Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
Kurucz György: Festetics György gróf
27Ó Kurucz György mivel a keszthelyi gróf „oeconomicalis institutuma" hosszabb előkészület után július 1-én megnyitotta kapuit. A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás nagy jelentőségű iskolájának szervezése kapcsán Festetics, mint azt korábban láthattuk, egyrészt Tessedik Sámuel tapasztalataira, másrészt Johann Ferdinand von Schönfeld, prágai születésű bécsi lapszerkesztő tanácsaira támaszkodott. Schönfeld volt az, aki Magyar Újság címmel magyar nyelvű mezőgazdasági szaklapot adott ki Bécsben. s Festeticcsel folytatott levelezése alapján feltételezhető, hogy e lap mögött is a magyar főnemes állt. Kari Bulla, az első professzor javaslata nyomán az iskolát Georgikonnak nevezték el. mely az alapító nevét, illetve az oktatási intézmény jellegét egyaránt tükrözte. Az adott körülmények között érthető módon az alapító okiratban Festetics a Gcorgikon magánjellegét hangsúlyozta, de mint arra Sági Károly elsőként rámutatott, az iskola magánjellegének hangsúlyozása a hatalomnak szólt, hiszen a dinasztia előtt kegyvesztett és a magyar nemesi ellenzékkel többszörösen is kapcsolatba hozott főnemes, aligha gondolhatott országos jelentőségű intézmény elismertetésére.' 2 " Mindamellett az alapító kezdettől országos intézmény létrehozására gondolt, amit a leendő tanárok kiválasztási szempontja is igazol. Schönfeld 1797. március 13-án kelt levelében Pethe Ferencet, a későbbi georgikoni tanárt. így ajánlja Festetics figyelmébe: „Pethe urat Ön is bizonnyal olyan embernek találja, aki nemzeti büszkeséggel és tudással egyaránt rendelkezik, melyre ezen munkálat során igencsak szükségünk van." 3 A Georgikont bemutató leghitelesebb és legrészletesebb leírást egyébként Richard Bright brit utazó adta könyvében, s Festetics célját az intézet létrehozásával szintén a nemzet előbbrejutásának szolgálatában jelölte meg. 124 Minőség, szakmai színvonal, és elkötelezettség tehát egymástól elválaszthatatlanul jelen volt Festetics törekvésében, amikor a Georgikon létrehozása mellett döntött. A Magyar Hírmondó 1798. szeptember 14-i számában, tehát egy országos lapban, már az olvasható, hogy a taninézet óráit bárki fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatja. Jellemző az is. hogy a külfölddel történő összehasonlításban a korabeli mintaországra utal a cikk szerzője, midőn azt írja: „Angliának ily ritka boldogságára iparkodik szíves igyekezettel juttatni vidékünket - Festetics György...". 12:> Néhány évvel később, a Magyar Kurír már pályázati felhívást tett közzé, s az intézmény tantervét is ismertette. 126 A Georgikon hallgatói létszáma azután fokozatosan növekedett, s a kor nyilvánossága, a levelezések, megyegyülések. illetve az újsághírek nyomán Festetics György anyanyelv, irodalom, és tudománypártoló törekvései mind ismertebbekké váltak az országban. Ennek egyik példáját láthatjuk Németh László szerzetes tanárnak, aki egyébként Asbóth János georgikoni professzor sógora volt, Kazinczy Ferenchez írott 1802. március 10-i levelében. „Én nekem most egész foglalaltosságom a hivatalbéli munkákon kívül a statisticamnak kidolgozása, melyet a héten el is készítek, s az országnak gyűlése alatt kinyomtattatok. Eleinte az a gondolat volt eszemben, hogy a nádor ispánnak ajánlom, de azután a búcsú járás és a barátoknak helyre állítása más gondolatra hoztak Nem akartam hízelkedéssel keresni munkámnak oltalmazót. s ha megengedi, már most Festetics Györgynek ajánlom, s képével megékesítem, ha nem - senkinek sem." 127 A korban jellemző volt, hogy egy-egy kiadvány megjelentetését valamely prominens személynek ajánlották, vagy tényleges anyagi támogatás viszonzásaképpen, vagy az illető közéleti tevékenységének elismeréseként. Később, amikor a Georgikonról már személyes benyomásokat is szerzett, Németh egyértelműen országos jelentőségű intézménynek tekintette: „Láttam Keszthelyt és örültem Festetics György munkájának. A Georgicon olyan institutum amelyre talán az egy Britannián kívül az egész európai külföld irigy szemmel néz. Nincs oly része a mezei gazdaságnak, melyben az ifjú ember a legújabb találmányok és kimunkálás szerint practica institutiot nem vehetne, és ami még több. beleszokik a gazdaság egész folyamatjának a legjobb mód szerént való elintézésébe." 128 Belföldön egyébként a tanintézet és Festetics hírét csak tovább növelte, hogy az alapító nem csak azokat a hallgatókat segítette ösztöndíjjal, akik később saját birtokain kívántak elhelyezkedni, hanem azokat is. akik más földbirtokosok alkalmazásában álltak, vagy pusztán a stúdiumok kedvéért iratkoztak be Keszthelyre. Mindezek jelzik Festetics célját az iskola működtetésével kapcsolatban, vagyis az adott időszakban az ország legjelentősebb termelőszférájának, a mezőgazdaságnak megfelelő szakemberekkel való ellátását. A mintát ehhez a kor élenjáró angliai mezőgazdasága jelentette, felhasználva Pethe Ferenc, az egyik első tanár személyes angliai tapasztalatait, valamint a kor elismert német agrárírója. Albrecht Thaer szakirodalmi munkást t 1">9 sagat. A Georgikon a mezőgazdaság különböző szakterületeinek megfelelő iskolák együttese volt. Az úgy nevezett főpraktikánsok. a felsőfokú képzést adó ..tudományos gazdasági iskola" keretén belül, általános mezőgazdasági képzésben részesültek. A hallgatók növénytermesztést, állattenyésztést, állatgyógyászatot, matematikai, mérnöki, számviteli ismereteket, gazdasági építészetet, szőlő és bor kezelési ismereteket, valamint jogot tanultak. A kertész-, az erdész-, a lovász-, a mérnök-, és a jogásziskola hallgatói a szűkebb szakterületnek megfelelő ismeretekben mélyedhettek el. A tananyag, valamint a tangazdaságban alkalmazott módszerek révén a hallgatók elméletben és gyakorlatban egyaránt megismerkedtek a leghaladottabb angliai talaj művelési, növénytermesztési, és állattenyésztési eljárásokkal, agrárgazdasági ügyvitellel. A Georgikon a racionális intenzív gazdálkodás szigete volt, a hazai, elmaradott nyomásrend-
