Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Müller Róbert: Sági Károly temetőfeltárása a Keszthely–fenékpusztai erőd déli fala előtt (1963–1967)

166 Müller Róbert állatcsont nem került elő, amint azt a sírleírásnál jeleztük a 89. sírból származó sertés mandibula feltehetően a sírföldben volt. Kerámia csak a késő római sírban volt. Az egyetlen ide sorolható lelet a 67. sír favödre. A mellékletek alapján ez egy leány gyermek vagy egy nő sírja volt. Egyéb leletek: A fésű jellegzetes germán sír melléklet. A KölkedFeketekapu „A" temetőben 87 sírban fordult elő, döntően a halott hajába tűzve.

41 A 84. sírból ismert kétoldalas fésű helyét nem ismerjük, formája és díszítése alapján keltezhető a kora avarkorra. A 24. sír földjéből előkerült fésű töredék típusa nem határozható meg, nem sorolható a mellékletek közé. A függőknek négy típusa került elő. 1. Kosaras függők. A Keszthely kultúra jellegzetes lelete, amely egy késő római előzményekre visszavezethető, bizánci eredetű viseleti tárgy, és a Kárpát-medencében 568 után terjedt el.

42 A különböző területeken a bizánci előképek nyomán különböző helyi típusok alakultak ki. A horreumi temetőből bizánci műhelyek gyártmányai ismertek. A déli erődfal előtt primitív, kizárólag bronzból öntött példányok kerültek elő. Technológiailag két változatuk van. az egyiknél külön öntötték a hurkos karikát és a kosárkát, a másiknál egybeöntötték ki az egész ékszert. Az utóbbi egyik példánya már Lipp anyagából is ismert.

43 A kosárkák formája bizonyos változatosságot mutat: kúpos vagy lekerekített végű kúpos virágkehely, hosszirányú bordákkal, és ugyanez a forma 2-3 vagy az egész kosárkát beborító kereszt irányú bordákkal. Más lelőhelyeken a helyi készítmények megőrizték a bizánci példányok technológiáját, tehát a kosárkák préseléssel vagy az áttörtek filigrándrótból hajlítással készültek. Egybeöntött példányt csak az altenerdingi temetőből ismerek. Ezek a példányok tehát egy helyi bronzműves műhely termékei voltak. 2. Gömbcsüngős függő három sírból került elő (28., 36.. 56.). Ezek a préselt, két félgömbből összeállított nagy gömbcsüngős avar függők helyi változatai. A környei és a Kölked-feketekapui temetőben mindkét változat előkerült.

45 A 7. század első negyedére, esetleg első felére kellezhetők. 3. Két sírból került elő olyan bronzból öntött függőkarika, amelynek alsó karikaíve három rovátkolt gyönggyel díszített (49., 67). Ez az ékszer 5. századi előzményekre megy vissza, az avar honfoglalás előtti gepida sírókból már ismert, 6. századi kora avar kori temetkezésekből úgyszintén, de nem fordul elő az itáliai langobard temetők anyagában.

46 4. Poliéder végű ezüst függő került elő a 84. sírból. A kölkedi példányt Kiss A. 5. századinak vélte, amely családi örökségként került a kora avarkorban a sírba. Ez a római forma azonban szinte változtatás nélkül egészen a 7. századig divatban maradt,

48 nincs okunk tehát, hogy a fenékpusztai példányt korábbra keltezzük, mint a temetőnk kora. A női sírok jellegzetes leletei a gyöngyök, amelyekből különböző hosszúságú gyöngysorokat állítottak össze. A legjellegzetesebb típus a szemesgyöngy, amely a kora avar korra, a 6. század végére, a 7. század első harmadára-felére keltezhető.

49 Ugyanez mondható el a szimpla vagy dupla, sárga színű gyöngyökről. Három sírban voltak borostyángyöngyök (45., 84., 97.). Ez a kora avarkorban általában az első generáció sírjaiban fordul elő. de a horreumi temető leletei alapján Fenékpusztán a 6. század végi, 7. század eleji temetkezésekre egyaránt jellemző.

51 A kisméretű kása gyöngyök csak tágabb időhatárok közt keltezhetők. A Keszthely kultúra sírjaiban a kosárkás függők és a ruhatűk összetartoznak, és gyakran egy egységet alkotnak, minden esetben az áll alatt vagy előtt kerültek elő.

52 Temetőnkben többnyire vasból készültek, ezért töredékesek. Az épebb példányokon jól megfigyelhető, hogy a bronzból készültekhez hasonlóan egyik végük kanálszerűén kiképzett, és a vastagodó felét rovátkák díszítették. Különlegesek a madár alakban végződő ruhatűk (34., 98. sír). Hasonlók a római korból is ismertek. A 45. sír cikádával díszített, ezüstből készült tűjének párhuzamát nem ismerem. Ebben a temetőrészben nem került elő a korai Keszthely kultúra harmadik jellegzetes lelete a korongfibula, de magából a temetőből ismert.

54 Az ásató ezt azzal magyarázta, hogy Sirmium elfoglalását (582) követően megszűnt ezeknek a tárgyaknak a behozatala.

55 A 12. sír földjéből előkerült aláhajtott lábú fibula másodlagos lelet, minden bizonnyal korábbi darab. A 28. sírban talált, bronzból öntött példány a viseleti helyen került elő, tehát funkcióban került a sírba. Ez a tárgy azért fontos számunkra, mert párhuzamai az Al-Duna menti limes Sucidava és Histria közötti szakaszára és a mögöttes területre jellemzőek, és az I. Iustinianus kori erőd újjáépítésekkel hozhatók összefüggésbe.

56 Ali. sírban talált svasztikával díszített fibula ugyancsak 6. századi, a cividalei példányt autochton terméknek határozták meg."' Míg a 28. sír fibulája temetőrészünk korai keltezésének bizonyítéka, addig a 79. sírból előkerült darab a temető használatának felső határát segítheti meghatározni. Pontos párhuzamát nem ismerem ennek a bronzlemezből préselt, ólombetétes, szalagfonat díszítésű fibulának. A motívum azonban jól ismert, a közép avar időszak számos övveretén feltűnik.

38 Éppen ezért elképzelhetőnek tartom, hogy ebben az esetben egy öweretet alakítottak át fibulává. Úgy tűnik temetőrészletünkben a férfiak viseletét jellemezte a csattal ellátott vagy véretekkel is díszített öv. A jellegzetes női viseleti tárgyakat tartalmazó sírokból nem kerültek elő csatok vagy övgarnitúrák. Kivételt egyedül a 94. sír képez, amelyre külön kitérünk majd. Az övgarnitúra viselete társadalmi rangot jelentett. A legszegényebbek övét csak egy vascsat fogta össze. A 15., 76., 86. sírban ez volt az egyetlen lelet. A 8. és a 78. sírban vaskés is volt. Ezek a csatok nem alkalmasak