Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)
Vörös István: Germán ló–kutya kettős sírok Keszthely avar kori temetőjében
122 Vörös István Pathológia 1. Fogazat rendellenessége 1.1. Felső fogsor előreugrása (pontyfogazat, prognathia superior) A felső P 2 elülső és az alsó M 3 korona hátulsó oldalán fogcsúcs képződött (2. kép 1., 3. kép 1.). 1.2. Hullámos fogkopás A rágófelület mindkét oldalon hullámvonalat ír le, a szemben levő fogsorok egymás rágófelületét kiegészítik: domború - alsó premolaris. felső moláris, homorú - felső premolans, alsó moláris. 1.3. Szám feletti fog (polyodontia) alsó sin. L, (4. kép 1-2.) A bal oldali mandibula metszőfogi részén a 3. metszőfog (I 3 ) helyén két metszőfog található egymás mellett: medialisan - kissé befelé dőlve - az I 3 , mellette laterálisán a csökevényes I 4 . A lapos I 4 hegyes koronája kopott, nem éri el a metszőfogak rágófelületét. A bal oldali caninus csúcsa és belső felülete a fogbélig lekopott. 2. Gerincoszlop elfajulása Mereven összenőtt 17 csigolya - 11 hát-, és 6 ágyék (VHI-XVIIl. hát- és I-VT. ágyékcsigolya), fis.h. 730 mm. spondylosis, spondylarthrosis deformans, spondylitis deformans, ankylopoietica (6. kép 1.). - különálló corpusok: I-VI. ágyékcsigolya és a XVIII. hátcsigolya, - a corpusok alsó. illetve oldalsó falán csontlécek találhatók: a III. és IV. ágyék, illetve a XVII és XVI. hátcsigolyák között. - teljesen (három oldalt) összenőtt csigolyák: XV-XIII. hátcsigolyák. - vastag (6-8 mm!) csontköpeny (spondyliticus kéreg) alakult ki a XII/XI. - VII. hátcsigolyákon alul és a jobb oldalon. A VII. hátcsigolya mozgékony maradt. A bordafejek mély izületi felületei szabadon maradtak, a VIII/IX. csigolyák közötti boMát alulról - a csontköpenyből kinyúló - processus támasztotta meg. A csontköteg alsó és jobb oldali felületén a VIII-XI. csigolyatestek középvonalában - szegmentálisan - széles sulcus húzódik. A ÍV. és VI. ágyékcsigolyák harántnyúlványait (proc.transv.) alul is. és felül is átlós irányban csonthíd (exostosis ligamentosa) köti össze. A csigolyasor izületi nyúlványain, részben a tövisnyúlványokra is ráhúzódva összefüggő szegemtális csontkötegek találhatók: a bal oldalon a VI. ágyékcsigolyától a XI. hátcsigolyáig, a jobb oldalon az V/TV. ágyékcsigolyától a XII/XI. hátcsigolyáig. A VII-XI. hátcsigolyák tövisnyúlványainak a végei ,,gombafej"-szerüen deformálódtak. A csontköpeny, és a csontkötegek felületein ér-nyomatok, kisebb, nagyobb fissurák találhatók. 3. Szegycsont gyulladásos betegsége A prea- és az I. mesosternum külső oldalán széles csontköteg/csontléc (exostosis ligamentosa) alakult ki. 4. Végtagcsontok gyulladásos betegségei 4.1. Intermetacarpalis csontkinövés (exostosis) Mindkét oldali harmadik lábközépcsonthoz (mc = mc 3 ) a belső kapocscsontok (mc 2 ) hozzánőttek. 4.2. Pataizület idült, torzító gyulladása (arthritis chronica deformans ph.III.) A bal oldali mellső os ph.III. izületi felületének mindkét szélén mogyoró nagyságú csontfelrakás (exostosis) keletkezett. 4.3. Csánkizület és környékének idült, torzitó gyulladása (arthrosis chronica deformans tarsi, 5. kép 6.) A bal oldali csánkizületben a lat. cunéiforme (T 3 ) és a naviculare (T 0 ) valamint a med. et intermed. cunéiforme (T] +2 ) egymáshoz és a harmadik lábközépcsonthoz (mt = mt 3 ). a lateralis cuboideum (T 4+5 ) - csak dorsalisan a T 3 jr c-hoz nőtt hozzá. Az astragalus med. gumóját a medialis csontfelrakódás (exostosis) már befedte. Az astragalus és a naviculare között az izületi rés még nyitott. Az 5 tarsus és a metatarsus között a szilárd csontos összenövés (ankylosis) létrejött. A csontfelrakódás medialis részén dió nagyságú szivacsos „csontgumó" fejlődött ki, alsó peremén horizontálisan mély sulcus húzódik. A belső kapocscsont (mt 2 ) prox. feje hozzá volt nőve a tarsalis részt borító csontburokhoz. A lovon lezajlott súlyos csontbetegséggel függhet össze, hogy a jobb oldali femur troch.tertius elcsökevényesedett, a bal oldali tibia ventralis falán erőteljes hosszanti csontlécek alakultak ki, illetve az os ph.-ok dist. szalagdudorai fejlettek, szalaggödrei pedig mélyek. A lovon a gerincoszlop merev összenövése - elfajulása - befejeződött, stabilizálódott. Idegeket a csontfelrakódások nem értek. A blokkolt gerincoszlop-rész felülete, a VII. hátcsigolyatest felületének ventralis „álizület" kopása azt mutatja, hogy a súlyos betegség lezajlása után a ló még több évet élt. A ló neme: a fejlett caninusok alapján - mén. A ló életkora: a foggarintura statusa és a rágófelületek kopása alapján - ca. 8 év. A ló marmagassága, testalkata: a koponya alaphossza és a 12 hosszúcsont (3.,4. tábl.) hosszúság méretéből számított (Vitt 1952) marmagasság átlag: 138 cm, kisközepes testmagasságú. A mp-ok és az első ujjpercek (ph.I.) középhosszúak. a diaphysisek középvastagok. A mc-ok karcsúsági index-értéke 16,04 (sin.) - 16,27
