Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Haász Gabriella: A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban (A sümegi Darnay-gyűjtemény bemutatása, 1891–1941)

A nyilvánosság formái egy hajdani vidéki múzeumban 291 volabbra tekintve önálló művésztelep, művészeti iskola létrehozásán munkálkodott. 1925-ben Rudnay Gyula. 1929-ben Csók István festőiskolái töltöttek egy-egy nyári szezont Sümegen, s noha az újonnan felépült villasorban jelöltek ki helyet a kolónia számára, a „sümegi Barbizon" kellő támogatás híján végül nem valósult meg.

25 Számos ajándékot köszönhetett viszont a múzeum az itt vendégeskedő művészeknek. Zichy Mihálytól a kubista alkotókig jónéhány festmény került be, s egy egész albumot megtöltött a neves magyar festők mintegy 200, emlékül szánt rajza.

26 A múzeum hamar közismert lett a közvetlen és a tágabb környéken, a hozzá tartozó kereskedés révén. Az üzlet afféle „információs központtá'* vált, mely szerencsés módon segítette a múzeum gyarapodását. Darnay itt kezdte terjeszteni saját maga által írt és szerkesztett ingyenes kiadványait: 1899-től a „Házibarát" című közhasznú értesítőt. 1905-től a Sümegi Darnay Múzeum Ingyen Naptárát. A Házibarát - eredetileg a vas- és fűszerkereskedés reklámja - 3000 példányban jelent meg, sok hirdetéssel, irodalmi tárcával, folytatásos regénnyel, 8 oldalon. Az üzlet árui mellett írója nemsokára saját gyűjtőtevékenységét is közhírré tette: felhívással fordult a lakossághoz; akinek régi eszközök, szerszámok, földmunkából előkerült tárgyak vannak birtokában, hozza be múzeumába. Feltűntek a lapokon a múzeumi hírek: egyszerű, közérthető stílusban írt ismertetések a meglevő gyűjteményekről, az évente beérkező szaporulatról és az adományozókról.

2

' (5-6. kép) Hírverése eredményes volt: a havonta megjelenő füzet példányszámát hamarosan emelni kellett, Darnay mindezt saját anyagi forrásaiból fedezte. A leletekkel jelentkező ügyfelek sohasem távoztak üres kézzel: készpénzt, vagy ami még kedvezőbb, új szerszámot, árucikket (pl. kaszavasat) kaptak jutalmul.

28 A kiadvány 1909-ig jelent meg, az utolsó években ritkábban, ekkor már párhuzamosan az Ingyen Naptárral. Utóbbit is az üzletben lehetett beszerezni, de csak látszatra ingyen. A Házibarát előzetes ismertetéseket közölt tartalmából, egyben tájékoztatta az olvasót: vásárlással naptár-utalványhoz, ezt beváltva pedig magához a naptárhoz lehet jutni, de aki régiséggel gyarapítja a múzeumot, azonnal megkapja.

29 Darnay Kálmán tehát kereskedőként is jól vizsgázott, amikor a múzeum ügyét propagálva szerzett vásárlókat, olvasmányos kalendáriumával pedig népművelő feladatot teljesített. Az Ingyen Naptár példányszáma az 1905-ös 4000-ről tíz év alatt 10 000-re nőtt, s jócskán túljutott Sümeg határain. A 70-100 oldalas kiadvány a hagyományos kalcndáriumi rovatokon kívül évente közölte a múzeum életében történt eseményeket. A gyűjteményt és kultúrtörténeti hátterét próbálták közelebb hozni az olvasóközönséghez „Péter koma" tárlatvezetései. (7. kép) Ugyanezt a célt szolgálták Darnay elbeszélései, versei Sümeg váráról, a Kisfaludy családról, Deák Ferencről, Festetics Györgyről, a betyárvilágról. (8. kép) Az 1914-ig megjelenő Ingyen Naptár bőven tartalmazott hirdetéseket, reklámokat, de az adományozók és az évenkénti szaporulat Házibarát-beli részletes felsorolása is folytatódott. Szinte minden bekerülő darabról megemlékezett a szerző, s ahol lehetett, meghatározta korukat, anyagukat, tartalmukat, származásukat. Fényképek és rajzok tették látványosabbá a múzeumi évkönyvnek is beillő Ingyen Naptárakat, részben a gyűjteményekhez, részben a kalendáriumi ismeretterjesztő írásokhoz kapcsolódóan. (9. kép) Sümeg tágabb környékének sajtójából a Balatonvidéket kell kiemelni, mely 3 éven át ugyanígy folyamatosan ismertette a gyarapodást, a múzeumnak fenntartott rovatban. A felsorolások közepette magától adódott, hogy egy-egy különlegességről több szó essen történetéről az olvasó információkat kapjon -, mint amennyi a legszűkebb kategóriába belefér. Kiemelve ezeket, vázlatos képet kapunk az ebben az időben (1901-1903) bekerült és Darnay legjobb tudása szerint meghatározott fontosabb darabokról.

30 (1. sz. melléklet) A szerző ezenkívül külön mutatta be - „Tárgyleírás" címszóval, a lap 190l-es számaiban - a legérdekesebb tárgyakat, tárgy együtteseket. A meglévő gyűjteményekben tallózva a fonna, anyag és használat történeti változásait rajzolta meg (nyílhegyek, sarkantyúk, urnák, kőeszközök), más esetekben részletes leírást adott.

31 (2. sz. melléklet) Tudományos publikációkat régészeti tárgykörben írt Darnay Kálmán, az 1882-től 1913-ig terjedő időszakban. Kutatásait 3 könyvben foglalta össze: a „Sümeg vidékének őskora" 1899-ben. a „Magyarország őskora" egy évvel később, a „Somogy vármegye őskora" 1913ban jelent meg. A többi gyűjteményi osztály bemutatásában a korabeli hírlapok kaptak jelentős szerepet. A századfordulón, amikor a lapkiadás egyre változatosabb és számbelileg is nagy növekedést hozó ágazattá vált. mind többen szerezhettek ismereteket, információkat a kialakuló tömegtájékoztatás révén. A történeti és régészeti szakközlemények olvasmányossá tétele Darnay egyik érdeme volt. A „Tapolcza és Vidéke" újságban például 1901ben környékbeli lelőhelyekről származó népvándorlás kori sírleletekről írt, felkeltve a figyelmet az ékszerek: az áttört, díszes függők és az agyag-, üveg-, borostyángyöngyök iránt.

32 Kisfaludy Sándor levelezéséből már korábban is publikált addig ismeretlen részleteket, s a Vasárnapi Újság egyik T905-ös számában újabb levelet adott közre, de ezt kiegészítette néhány, a témába vágó írással, így a Szegedy Róza sírjának felbontásakor talált ruhadarabok ismertetésével, a költő életrajzából vett részletekkel, a házaspár sümegi síremlékének történetével, a múzeum leírásával és két anekdotával.

33 Más cikkek nagyobb áttekintést adtak a múzeum anyagáról, így a Magyar Salon 1891-ben a Kisfaludy-