Zalai Múzeum 8. (Zalaegerszeg, 1997)

Közlemények - Frankovics György: Női vámpirisztikus (gyermekágyas- és nyomó) démonok a horvátok és szerbek néphitében – a mora/mura/nora és más lények

Női vámpirisztikus (gyermekágyas- és nyomó) démonok a horvátok és a szerbek néphitében - a mora/mura/nora és más lények 197 sikerült nekik. Gatyamadzagot kötnek a kilincsre; útkereszteződésekben láthatók." „Rózsafüzért, gatyát és kést kell a párna alá tenni, nehogy elcseréljék a gyereket." „A puska is jó ellene, szentelt golyót tesznek bele, azzal lelőhető." „A fáradt asszonyt, amikor elnyomja az álom, akkor nyomja meg, az szólni se bír. A kulcslyukba kést kell tenni ellene, „akkor nem jöhet be. így is volt, akkor a mrak ezt kiabálta „kerlekaka, kerlekaka! (A kalap „ka"-szótaggal megtoldott alakja, a démonyelvet így választják el az emberi nyelvtől a hazai zalai horvátok mellett a Dráva menti horvátok is - F. Gy.). A zalai horvátok közötti gyűjtésben másodlagosan előfordul, hogy az újszülöttet a boszorkány (copernica) is elcserélheti. A mrak az ablakon keresztül is bejöhet, s maga után húzza a gyereket. „Aki nem teszi keresztbe a kezét és a lábát, azt megnyomja." „Azt mondják: - Ha istentől való vagy, menj Istennel, ha ördögtől, kereszteljen meg a szent kereszt." „Az ilyen tisztátalanok ahol tartózkodnak, ott meg kell szentelni a lakást." Leginkább a gyermekágyas asszonyra veszélyesek a mrakék, akik többen vannak, és megnyomják az embert, nő és kígyó képében. Az alvók lélegzését megakadályozzák. Néha alacsonynak, nagykarimájú kalappal a fején képzelik el a zalai horvátok, aki az egészséges gyereket nagyfejű, járni nem tudó gyerekre cseréli ki. A Babócsa környéki horvátok, valamint a szentmihályhegyiek is ismerik a mrakot: nyomó és nagykalapú démonkét. Vid BALOG legújabb - a horvátországi podravinai horvátok között végzett - gyűjtésében megjegyzi: „A mrak megerőszakolja az asszonyokat, s a férjnek nem szabad semmit sem tenni ellene."

46 A hazai podravinai horvátok (Lakócsa és környéke) a mrakról frazéma formában szólnak, azt tartva, hogy „A csecsemőt nem szabad este kivinni a házból, nehogy mraket kapjon" (Malo dete u mraku neje slobodno iznet vun, nek ne dobije mrake), A horvátországi Bila-gorai horvátoknál rossz szellemként ismert. Az utakon és a gyalogutakon jelenik meg, az udvarokba is betér. Felnőtt emberként képzelik el. Az asszonyokra gyakrabban veszélyesebb, mint a férfiakra. Ha valamelyik nő éjszaka kimegy a kútra vagy az istállóba, ráléphet a mrakra (moze nagaziti na mrak), és hőemelkedéssel járó lázba esik, hideglelőssé válik, hacsak nem segít neki valamilyen vracara (öntőasszony). „Megmarja" az asszonyokat. Az oldalukon ilyenkor hurkaszerű fekete csíkok láthatók, amelyek rá pár hétre eltűnnek. Megütheti az embert. Ettől elveszti az eszméletét, és megfeketedik. A mraktól csak rossz származik és semmi jó. A bgr tegséget okozó mrak ellen a gyógyítást a javasasszonyok végzik, valamit enyhíthetnek a beteg fájdalmain. Napnyugtával a beteg a gyorsfolyású patakhoz megy, és ezt mondja: Mrak se zeni Nősül a mrak, mracica se udaje. a mracica férjhez megy. Niti se sa mnom rodio, Nem született velem együtt, niti se sa mnom ushodio, nem jártunk együtt, niti sa mnom zivis.

47 nem is élsz velem együtt. A horvátországi Podravinában a mrak öreg ember, aki fejfájást hozhat, közli Maja BOSKOVIC-STULLI, s alakját együtt ismerteti az orko mitikus lénnyel. Isztriában is ismert a mrak alakja: magas, mit a diófa, a füsthöz hasonló, elviszi az embereket és a gyerekeket, kutya képében jelenik meg, árt az újszülött pelenkáinak. A zalai horvátok képzeteiben is árt a pelenkáknak, ilyenkor „bepiszkítva" a háztetőre dobják. Krk-szigeten a mrakot óriásnak képzelik el, alatta nem tanácsos elmenni.

48 Árt a kisgyermekeknek (Koprivnican, azaz Kaproncán), a gyermekágyas nőknek (Samobor) és az újszülött pelenkáinak. Az orko a mrakhoz hasonló Maja BOSKOVICSTULLI ismertetésében, de az orko más, habár kezdetben a forrásuk közös volt. A szerző a szlovén KELEMINA adatát nem tartja autentikusnak, amely így hangzik: „A mrak a nappal birkózik, s végül legyőzi."

49 Cresi adat szerint a mrak egy állat képében jelenik meg, ami elkezd nőni, és az embert a fán, illetve a toronyban hagyja.

50 A zalai horvátok anyagával a mrak rokon vonásai: elviszi a gyermeket, a csecsemők pelenkáira veszélyes, óriássá nőhet - közös eredetről vallanak, míg kiegészülve a nyomással - a gyermekágyast nyomják meg leggyakrabban -, tabu alá eső szexualitásra utal. Kétségtelenül, főbb motívumaiban a mrak/mracica a moraval azonos; ráolvasó két szövegünk kiegészítve a már ismert motívummal: a vjesticaval (boszorkány) hozza kapcsolatba. Összegzésképpen megállapítható, hogy a magyar néphit boszorkánya egyesíti magában a délszláv és más népek hitvilágában megjelenő szépszámú gyermekágyas démonokat, ám incubus még a magyar néphit férfi alakjában megjelenő lidérc is. A balkáni népeknél, hasonlóan más szláv és nem szláv népeknél a mora/mura/nora alakja körvonalazódik, amely nem ismeretlen a ponnóniai térségen élő horvátok hitéletben. Német nyelvterületen a férfi képében megjelenő Drud nyomja meg a gyermekágya-sokat, akinek nevét a nyugat-magyarországi nyelvjárási sajátosságaikhoz igazítva trutként ismertetnek. A zalai, Balaton környéki horvátoknál megjelenő férfi mrak és a női mracica incubusok a Dráván túl élő horvátoknál szintén ismeretek, míg a horvát tengerparti részeken kimutatható az orko. A további kutatás feladata lenne alakjukat az olasz hitvilág hasonló lényeivel összehasonlítva ismertetni. Egyben, az általunk bemutatásra került anyag, főként a német hitvilág hasonló