Zalai Múzeum 8. (Zalaegerszeg, 1997)

Közlemények - Frankovics György: Női vámpirisztikus (gyermekágyas- és nyomó) démonok a horvátok és szerbek néphitében – a mora/mura/nora és más lények

194 Frankovics György Okani se mora i vjestica, / Pogani davolica. / Necu ih se okaniti, / Dok ih ne doceram / Na dubove grane. / Na granama recke, / Na reckama kaplje, / Na volu dlake, / Na pijevcu repusina. Amen."

28 („Mora, feküdj otthon! / Otthon van a te utad, / A föld a te kantárod, / Az Isten elátkozott! / Szent János megfeszített, / Szent Videlan, / Aki a tengeren járt / És hajókon hajózott, / Kösd meg a tolvaj kezét, / Kösd meg a farkas száját, / Hogy a farkas ne egye meg, / A tolvaj el ne lopja. / Hagyd el a morat és a boszorkányokat, / A pogány ördöglányokat. / Nem hagyom őket nyugton, / Míg el nem űzöm / A tölgy ágaira. / Az ágakon a récéket, / A récéken a cseppeket, / Az ökrön a szőrt, / A kakason a faroktollat. Ámen.") PÓCS Éva kimutatja, hogy a terhes és szülő nőket, csecsemőket bántalmazó női démonok, hasonlóan a zsidó Lilithez, a görög-keresztény Gellohoz, a mohamedán Oarinához, valamint, a tőlük az anyákat és újszülötteket védő amulettek, illetve ráolvasásoknak - a Balkán esetében - egy helyi démon, a mora elleni védekezésül szolgáló sajátos altípusok vonultathatók fel. A mora/mura stb. „nyomó" démonnak a vámpirisztikus tulajdonságokkal rendelkező a közép-európai Mahr/Alp/Drud a megfelelője. A mora-ráolvasás eredete mindezidáig ismeretlen, a Ge//o-ráolvasás motívumait töredékesen, romlott formában tartalmazza. Mágikus elemmel kiegészülve a szöveg, miszerint a wora-démon mindaddig nem jöhet be, ameddig meg nem számolja „Az égen a csillagokat, / A fán a leveleket, / A tengerben a homokszemeket, / A kutyán a szőrt, / A kecskén a szőrt, / A juhon a gyapjúszálakat, / A gyapjún a szőrszálakat." „A délszláv mora - ellenében közép-európai rokonaival - mindig nőnemű lény, akinek legfontosabb tevékenysége az újszülöttek és a gyermekágyasok bántalmazása."

29 A nyugat-magyarországi horvátoknál azonban kimutatható a kontamináció; kétségtelen a német hatás: a trut/trud lehet férfi és a faluban élő nő is, valamint benedikt - neve után ítélve - szintén férfi. A hazai horvátok között gyűjtött ráolvasásokban a moraelleniek is szerepelnek: az észak-baranyai Nagyhajmáson, a Pécs-környéki pogányi és személyi bosnyákoknál, a bácskai rácok lakta Dusnokon, de a garai és a csikériai bunyevácoknál is; az utóbbiak szövegeikben a morat számolási kötelezettség terheli, azaz „míg meg nem számlálja / az erdőben a faleveleket / a tengerben a homokszemeket / az égen a csillagokat", egy másikban: „Míg meg nem számolja / a völgyben a cseppeket, / a hegyben a leveleket / a küszöb felett a lábfejeket, / a Dunában a vízcseppeket!" A garai ráolvasóban a visticaval és a vatoval (fogdosó) együtt szerepel, ez utóbbi megeszi az embert, a mora meg megnyomja, a csikériaiban a boszorkány mellett a tato

30 (rabló) is megjelenik, ami a Diebsbann-ráolvasásra utal, azaz német, cseh, francia, dán, balti párhuzamokra.

31 A démonmegkötők Isten és Szent Tamás (Nagyhajmás), Szent Vid, Szent Varé (ez uóbbinak nem ismerem a magyar megfelelőjét - F. Gy.), a Szent Szentség feladata a tolvaj kezének megkötése, valószínű a gyermeket elrabló démonok megkötése, ugyanis a ház, ahol az imát mondják: „Kereszt van benne, / A Szűzanya hatalma, / Isten segítsége van rajta"; Szent Tato köti meg a három démont: „a tolvajnak a kezét, / a boszorkánynak a száját, / hogy a tolvaj el ne lophassa, / a boszorkány meg ne ehesse, / a mora meg ne nyomhassa", amihez Isten és Szent Iván nyújt segítséget. A sátánt, a tolvajt, a boszorkányt üldözik, megkötik mindegyikük kezét, száját; Szent Katalin imái, Krisztus sebes válla, az ott éjszakázó tizenkét apostol, János, Lukács, Mátyás és Márk védelmez. A baranyai sokácoknál a Szent Katalinról szóló imákban mártíromságának: kerékbetörés, töviskoszorú: rátétéi és levétel motívumait követően az Isten mondja, hogy aki ezt az imát elmondja annak nem kell félnie / a „Vile, vistice, / Stite, stitice / Vatre gorece, / vode topece", azaz „a tündértől és a boszorkánytól, / a védőtől és védelmezőtől, / az égő tűztől / és a vízbefulladástól." A baranyai bosnyák ráolvasó szöveg majdnem teljesen megegyezik a dusnoki ráolvasással. „Mora, roma, / maradj otthon" kezdetűvel, ahol a segítséget/védelmet Istentől és Ivántól kap a ráolvasó szöveget mondó, amit archaikus imaszövegként is értelmezhetünk. A bosnyákoknál az ördögi kísértetek és cselvetéseik ellen, a Sátán és a többi földet bejáró, embereket tönkretevő rossz szellemek ellen Szent Mihály arkangyal segítségét kérik, isten oltalmát, az égi seregek segítségével, hogy azokat a pokolra lelökje.

32 Még egy struma elleni ráolvasással rendelkezünk, ahol isten és a Szűzanya segítségét kérik a betegség elhárítására, hogy azt a földbe küldjék, valamint egy mrak/mracica ellenit, amit a mrakról szólva ismertettünk; a démonmegkötő szövegekben a lokális szentek mellett leggyakoribbak a keresztény tanokból ismert szentek, beleértve Mihály arkangyalt is, azaz a zsidó jellegű Michaelt. A mora/nora hiedelemlény, habár fő funkciója a Gello-hoz és Lilith-hez hasonlóan a gyermekágyas aszszony és az újszülött megnyomása, emellett több azoknál, ugyanis a terhes nőkre, a nagyobb gyerekekre - főként a serdülőkre - de a felnőttekre, valamint az állatokra egyaránt veszélyes; nemcsak hogy megnyomja őket, hanem mellüket is szívja. Gyakran a szívkiszedő boszorkánnyal együtt jelentkezik, leginkább macska képében, kulcslyukon át jön a lakásba.

33 PÓCS Éva tanulmányából idézve az analógiák teljesen azonosak: „Az örmény szövegeikben megjelenő Ál démon a jelenkor Irán reettegett gyeermekágyas-démona, de a törökök és örmények is ismerik. Iránban elterjedt hit, hogy az első hét napon veszélyes az újszülöttre; macska, madár vagy más állat képében a kulcslyukon is behatol, ellopja a gyereket, kitépi és felfalja a gyermekágyas máját és szívét, de lidércnyomást okozó incubus."

34 A kutatást ilyen irányban (Ál démon-mora-vjestica)