Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Haász Gabriella: A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban (A sümegi Darnay-gyűjtemény bemutatása, 1891–1941)

A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban 293 44 és korát feldolgozó „Testőrszerelmek", „Elkésett csók", „Kaszinózó táblabírák" mellett a szerző a Balatonkörnyéki várak múltjának emlékeit is összegezte. A „Bujdosó gyöngysor" regéi és a kiadatlan „Dunántúli várak és várkastélyok" témájukban egyúttal muzeológusi érdekeltségének határait is jelzik. Igazán otthon persze Sümegen volt; a látnivalókat és a történelmi nevezetességeket népszerűsítő „Tájékoztató" füzetet 1928-ban ír ta, az útikönyv-formátumú Sümegi Kalauzt 1930-ban Utolsó publikációja is a helységhez kapcsolódik: 1942ben tette közzé a sümegi temető történetét. A helyi újságok továbbra is követték a múzeummal kapcsolatos eseményeket. A kiállítási beszámolók helyett Darnay Kálmán könyvei jelentették az egyik témát. A „Balaton" folyóirat hosszabb-rövidebb ismertetéseket közölt várható megjelenésükről, tartalmukról, a „Testőrszerelmek" pedig több ízben is külön reklámot kapott. A Pantheon Irodalmi Intézet Rt. által támogatott kötetre ennél a lapnál lehetett előfizetni kedvezményes áron. s az olvasó választhatott a díszes vászonkötéses, a fűzött és a dedikált kiadások között.

45 A múzeum és igazgatója munkájának hivatalos elismerése is nyilvánosságra jutott így. Az 1922-es kormányfőtanácsosi címmel történő kitüntetés után 1927ben a gyűjtemény 50 éves jubileuma adott alkalmat a méltatásra a Sümegi Újságban és a Balatonban.

46 Az ünnepség és a díszpolgárrá avatás bizonyította, hogy Darnay szűkebb pátriája büszke a híressé vált intézményre, noha nagyobb férőhelyet már nem tudott neki biztosítani, s ezzel az elköltözés kérdése került újra és újra napirendre. A Darnay Múzeum régészeti, hadtörténeti, néprajzi és iparművészeti osztályai 1937-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum új épületében kaptak otthont, amivel a több évtizedig tartó vita a múzeum jobb elhelyezéséről, méltó körülmények közé kerüléséről lezárult. Darnay Kálmán ebben az időben már elmúlt 70 éves, költözésre nem vállalkozott. A Sümegen maradó részleg kialakítására már korábban megvoltak az elképzelései, a püspökség tulajdonában levő Kisfaludy-házhoz kapcsolódóan. A szülőházba tervezte a költő könyvtárának, kéziratainak, műveinek, képmásainak, személyes tárgyainak elhelyezését, továbbá az iparművészeti gyűjteményt, benne egyházművészeti emlékekkel, a fazekasipar, porcelán- és fajanszgyártás bemutatásával. Harmadikként a képzőművészeti gyűjtemény kapott volna itt helyet, melynek gyarapításához a már említett festőiskolák is hozzájárultak.

47 Az új sümegi kiállítás 1938 tavaszán nyílt meg, igaz, nem a Kisfaludy-házban, hanem a régi múzeumépületben. Kevesebb hely lévén, csak a Kisfaludy-emlékek és a kézirattár értékes darabjai voltak láthatóak. A két teremben rendezett kiállítást a balatoni és bakonyi várak 16-17. századi rézmetszetei egészítették ki.

48 Darnay mint a gyűjtemény vezetője most ezt népszerűsítette újságcikkeiben és személyesen, a látogatókat kalauzolva. Az újságok, melyek a Darnay Múzeum fontosabb eseményeiről és Darnay Kálmán könyveiről hírt adtak, az új Kisfaludy Múzeumról sem feledkeztek el.

49 Az intézmény továbbra is vonzotta az érdeklődőket, s a Keszthelyről és Badacsonyból Sümegre indított „filléres" vonat utazási kedvezményt nyújtott a város nevezetességeit, köztük a múzeumot megtekintő turisták számára.

50 Darnay Kálmán szülőföldjének régészeti és művelődéstörténeti örökségéből alkotta meg életművét. Ezen örökségnek a látogató és olvasó közönség felé való közvetítése különböző formákban mind a múzeumhoz kapcsolódott. A kisvárosi muzeológus lehetőségeit szerencsés módon egészítették ki képességei, elszántsága és lelkesedése. A gyűjtések és a felvirágoztatás csakúgy, mint a népszerűsítés, rajta múlott, s sajnálatos, hogy a múzeumokat összevonó kultúrpolitika intézkedései és a II. világháborús pusztulás a visszájukra fordították Darnay tevékenységét. Kevés kézzelfogható emlék maradt az utókorra, de a múzeumot ismerttté és elismertté tevő publikációs formák hozzásegítenek minket egy teljesebb kép felvázolásához. Jegyzetek: 1 Darnay 1994-95. 28. - Szabó 1996. 894-895., 898. 2 Darnay 1994-95. 49-50. 3 Darnay 1989. 9. 4 Müller 1995. 22-27. 5 Németh 1964. 11. 6 Ingyen Naptár 1907. 3.; 1908. 44., 46., 53.; 1910. 24. 7 Balatonvidék 1902/32. 3. 8 Ingyen Naptár 1907. 5., 55-56. 9 Ingyen Naptár 1908. 43-44. 10 Németh 1995. 16. 1 ' Ingyen Naptár 1908. 40-41. 12 Németh 1995. 16-17. 13 Mihalik 1912. 124-151. 14 Berkeszi 1908.208. 15 Berkeszi 1908.204-205. 16 Divald 1909.214-215. 17 Szalay 1908. 1-8. 18 Szendrei 1896. 56., 58., 60., 62., 67., 69-71., 114-116.