Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kiss Gábor: A Keszthely-városi avari kori tememtő kutatásának kezdetei (1873. november–1880. április)

A Keszthely-városi avar kori temető kutatásának kezdetei 83 1880. április Az előző évi. 1879 őszi ásatásának helyszínén, a Sörházkertben Lipp Vilmos a Vasmegyei Régészeti Egylet megbízásából 1880 áprilisában újabb kutatásokat folytatott. Ez alkalommal 103 temetkezést tárt fel. Ezek egy része (egy tizede) hamvasztásos (őskori) urnasír volt. amelyek „alig egy ásónyomnyi mélységben helyeztettek a földbe". A/, ásatásról, amelyről a helyi sajtó is hírt adott (K 1880-04-11 2.). csak egyetlen szakmai jelentés látott napvilágot a Vasmegyei Lapok hasábjain (LIPP 1881). A temetkezési szokásokkal kapcsolatban Lipp az alábbiakat tartotta említésre méltónak: A tetemeket általában háton kinyújtva helyezték a sírba: ,.A kezek rendesen a sejt mellett egyenesre kinyújtvák. Kivételt e szabály alól talán csak a két férfisírban, hol azok a hason keresztbe fektetve, és három női sírban, hol a bal kéz a fej alá volt téve." A feltárt sírok között előfordultak lovassírok is: ..Három férfisír fölött, egy méternyi mélységben lovak maradványaira, fogak, csigolyák és koponya darabokra bukkantam." Amelyet tényt megerősíti az - mint írja -, hogy ..két sírban a vázak sarokcsontjai alatt sarkantyú töredékeket találtam." Egy halottégetési furcsaságról szintén említést tett: ..Egy női sírban meg azt a különbséget tapasztaltam, hogy már a sírba fektetett holttetemet akarták elégetni. Ugyanis a csontok a deréktól kezdve végig feketére voltak pörkölve, sőt még az ezeket elfödő vékony agyagréteg is vörösre volt égetve. Ezen égetés mással, mint olajjal nem történhetett, mert tüzelő anyagnak semmi nyoma." Ásatása során Lipp a temető elrendezésére is megfigyelést telt: „ A sírmezőt képező hosszú északtól délnek húzódó magaslat keleti oldalán a gazdagabbak, nyugoti oldalán pedig szegényebbek voltak eltemetve." Az ásató beszámolójában sajnos egyetlen síregyüttest sem mutat be részletesen, csupán tárgytípusonként felsorolja az egyes leleteket, amelyek egyébként Szombathelyre, a Vasmegyei Régiségtárba kerültek. 1880.04./Urnasírokból származó agyagedények: (4. kép) ..Ezen körte alakú öblönyök magassága 35 és 50 czméter között váltakozott." Ezekben „a töltelék között apróbb edénykék fordultak elő. ezekből megmentettem néhány meglehetősen ép darabot...": 1. „Egy füles ivókupa. A hasdomborulás párhuzamos rovásokkal van díszítve." Ép. (M: 15 cm: SZÁ: 10 cm; FÁ: 7 cm; Á: 15 cm) Valójában egy finoman iszapolt feketére égetett, fényezett felületű gerezdéit hasú egyfülű őskori (bádeni) korsó (M: 14,2 cm; Á: 15 cm; SZÁ: 8,2 cm; FÁ: 6 cm) (Ltsz.: VRT III.a.6.; VKM ŐSKOR VIII.372.; VM 27/1941/6.; SM. Ltsz. nélkül.) 2. „Egy füles ivópohár" (M: 12 cm) Valójában egy őskori (bádeni) füles pohár (Ltsz.: VRT III.a.5.; VKM ŐSKOR 11.30.; VM. 27/1941/7.) (+). 3. „Egy füles ivópohár" (M: 7 cm). Valójában egy finoman iszapolt, szürkére égetett őskori (bádeni) füles pohár (M: 7,7 cm; SZÁ: 5,2 cm; FÁ: 3 cm) (Ltsz.: VRT III.a.5.; VKM ŐSKOR 11.29.) A leletet tévesen, mint szombathelyi leletet közölte Banner János (BANNER 1940 384, No. 5., I. t. 7.; 1956 22, No. 14., IV Taf. 11.) 4. „Hasas pohárka, két fül helyett átfúrt csücsökkel. Egészen ép és tisztán római forma" (M: 5 cm). Valójában egy homokkal soványított, sárgára égetett őskori (késő bronzkori) edényke, két oldalán egy-egy átfúrt csücsök (M: 5,2 cm: Á: 7 cm; SZÁ: 4,2 cm; FÁ: 3,2 cm) (Ltsz.: SM. 54.504.17.) 5. „Csupor" (M: 10 cm) (+). 6. „Fülnélküli kihajlott peremű ivópohár" (M: 10 cm; SZÁ: 8 cm) (+). 7-10. 4 darab „Kihajlott peremű fülnélküli ivócsészék. Közülük egy egészen ép. a többi itt ott sérült." (M: 4-6 cm) (+). 11. „Tálacs fekete agyagból" (+). 1880.04./Üveggyöngyök: 200-nál több ép üveggyöngy (+). Ezek között diónyi nagyságú „agyag"(?) gyöngyök is voltak: „A már ismertelett gyöngyalakokhoz néhány új is járult, így van két diónyi nagyságú gyöngy agyagból, az egyik sötét alapon aranysárga, a másik élénk zöld festett csíkokkal díszítve, van továbbá kisebbszerű pogánalakú gyöngy sötétbarna agyagból, melynek karimája égszínkék üvegcsücskékkel van megrakva, vannak továbbá kisebb nagyobb négyszegletes gyöngyök üvegpasztából, különböző színű, eddig még elő nem fordult, ráégetett szalagdí szítménnyel. " 1880.04,/Vegyes anyagú tárgyak: „Az ökölbe szorított jobb kéz nagy ritkán volt valami tárgy nélkül. Gyermekek csiszolt fehér parittyaköveket, nők egy vagy két karpereczet, férfiak hol egy darabka üveget, tűzkövet, kargyűrűt vagy egy-egy pénzt szorítottak markukban. Egy nő ujjai között pedig egy fekete üvegből készült kargyűrű töredékét találtam." A tetemek összeszorított jobb markában tehát a következő tárgyak voltak: 1. Vastag tejfehér üvegdarab (+). 2. „Fekete üvegkarperecz darabja" (+). 3-6. 4 darab kova („tűzkő") (+). 7-11. 5 darab római bronzpénz (+). „A jobb kéz ujjai között I. Valentinianus, Valens és Gratianus pénzeit találtam." 12-13. 2 darab fehér kövecske (+).