Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Straub Péter: A Keszthely-kultúra kronológiai és etnikai hátterének újabb alternatívája

A Keszthely-kultúra kronológiai és etnikai hátterének újabb altemetivája 197 tervásatás folyt, minek első két hónapja alatt Horváth László irányításával 820 négyzetméternyi terület került feltárásra, melyen számos késő római és népvándorlás kori objektum mellett - lakóház, árok, kemence, hulla­dékgödör - nyolc sír is előkerült. E temetkezések egy­értelműen a horreum mellett feltárt kis temetőhöz tar­toznak, melynek legészakkeletibb, 28. számú sírját sike­rült is beazonosítani, miután az beleesett az egyik - két új sírt rejtő - szelvénybe. Á nyolc sír jelentősége boly­gatottsága folytán nem vetekedhet az 1959-ben feltárt temetkezésekkel, ám a pontos dokumentációknak kö­szönhetően újabb fontos adalékot szolgáltatnak a kultúra elemzéséhez. Miután az 1959-ben feltárt utolsó horreumi sír a 31. számú volt, ezért a keletre előkerült újabb sírok a 32-39. sorszámokat kapták (1. kép). 1/ Sírleírások 32. sír: T.: NyDNy-KÉK 135°. M.: 80 cm, h.: 137 cm. sz.: 62-47 cm (2. kép 1). A bolygatatlan sírgödör kiszélesedő, nyugati végénél, a sír aljától 19 cm-re pannon homokkő, északi falánál 15 cm magasságban különböző méretű permi vörös ho­mokkő és pannon homokkő, keleti végénél pedig mész­kő feküdt, utóbbi 14 cm-re a sír aljától. A lábak felé keskenyedő sírban 72 cm hosszú leánygyermek nyújtott helyzetű csontváza feküdt. Az erősen felszívódott vázból csupán az alsó állkapocs és a lábszárcsontok maradtak meg jobb állapotban. Mell.: 1. Vas tűszerkezetes. öntött S alakú bronzfibula (2. kép 2). A balra néző stilizált madár testét négy hosszanti árok tölti ki. Köztük és a szemek helyén cellák, melyek közül csupán kettőben maradt meg az áttetsző kőbetét. A fibula közvetlenül az alsó állkapocs alatt feküdt. H.: 3.1 cm, sz.: 2,6 cm (ltsz.: 71.202.1). 2. Nyomottgömb formájú, ovális keresztmet­szetű agyaggyöngy (2. kép 3). A sötétszürke alapú gyöngyszem oldalán négy-négy fehér, illetve sárga festé­sű ovális minta váltakozik. A gyöngy a fibula alatt, a ge­rincoszlop vonalában, a mellkas közepén került elő Átm.: 1,2 cm (ltsz.: 71.202.2). 33. sír: T.: NyDNy-KÉK 135°, M: 80 cm, h.; 101 cm. sz.: 44 cm (2. kép 4). A feldúlt sírgödör nyugati végénél, 32 cm-re a sírgö­dör aljától négy mészkő feküdt, a többi sírfalnál 18 cm magasságban különböző méretű permi vörös homokkő­darabok voltak. A lekerekített sarkú, téglalap alakú sír­gödörben rossz megtartású gyermekcsontok feküdtek, a bolygatás következtében minden rendszer nélkül, az alsó állkapocs a bordák közt került elő. 34. sír: T.: DK-ÉNy 125°. M.: 84 cm (3. kép 1). A 90 cm hosszú leánygyermek váza nem sír, hanem egy hulladékgödör alján, közvetlenül annak délnyugati falánál került elő. A csontváz koponyája jobb oldalán feküdt, bal alkarja medencéjére volt hajlítva, jobb karjá­nak nem maradt nyoma. Gerincoszlopa enyhén hajlott a felhúzott bal láb a nyújtott jobb láb alá nyúlt. A testhely­zetből ítélve a gyermeket, a temetkezési szertartást mellőzve, úgy dobhatták bele a gödörbe. Mell.: 1. Két darab pontkördíszes csontkarperec (3. kép 3-4) a bal alkaron. A csontlemezeket két kis vasszeg fogja össze, mindkét karperec két darabra tört. Átm.: 5,8 cm, vast.: 0,6 cm (ltsz.: 71.90. II). 9 35. sír: T.: D-É, M: 92 cm (2. kép 5). Az előbbi hulladékgödör déli falánál, egy 160x110 cm méretű beásásban emberi koponya, valamint állati csontmaradványok kerültek elő. A beásás minden bi­zonnyal egy korabeli bolygatással feldúlt sírt érintett, ám annak sírfoltja már nem volt megfigyelhető. 36. sír: T.: K-Ny, M.: 186 cm. h.: 210 cm, sz.: 98 cm (4. kép 4). A téglalap alakú, lekerekített sarkú, teljesen feldúlt sírgödörben felnőtt vázának jó állapotú csontjai feküdtek rendszertelenül. A sírgödör alja eredetileg római tetőfe­dő cserepekkel volt kirakva, de csupán a sírgödör nyu­gati végében, a lábszárcsontok alatt maradtak meg azok eredeti helyükön. A sírgödör déli falával párhuzamosan, a sír aljától 10 cm-re koporsó fekete elszíneződése volt nyomon követhető a sír teljes hosszában. Mell.: 1. Erő­sen korrodálódott ovális vascsat (4. kép 5). A csat meg­vastagodó pecke ráhajlik a töredékes karikára. A csat a bolygatás keleti szélén, közvetlenül a bal medencelapát mellett feküdt. Átm.: 3.6 cm (ltsz.: 71.100.1). 2. Enyhén ívelt hátú. vasszegecsekkel összefogott egyoldalas csontfésű (4. kép 6) töredéke. A fésű fogólemezét pontkörminták díszítik, épségben mindössze hat fésűfog maradt meg. A lelet 160 cm mélységben, a sírgödör ke­leti végéből került elő. H.: 9,5 cm, sz.: 3,2 cm (ltsz.: 71.100.2). 37. sír: T.: NyÉNy-KDK, M.: 169 cm. h.: 230 cm. sz.: 98-106 cm (4. kép 1). A lábak felé enyhén kiszélesedő, lekerekített sarkú, bolygatatlan sírgödör oldalainál a váz körül mészkövek és pannon homokkövek feküdtek. A nagyon rossz meg­tartású, 170 cm hosszú, nyújtott helyzetű női vázat jól dokumentálható koporsó 190x60 cm méretű maradvá­nya vette körül. Mell.: 1. Kanalasfejű, asztragalosz mintájú bronz stílustű (4. kép 2). A kilenc bordával dí­szített tű a jobb kulcscsont felett ferdén, hegyével a ge­rincoszlop irányába feküdt. H.: 13,7 cm. 2. Kerek át­metszetű, töredékes vaskarperec (4. kép 3) a bal alka­ron. Atm.: 5,7 cm (ltsz.: 71.104.12). 38. sír: T.: DNy-ÉK, M.: 111 cm, h.: 214 cm. sz.: 80 cm (3. kép 2). Bizonytalan rendeltetésű, ovális formájú késő római objektum északnyugati részén került elő a téglákkal és pannon homokkövekkel kereteit, bolygatott sír. A nyúj­tott helyzetű, 152 cm hosszú váz jobb oldalát, a kopo­nyától az alsó lábszárig modern bolygatás tette tönkre. 39. sír: T.: Ny-K (3. kép 2). A késő római objektum északnyugati felén, közvetle­nül a 38. sír déli falához kapcsolódott, sírfoltját azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom