Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Őze Sándor: Adatok a reformáció elterjedéséhez Nádasdy Tamás kanizsai uradalmában

ZALAI MÚZEUM 7 1997 Öze Sándor: Adatok a reformáció elterjedéséhez a Nádasdy uradalomban A Dél-Dunántúl a reformáció elterjedésének egyik első színhelye volt. Baranyában Sztárai Mihály működése nyomán gyorsan hódított a Mohács utáni időkben. A birtokos főurak, Tahy, Zrínyi, Báthori, Török Bálint, Nádasdy már korán érdeklődést mutattak az új eszmék iránt. A szakirodalom három birtokközpont hatását tartja számon, amely befolyást gyakorolt Kanizsa környékének reformációjára. A Lendvay Bánffyakét, Zrínyi Miklósét és a sárvári Nádasdy udvart, de legalább ekkora volt két mezőváros kisugárzása, Tolnáé és Kálmáncsehié. Tolna az 1540-es évek fordulóján iskolával bírt, ahol olyan tanítók dolgoztak, mint Tövisi Mátyás, Eszéki Szigeti Imre, Beremendi János, Thuri Farkas Pál, Szegedi Kis István. Kálmáncsehi marhahajtásra specializálódott. Kereskedői összeköttetésben álltak Nádasdy Tamással, mivel a Velence felé vivő fő marhahajtó útvonal egyik nagy állomása Kanizsa volt. Kálmáncsehi a reformáció püspöki központja lett Szegedi Kis István tevékenysége idején. Előtte azonban már olyan egyéniséget adott, mint Kálmáncsehi Sánta Márton. Kanizsával kapcsolatban 1544-et említik az első adatként, amikor Szeremélyi Mihály itt keltezte énekét Izrael Egyiptomból való kijöveteléről. Mind a témaválasztás, mind a frazeológia a reformáció hatására utal. 1550-ből származik a következő feljegyzésünk, amikor Térjék Tamás tiszttartó Szigeti Mátét ajánlja Nádasdy Tamás figyelmébe. Szigeti Kálmáncsehi protestáns papja volt. A kétes értékű adatok jelzik, hogy Kanizsán már a 40-es évek végén akadtak befolyásos hívei a reformációnak, de tömeges terjedéséről nem tudunk. A török uralom alól elvándorló értelmiség egyik legjelentősebb dunántúli központja Nádasdy Tamás sárvári udvara volt. Familiárisai itt tanultak, innen irányították őket szolgálati helyeikre, de rendszeresen ide tértek vissza, évente többször is beszámoló, eligazítás, szellemi töltekezés végett. Erre a nagy egyházi ünnepek adtak alkalmat. Legtöbbször, amikor prédikációt is hallgattak. (Ilyen karácsonyi szentbeszéd elmulasztása miatt mentegetőzik Csányi egy alkalommal). Nádasdy udvarával olyan reformátorok álltak kapcsolatban, vagy nevelkedtek ott, mint Abády Benedek, Bornemisza Péter Szilveszter Mihály és János, Beythe István, Melius Juhász Péter vagy Macarius Bódog József. Nádasdy humanista műveltsége teológiai érzékenységgel, erős törökellenesseggel párosult. 1550-5 l-ben udvarában tanított Bartholomeus Georgievics, aki tizenhárom évi rabság után sorra adta ki törökellenes könyveit, ismertetve a pogány céljait és kultúráját. Művei hetven kiadást értek meg a 16. században. Maga Melanchton is közzétett egyet. Többek között tőle is megtanulhatott a kis Melius Juhász Péter törökül és arabul, ugyanakkor a törökkel szembem kibékíthetetlen ellenállást, amelyet majd a hódoltságban is hirdetni fog, Antikrisztusnak mondván a véres zsarnokot. Nádasdyt nem mondhatjuk egyértelműen protestánsnak. A katolikus Ferdinánd-hoz való hűsége, a protestáns érzelmű Miksával való ellenszenve, érdeklődése a Tridenti zsinat iránt, amitől ő is a keresztény világ új egységét várta, azt sejteti, hogy egy mélyen vallásos, ízig-vérig humanista ember .volt. Udvarában megtűrte az új hit terjesztőit, sőt fellépett az üldözöttek védelmében is. Jó barátságban állt püspökökkel, igyekezett rokonságba kerülni Oláh Miklóssal. Patrónussága alatt a menekült pálos rend örményesi központja felvirágzott. Idős korában álmatlanság és bűntudat gyötörte, így még jobban a vallás felé fordult. Felesége Kanizsai Orsolya mintegy húsz évnyi meddőség után szinte csodaként szülte meg a kis Nádasdy Ferencet. Mint a Kanizsai család utolsó sarja, büszke volt származására és mindig volt ideje családja régi birtokközpontjának panaszaira figyelni, ügyeit intézni. Csányi Ákos Kanizsai tiszttartó az örök élet boldogságát ígéri asszonyának, mert engedélyével Kanizsán letelepülhetett a protestáns prédikátor. (Tolnai és békési defterekből megállapítható, hogy az 50-es évek közepéig a katolikus papság helyben marad, legfeljebb megházasodik ez azonban nem jelent mindig felekezetváltást is egyben.) Csányi mintegy 500 Nádasdy Tamáshoz írt levele a^ 1549 és 1562 között, számos fontos adatot nyújt Kanizsa város és katonasága reformációjához, bár jelentései többnyire a délvidék katonai helyzetével és a kanizsai uradalom gazdasági tevékenységével foglalkoznak leveleinek fohászai, hivatkozásai a Krisztus érdemére is mutatják a hatást, amelyet kifejtett rá a hitújítás. „Legyen nagyobb a te irgalmasságod az mi bűneinknél, nem az mi érdeminkéit, az te zerető, zent fiadért" - írja már 1552-ben. Majd egy évvel később 1555-ben ezt veti papírra. „Az Úristen, ki az ő nagy irgalmassákából evvel