Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
Kurucz György: Festetics György gróf
266 Kunicz György Festetics György gróf (1755-1819) fiatalkori éveit. Apja, Festetics Pál (1722-1782) élete az uralkodó Habsburg dinasztia szolgálatában telt el. ami hivatali érvényesülése és vagyonának gyarapítása szempontjából nélkülözhetetlen volt. A grófi címet 1772-ben kamarai alelnöki kinevezésével szinte egyidőben nyerte el, ami átfogó pénzügyi, jogi felkészültségének elismerését is jelentette.' A kor feudális rendi társadalmi viszonyai közt ez igen jelentős előrelépésnek számított, hiszen négy generációval korábban, a 16-17. század fordulóján a család felmenői még egyszerű horvátországi nemesekként, a zágrábi püspökség szolgálatában álltak. 8 A hivatali érvényesüléshez nélkülözhetetlen szellemi értékek megbecsülése mellett azonban, mindig jelen volt a családban egy más jellegű tradíció is, mely igen erősen hatott a Festetics család férfi tagjaira. A török háborúk miatt ugyanis szintén hagyománnyá vált. hogy a Festeticsek közül sokan katonáskodtak. Festetics György dédapja, Pál (1639-1720) részt vett a török ellenes harcokban, s vagyonát részben házasságokkal, részben foglyokkal való kereskedéssel szerezte. Tíz gyermeke közül nyolc érte meg a felnőttkort, de az apa kívánságának megfelelő hivatalnoki pályát csak a legkisebb fiú. Kristóf (1696-1768) választotta. Bátyja. József (1691-1757), az elődök példáját követte, s részt vett III. Károly török háborúiban, majd Mária Terézia trónralépését követően az osztrák örökösödési háború során emelkedett tábornoki rangra. Az elődök érvényesülési mintáinak számbavétele azért sem elhanyagolható, mivel azok mindenképpen hatottak Festetics Györgyre, aki apja kívánságára pályáját előbb kamarai hivatalnokként kezdte, majd hirtelen döntéssel katonai szolgálatba állt. 10 A tekintélyes családi vagyon megalapozója nagyapja, az előbb említett Festetics Kristóf volt, aki soproni gimnáziumi tanulmányait követően a nagyszombati egyetemen tanult, majd a vármegyei közigazgatásban vállalt szerepet. 1736-ban a királyi kancellária javaslatára III. Károly kinevezte a Helytartótanács tanácsosai közé. Öt évvel később Mária Terézia királynő aranysarkantyús vitézzé ütötte, s jogi felkészültségére való tekintettel a Hétszemélyes tábla bírájává nevezte ki. Sopron és Somogy megyében található birtokait tovább növelve, az 1730-as években 24.000 forintért megvásárolta Pethő Zsigmond gróftól keszthelyi részbirtokát, mely utóbb a család legjelentősebb birtokközpontjává vált.' 1 A kis mezőváros, Keszthely arculata ez időtől fogva változott meg, amikor osztrák és morva építőmestereket, asztalosokat telepített le Festetics Kristóf. A rang. a társadalmi helyzet külső kifejezési formáját szolgálta az általa megkezdett impozáns barokk kastély építése, valamint az utódainak művészet- és tudománypártoló tevékenységéhez szervesen kapcsolódó családi könyvtár létrehozása. 12 A presztízs jellegű magán építkezések folytatása mellett fia, Pál. a város szellemi gyarapodására is gondot fordított, mivel az elemi iskolai oktatás mellett 1772-ben gimnáziumot alapított. 13 A családfők tehát környezetük és birtokközpontjuk anyagi és szellemi színvonalának emelését egyaránt fontosnak tartották a 18. században. Mindezek alapján érthető, hogy az apa. Festetics Pál. komoly figyelmet fordított elsőszülött fia. György nevelésére. A nemesi családok szokásának megfelelően latin, német, történelmi, és aritmetikai alapismereteit a gyermek még családi körben szerezte meg. Nevelője, Nagy Jeromos piarista tanár volt, aki egyébként nővérét, Festetics Juliannát (1753-1824) is tanította. A nagyapa, Kristóf, egyik levelében úgy jellemezte a fiú tanárát, hogy „... jó szerzetes és emberséges tanult egy ember." 14 Nagy Jeromos utóbb a család könyvtárosaként tevékenykedett. 15 Festetics György életének ebben a korai szakaszában szülei közül mindenképpen anyja, Bossányi Julianna volt hatással, hiszen apját hivatali kötelessége állandóan Bécsbe vagy Pozsonyba szólította. Az eddigiek alapján azt hihetnénk, hogy a családfő nyelvében és kultúrájában a bécsi minta abszolút követését választotta, azonban igen figyelemre méltó, hogy bár a Festeticsek előmenetelét és vagyoni gyarapodását az idegen dinasztia szolgálata tette lehetővé, a családban az érintkezés nyelve mindvégig a magyar volt. Ellentétben más főúri családokkal, nem a francia vagy német nyelvet részesítették előnyben. A másik igen jellemző adalék ez idő tájt a családfők megnyilatkozása és magatartása kapcsán, hogy jóllehet Festetics Pál az uralkodónő 1767ben kibocsátott úrbéri rendeletének kidolgozásában döntő szerepet vállalt, s így saját földesúri hatalmát is korlátozta. Mária Terézia politikájának helyességét illetően még egymás közt sem adtak hangot kételyeiknek. 16 A felsőbbség elismerése, a dinasztia iránti engedelmesség tehát Festetics György apjának egyik meghatározó életelve lehetett. Megjegyzésre érdemes még, hogy Kristóf többször panaszkodik magas hivatalt viselő fiának a nemességet ért „sanyargatás" miatt, de úgy, mintha az valójában nem is az udvartól származott volna. 17 Ebből az időből egyébként fennmaradtak azok a levelek, melyekben elszórt utalásokat lehet találni arra nézve, hogy Pál felesége és gyermekei sok időt töltöttek együtt a betegeskedő Festetics Kristóffal. Úgy tűnik a család ekkorra már elhatározta, hogy a fiú Bécsben fog tanulni a Mária Terézia által alapított Collegium Theresianum-Ъап, hiszen az apa a bécsi neveltetést fia későbbi hivatali érvényesülése érdekében elengedhetetlennek tartotta. Ennek kapcsán Festetics Kristóf egy alkalommal megjegyezte, hogy „... ha Gyuri fog melléd rendöltetni egy nagy hypocondristával és fántástával több lesz Bécsben". 18 Ez a megjegyzés mindenesetre arra enged következtetni, hogy a gyermek nem felelt meg bizonyos elvárásoknak.
