Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Anta Seculić: Brat Juraj Utišinović graditelj povijesti

18 Ante Sekulic conjunctam, ad ultimum usque spiritum tam armis quam consillis illibatam conservavit

..." 70 Ondje. 71 Isto djelo, 197. stihovi su Gaspara Brushiusa u djelu Prëmata de rebus Hungáriáé. ! usp. Benger, N., nav.dj., Appendix, Catalogus patrum generalium, ХХХШ. 73 M. HORVÁTH, nav.dj., 361. - S. BARABÁS, nav.dj., 27. 74 N. ISTVÁNFFY, Lib. ХП., 1, 128, - (Takodjer u vec spomenutim djelima Bengera. Narabása, Vrancica i drugih pisaca). 75 M. HORVÁTH, nav.dj., 71-73. 76 Vj.KLAC, nav.dj., 231. 77 Ondje: - L. JORDÁKY, nav.dj., 21. - Pray, G. Epist. proc, 2, 48, 313, 381. -Huber, A., nav.dj., 4(484). 78 A. HUBER, nav.dj., 6: „Dieser (d.h. Fráter Georgius, A.S.) hatte zu den entschiedensten und thatigsten Gegnern Ferdinands von Österreich gehört". 79 A. HUBER, nav.dj., 7: „Der Monch wollte offenbar die Entscheidung hinausschieben bis sich herausstellte, ob der Konig eine Macht zusammenbrachte, welche hinreichend ware, Ungam und Siebenbürgen gegen die Türkén zu behaupten." 80 Na saboru u Weissenburgu (Karlsburgu) u studenom 1547. na prijedlog Brata Jurja upuceni su poklisari caru Karlu V. i kralju Ferdinandu, koji su tada bili u Augsburgu, neka ucine sto mogu za spas Ugarske. - usp. Károlyi, A., Codex ep., p. 174. - Monum. comit Transylvaniae, 1, 230-238. 81 G. PRAY, nav.dj., 230. 82 usp. Vj. KLAIC, nav.dj., 233. (,Ako se inace stvari ne moze pomoci neka fratra (Jurja) pretece i neka ga radije makne s puta nego da ceka kako ce ovaj izvesti svoje namjere protiv njega (Ferdinanda A.S.) na stetu drzave i cjelog krscanstva"). 83 G PRAY, nav.dj., 2, 258. - Huber, A., nav.dj., 14-15. Monum. comit. Transylvaniae, 1, 30.) 84 A. MJJJN, nav.dj., 8 (prema Ognj. Utjesinovicu Ostrozinskom). Utisinovic (Fráter) György történelemformáló tevékenysége A zágrábi egyetem professzora dolgozatának első részében az ismert pálos szerzetes életútját ismerteti. A Krka folyó menti Kamicak várában született (ott, ahol az utolsó horvát király, Petar Svacic) sokgyermekes, elszegényedett nemesi család sarjaként. Édesapja Korvin János harcosaként a török elleni harcokban esett el. Arra is megkísérli a válaszadást a szerző, miért hagyta el az ígéretes katonai pályát György barát, miért öltötte fel a pálosok rendi ruháját, hogy azután hirtelen a rend priorja legyen Czestochowában. Szapolyai és Ferdinánd trónvillongásait György barát rátermettségének köszönhetően 30 pontból álló megállapodás követte, majd az 1538. február 24-én megkötött béke. Martinuzzi György nem csak püspök és legfőbb bíró, hanem helytartó, önálló államférfi Erdélyben. Zavaros körülmények között, tisztességtelen intrikák és pletykák özönében György barát gonddal és hozzáértéssel végezte feladatait. A kérdésre, vajon 1551. december 17-én saját városában, Alvincen miért ölték meg, a tanulmány írója a második részben keresi a választ. „Utjesinovic legnagyobb bűne az volt, hogy túlságosan is szerette a rábízott Erdélyországot. Ő volt a legbölcsebb diplomata az akkori Magyarországon." A főnemesek ölték meg, a nép viszont imádta, a szultán külön fermánban (parancs, rendelet) kérte Izabella királynétól a barát fejét. A tanulmány érdeme a történeti hitelességen túl az az igyekezet, ahogyan a szerző a bonyolult társadalmi viszonyok összekuszálódott szálait tárgyilagosan bontogatja. Raj nies János