Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Haász Gabriella: A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban (A sümegi Darnay-gyűjtemény bemutatása, 1891–1941)

A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban 291 volabbra tekintve önálló művésztelep, művészeti iskola létrehozásán munkálkodott. 1925-ben Rudnay Gyula. 1929-ben Csók István festőiskolái töltöttek egy-egy nyá­ri szezont Sümegen, s noha az újonnan felépült villasor­ban jelöltek ki helyet a kolónia számára, a „sümegi Barbizon" kellő támogatás híján végül nem valósult meg. 25 Számos ajándékot köszönhetett viszont a múze­um az itt vendégeskedő művészeknek. Zichy Mihálytól a kubista alkotókig jónéhány festmény került be, s egy egész albumot megtöltött a neves magyar festők mintegy 200, emlékül szánt rajza. 26 A múzeum hamar közismert lett a közvetlen és a tá­gabb környéken, a hozzá tartozó kereskedés révén. Az üzlet afféle „információs központtá'* vált, mely szeren­csés módon segítette a múzeum gyarapodását. Darnay itt kezdte terjeszteni saját maga által írt és szerkesztett in­gyenes kiadványait: 1899-től a „Házibarát" című köz­hasznú értesítőt. 1905-től a Sümegi Darnay Múzeum Ingyen Naptárát. A Házibarát - eredetileg a vas- és fű­szerkereskedés reklámja - 3000 példányban jelent meg, sok hirdetéssel, irodalmi tárcával, folytatásos regénnyel, 8 oldalon. Az üzlet árui mellett írója nemsokára saját gyűjtőtevékenységét is közhírré tette: felhívással fordult a lakossághoz; akinek régi eszközök, szerszámok, föld­munkából előkerült tárgyak vannak birtokában, hozza be múzeumába. Feltűntek a lapokon a múzeumi hírek: egyszerű, közérthető stílusban írt ismertetések a megle­vő gyűjteményekről, az évente beérkező szaporulatról és az adományozókról. 2 ' (5-6. kép) Hírverése eredményes volt: a havonta megjelenő füzet példányszámát hamaro­san emelni kellett, Darnay mindezt saját anyagi forrá­saiból fedezte. A leletekkel jelentkező ügyfelek sohasem távoztak üres kézzel: készpénzt, vagy ami még kedve­zőbb, új szerszámot, árucikket (pl. kaszavasat) kaptak jutalmul. 28 A kiadvány 1909-ig jelent meg, az utolsó években ritkábban, ekkor már párhuzamosan az Ingyen Naptár­ral. Utóbbit is az üzletben lehetett beszerezni, de csak látszatra ingyen. A Házibarát előzetes ismertetéseket közölt tartalmából, egyben tájékoztatta az olvasót: vá­sárlással naptár-utalványhoz, ezt beváltva pedig magá­hoz a naptárhoz lehet jutni, de aki régiséggel gyarapítja a múzeumot, azonnal megkapja. 29 Darnay Kálmán tehát kereskedőként is jól vizsgázott, amikor a múzeum ügyét propagálva szerzett vásárlókat, olvasmányos kalendári­umával pedig népművelő feladatot teljesített. Az Ingyen Naptár példányszáma az 1905-ös 4000-ről tíz év alatt 10 000-re nőtt, s jócskán túljutott Sümeg határain. A 70-100 oldalas kiadvány a hagyományos kalcndáriumi rovatokon kívül évente közölte a múzeum életében történt eseményeket. A gyűjteményt és kultúr­történeti hátterét próbálták közelebb hozni az olvasókö­zönséghez „Péter koma" tárlatvezetései. (7. kép) Ugyan­ezt a célt szolgálták Darnay elbeszélései, versei Sümeg váráról, a Kisfaludy családról, Deák Ferencről, Festetics Györgyről, a betyárvilágról. (8. kép) Az 1914-ig megje­lenő Ingyen Naptár bőven tartalmazott hirdetéseket, reklámokat, de az adományozók és az évenkénti szapo­rulat Házibarát-beli részletes felsorolása is folytatódott. Szinte minden bekerülő darabról megemlékezett a szer­ző, s ahol lehetett, meghatározta korukat, anyagukat, tartalmukat, származásukat. Fényképek és rajzok tették látványosabbá a múzeumi évkönyvnek is beillő Ingyen Naptárakat, részben a gyűjteményekhez, részben a ka­lendáriumi ismeretterjesztő írásokhoz kapcsolódóan. (9. kép) Sümeg tágabb környékének sajtójából a Balaton­vidéket kell kiemelni, mely 3 éven át ugyanígy folya­matosan ismertette a gyarapodást, a múzeumnak fenn­tartott rovatban. A felsorolások közepette magától adó­dott, hogy egy-egy különlegességről több szó essen ­történetéről az olvasó információkat kapjon -, mint amennyi a legszűkebb kategóriába belefér. Kiemelve ezeket, vázlatos képet kapunk az ebben az időben (1901-1903) bekerült és Darnay legjobb tudása szerint meghatározott fontosabb darabokról. 30 (1. sz. melléklet) A szerző ezenkívül külön mutatta be - „Tárgyleírás" címszóval, a lap 190l-es számaiban - a legérdekesebb tárgyakat, tárgy együtteseket. A meglévő gyűjtemények­ben tallózva a fonna, anyag és használat történeti válto­zásait rajzolta meg (nyílhegyek, sarkantyúk, urnák, kő­eszközök), más esetekben részletes leírást adott. 31 (2. sz. melléklet) Tudományos publikációkat régészeti tárgykörben írt Darnay Kálmán, az 1882-től 1913-ig terjedő időszak­ban. Kutatásait 3 könyvben foglalta össze: a „Sümeg vi­dékének őskora" 1899-ben. a „Magyarország őskora" egy évvel később, a „Somogy vármegye őskora" 1913­ban jelent meg. A többi gyűjteményi osztály bemutatásában a korabeli hírlapok kaptak jelentős szerepet. A századfordulón, amikor a lapkiadás egyre változatosabb és számbelileg is nagy növekedést hozó ágazattá vált. mind többen sze­rezhettek ismereteket, információkat a kialakuló tö­megtájékoztatás révén. A történeti és régészeti szak­közlemények olvasmányossá tétele Darnay egyik érdeme volt. A „Tapolcza és Vidéke" újságban például 1901­ben környékbeli lelőhelyekről származó népvándorlás kori sírleletekről írt, felkeltve a figyelmet az ékszerek: az áttört, díszes függők és az agyag-, üveg-, borostyán­gyöngyök iránt. 32 Kisfaludy Sándor levelezéséből már korábban is publikált addig ismeretlen részleteket, s a Vasárnapi Újság egyik T905-ös számában újabb levelet adott közre, de ezt kiegészítette néhány, a témába vágó írással, így a Szegedy Róza sírjának felbontásakor talált ruhadarabok ismertetésével, a költő életrajzából vett részletekkel, a házaspár sümegi síremlékének történeté­vel, a múzeum leírásával és két anekdotával. 33 Más cikkek nagyobb áttekintést adtak a múzeum anyagáról, így a Magyar Salon 1891-ben a Kisfaludy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom