberei azt is elhíresztelték, hogy a poroszok ki­szolgáltatták a velük kapcsolatot keresők névsorát, s nemsokára felségárulási pereket fognak indítani elle­nük. 78 Az uralkodó e szándékát többek között azzal nyoma­tékosította, hogy Festetics György fogságát meghosszab­bíttatta, s újabb vizsgálatokat rendelt el. 79 Ezúttal már a tisztek folyamodványának elkészítésében vállalt szerepe mellett, keszthelyi nyilvános szereplését is terhére rót­ták. Festetics úgy védekezett, hogy Laczkovics János ajánlkozott az adott helyzetben, s Keszthelyen ő a mág­nások, nem a pedig a bandérium esküjét tette le. Szep­tember 7-én Festetics György folyamodványt juttatott el II. Lipóthoz, melyben kifejtette, hogy törvényes uralko­dójának ismeri el, cselekedetei soha nem irányultak személye ellen, valamint kéri. hogy azok ellen a tisztek ellen, akik vele kapcsolatban álltak, szüntessenek meg minden eljárást. 80 Minthogy a vizsgálatok nem eredmé­nyeztek egyértelműen megalapozott vádakat, a rendek megnyerése érdekében Lipót számára ekkor már hasz­nosabbnak tűnhetett, ha a kegyes és megbocsátó fejede­lem képében jelenik meg. Szeptember 21-i döntése ér­telmében „különös királyi kegyelemből" .minden továb­bi büntetést elengedett azokkal szemben, akik az ügyben érintettek voltak, s a hadseregből való kilépés lehetősé­gét sem zárta el. A Haditanács eredeti indítványához képest még a vizsgálat költségeit sem terhelte Festetics­re, hanem azokat a kincstár vállalta magára. 81 Festetics ezután elindult szolgálati helyére, de Bécs­ben nemsokára úgy vélték, hogy Brüsszel túl közel van a forradalmi Franciaországhoz, s a gyanúsnak tartott alez­redest jobb lesz eltávolítani. Ezt erősítette meg Johann Bender tábornok 1791. január 23-án kelt jelentése, mi­szerint Festetics gróf kijelentette, hogy „a magyarok csak egyelőre dugták vissza hüvelyébe kardjukat", míg Mercy-Argentau miniszter szintén azt kérte, hogy az al­ezredest a helyzethez nem illő érzelmei miatt helyezzék el. 8 " Festetics György számára ez az időszak különösen nehéz lehetett. János öccse lejáró váltókról értesítette. 83 Felesége arról számolt be egyik levelében, hogy barátja és sógora, Széchényi Ferenc megneheztelt rá amiatt, hogy a csáktornyai uradalmat megpróbálta megvásárol­ni. 84 Mindamellett feleségének sem lehetett könnyű helyzete, mivel negyedik gyermeküket várta, s bár férje levelei nem nélkülözték az aggodalmat állapota iránt, a lejáró kölcsönök törlesztésének felelősségét Saller Judit viselte. 85 Az adott körülményeket számbavéve, vagyis az anya­gi kényszer és a katonai pályán való előmenetel remé­nyének elvesztését. Festetics joggal érezhette magát a hadsereg foglyának. Miután Brüsszelből visszarendel­ték, rövid bécsi tartózkodását kihasználva benyújtotta nyugdíjazási kérelmét. A gyanakvó uralkodó azonban úgy érezhette, hogy katonaként jobban szemmel tartható az alezredes, ezért utasította a Haditanácsot, hogy he­lyezzék át Milánóba. 86 Leopold Stain táborszernagynak, Lombardia katonai parancsnokának meghagyták, hogy havonta készítsen jelentést a magyar tisztről. Bár meg­maradt levelezésükben nem található nyoma felesége magánkihallgatásának a császárnál. Saller Judit minden bizonnyal férje tudtával fordult az uralkodóhoz 1791. március 10-én, hogy fogadja el Festetics György nyug­díjazási kérelmét. Április végén felesége kiutazott hozzá Milánóba, pontosan akkor, amikor az első jelentést el­küldte Bécsbe a főparancsnok. Ez semmi terhelőt nem tartalmazott, s ennek alapján az uralkodó 1791. május 19-én engedélyezte, hogy Festetics György kiléphessen a császári királyi hadseregből. 87 Harminchat éves volt ekkor, birtokait hatalmas adós­ságok terhelték, a katonai és hivatalnoki pálya végleg lezárult előtte. Politikai illúziói, melyeknek sorsát kö­szönhette, már nem nagyon lehettek. A birtokaira való visszavonulás, a családi élet nyugalma várta, azonban mint későbbi élete bizonyítja, fiatalkori ideáljai nem változtak, s a közjó, a salus publica szolgálatának sajá­tos nemzeti cselekvésformái mellett döntött. //. Amikor Festetics György Itáliából visszatért Magya­rországra, a hazai politikai közélet már nyugvópontra jutott. A rendi alkotmányos formákat, az ország közjogi különállását ismét törvények garantálták, így a rendek és az uralkodó közötti kompromisszumot elvben nem zavarta semmi. 88 A nemesség és a felvilágosult értelmi­ség különböző csoportjai a nekibuzdulásokat követő apátia és illuzióvesztés állapotában volt. A kezdeménye­zést az uralkodó ragadta magához, mivel érthető módon el akarta kerülni azt, hogy a francia forradalom eszméi birodalmában is követőkre találjanak. A polgárságnak és a parasztságnak egyaránt alkotmányos jogokat kívánt adni, viszont későbbi tervezett reformjai érdekében tit­kosrendőrök szolgálatait éppúgy igénybe vette, mint azokat az ügyestollú röpiratszerzőket, akik munkájukkal politikáját voltak hivatottak elfogadtatni. Ráadásul céljai megvalósítása érdekében a nemességgel szembeni pol­gári, paraszti, sőt nemzetiségi mozgalmak felhasználá­sát is alkalmasnak vélte. 89 Kétségtelen, hogy II. Lipót, bátyjához képest taktikusabban. az alkotmányos formák­ra ügyelve, lépésről lépésre kívánt eredményeket elérni, s eredményességét csak 1792 elején bekövetkezett korai halála gátolta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom