Zalai Múzeum 8. (Zalaegerszeg, 1997)

Közlemények - Kiss Gábor: A Keszthely-dobogói avar kori temető

ZALAI MÚZEUM 8 1997 Kiss Gábor: A Keszthely-dobogói avar kori temető (Lipp Vilmos ásatása) Talán évek múlva jön egy szerencsésebb, aki az általam előkészített anyag segélyével el fogja nyerni azt, a mi nekem nem sikerült, a babért. Am legyen az az öntudat, hogy senki veleszületett erejének mértékét túl nem lépheti és hogy még sem végeztem haszontalan munkát, mindig meg fog nyugtatni. Lipp Vilmos Mint arról már korábban, a népvándorláskor fiatal kutatóinak II. összejövetelén, 1991. szeptember 24-én, Nyíregyházán beszámoltam,

1 a Magyar Nemzeti Múzeum Középkori Osztálya őrzi Lipp Vilmos 1882. november 9-én kelt, az évi Keszthely-Dobogón végzett ásatásainak leltárát.

2 Ez a leltár, amely voltaképpen egy ásatási napló, részletesen felsorolja az 1882. május 11. és szeptember 18. között, három napszámossal végzett, 101 napig tartó ásatáson feltárt 756 temetkezés (12792034. sír) mellékleteit. A forrás fontossága miatt megérdemli a részletes ismertetést. Teszem ezt pedig úgy, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyveivel és Lipp különféle ásatási beszámolóival egybevetve egyúttal megpróbálok Corpus-jellegű áttekintést nyújtani a dobogói temetőről. Munkámban elsősorban Lipp különböző publikációira,

3 valamint az említett listára támaszkodtam és csupán másodlagosan használtam fel a múzeumi leltárkönyveket. A leltárkönyvek egyrészt sok esetben ellentmondanak a Lipp által leírtaknak, másrészt a bennük felsorolt leleteket igen kis számban, vagy alig lehet azonosítani, harmadsorban pedig, mint az majd alábbiakból kiderül, nem tartalmazzák az ásatáson előkerült valamennyi leletet. Munkám tehát az anyag keveredett volta és az egymásnak ellentmondó adatok miatt nyilván nem lehet teljes és hibáktól mentes. Mint kísérletet egy régi ásatás - nevezetesen Lipp Vilmos Keszthely dobogói kutatásainak - rekonstruálásához, fogadják megértéssel, de kellő kritikával! Hiszen „... a régészetben nincs selejt, egy évszázad után is törleszthetünk!"

4 Talán a magyar régészet számtalan adósságából nekem is sikerül egy keveset e munkával törleszteni! /. Kutatástörténet Az ásatások története A temető első sírjai kb. a 19. század közepétől folyó murvabányászás nyomán kerültek napvilágra. Az akkoriban gróf Festetich birtokban levő dolomitdombon folyó kitermelési munkálatok az 1870-es évekig három nagy bányagödröt hoztak létre, amelyekben Lipp Vilmos becslése szerint az ásatások megindulásáig legkevesebb ezer sír pusztulhatott el.

5 Lipp az első Dobogóról származó leleteket 1875 nyarán, Lenhard János „uradalmi inspector"-tói kapta ajándékba.

6 Más, ekkoriban előkerült leletek egyike pedig R. J. tomaji szőlőbirtokos tulajdonába került.

7 1879. júniusában Lipp 3 napos szondaásatást rendezett, amelynek ideje alatt 7

8 vagy 25 sírt

9 bontottak fel. 1880. március 29. és április 7. között ismét 45 sír feltárására került sor.

10 Ezekkel együtt eddig - mint írja - 70 sír megkutatására került sor.

11 1881. május 23. és június 28. vagy 29. között újabb 174 sírt,

12 majd 1881. augusztus 31. és szeptember 30. között újabb 154

13 vagy 156 sír

14 került feltárásra. Lipp szerint tehát az eddigi sírszám összesen 398

15 vagy 400.

16 1881. október 3. és 1882 szeptember 6. vagy 18. között, amikor Lipp a „sírmező rendszeres kiaknázását" elvégezte, 2034 sírt hoztak napvilágra.

17 (Az összefoglalójában szereplő 1690-es sírszám nyilvánvalóan téves!

18 Azt is tudjuk, hogy 1882. március 15-ig összesen 1594 sír látott napvilágot!

19

) Lipp számításai szerint tehát összesen 2434 sírt tártak fel.

20 (Az összefoglalóban szereplő 2088-as sírszám bizonyosan tévedés!)

21 A temető sírjaiból pedig - mint már említettük -, kb. 1000 darab már az ásatások előtt, a kőbányászás során elpusztult.

22 A temető a nagy sírszám ellenére sem teljesen feltárt, amit a későbbi kutatások is igazoltak.

23 A Lenhard-féle ajándék,

24 valamint a dobogói ásatások első két évadának - az 1879.

25 és 1880.

26 - leletanyaga a Vasmegyei Régiségtárba, Szombathelyre került. A többi, döntő többségében a Magyar Nemzeti Múzeumbajutott. Az első, még a rendszeres ásatások előtti, tehát az első 70 sírból származó dobogói leletek az 1881. április 20-án 120 forintért vásárolt és naplózott