Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Bacsa Gábor: A trianoni magyar–szerb–horvát–szlovén határ megállapításával kapcsolatos eljárás

A trianoni magyar—szerb-horvát-szlovén határ megállapításával kapcsolatos eljárás 173 Levéltárban - az ott kapott tájékoztatás szerint - sajnos ma már a fenti hivatal iratai között nem találhatók a határkövek elkészítésével kapcsolatos okmányok, (állítólag ki lett selejtezve)

27 A magyar műszakiak működési helyüket 1922. december első felében Zágrábból Nagykanizsára tették át. Itt készült el Vassel Károly magyar határbiztos összefoglaló jelentése a határ megállapításával kapcsolatos műszaki munkáról. E jelentésből lehet megállapítani, hogy az elvégzett műszaki munkák során Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság közötti országhatáron elhelyeztek 4005 számozott, 2083 számozatlan és 1060 poligon követ, létrehoztak 187 háromszögelési pontot. Az elaboratumból (határleírás) és térképekből kaptak - többek között - az érintett megyék főispánjai, a vámőrkerületek parancsnokai, a határ menti járások főszolgabírái és a nagykanizsai folyammérnöki hivatal.

28 Miben összegezhetjük röviden a határmegállapítással kapcsolatos eljárás tapasztalatait? A Millerand-féle kísérőlevélben foglaltak nem jutottak kellően érvényre. A bizottság bilaterális jelentőséggel értelmezte. Mindkét részről fogadtak ugyan el javaslatot, de összességében ezek nem valósultak meg. Az eljárás nem nyújtott megfelelő módot az igazságtalanságok kiküszöbölésére. A határ megállapítása során a szövetséges szerbek kívánságait a legtágabb mértékben ismerték el. Párizsi utasításra különböző ürügyeket konstruáltak a ránk nézve kedvezőbb döntések megakadályozására: 1. Sértené a béke alapjait minden nagyobb város, vasúti főútvonal vagy gócpont, harcászati jelentőségű terep átcsatolása, a hármas határpont eltolására irányuló törekvés, tehát az ilyen javaslatot tárgyalás nélkül elvetik. 2. A bizottság csak akkor terjeszthet fel a Népszövetséghez terület átcsatolására javaslatot, ha a területen mind a gazdasági szükségesség, mind a nemzetiségi helyzet adva van. Ebből kidomborodott az az elv, hogy az utódállamok általános és lokális gazdasági érdekeit megóvják

29 Az is megállapítható, hogy nem volt mindig egyetértés a határmegállapító bizottság magyar biztosa és a polgári hatóságok között a határral kapcsolatos követelésben pl. a baranyai határszakasz megállapítása során 30 A nagy veszteség mellett eredménynek könyvelhető el, hogy a bizottság magyar biztosainak munkája következtében a Trianonban megállapított határvonallal szemben a jugoszláv határon 34.000 kh. lett a nyereség.

31 A határ megállapítása alkalmával azonban legalább 100 községet elválasztottak közigazgatási, egyházi és kereskedelmi központjától, valamint vasútállomásától. A határ rendezés során 220 községnek a területét kettészelték, ebből 70 község a szerb határra esik. A trianoni szerződés 29. §-a pedig kimondja, hogy - lehetőség szerint - a közigazgatási határokat figyelembe fogják venni. Ugyancsak szétvágtak 1011 birtokot, ebből 100-at a szerb határon.

32 Mibe került ez Magyarországnak? Az egész déli országhatár megállapítása Magyarországnak körülbelül 384.600 aranykoronájába

33 került. Ebből a bizottság antant tagjaival kapcsolatban felmerült személyi és dologi kiadások - 10 hónapi működésük alatt - 211.000 koronára tehetők. A magyar delegáció költsége három év alatt 172.800 aranykorona volt, melynek több mint fele (94.800) dologi kiadás, napszám, fuvar, határkövek és táblák, szállások, nyomda stb. A bizottság antant tagjainak ezzel szemben pl. 10 hónap alatt 37 autóhónap jött ki, mely havi 2000 aranykoronával számolandó.

34 A magyar határbiztos összefoglaló jelentésében így ír: „...az egész határrendezés az antant képviselők által rendezett tragikomédiának bizonyult, melynek költségeit Magyarország viselte."

35 Mindennek ellenére a kialakult helyzettel együtt kell élni, a határt ott kell tiszteletben tartani ahol van. A határok sérthetetlenségének kimondása azonban nem jelenti szuverenitásunk feladását. Minden szomszédunkkal a legjobb kapcsolatra kell törekedni, anélkül azonban, hogy e kapcsolatteremtésben alárendelt szerepet kapnánk. Jegyzetek: 1 Dr. Bacsa Gábor: A magyar-jugoszláv (S.H.S.) határ megállapítása és kitűzése (A trianoni szerződés szerint) 1921-1924. с kandidátusi értekezés 1995. 9. lap (1.) A továbbiakban Értekezés. (Kézirat, megtalálható a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában.) 2 Dr. Bacsa Gábor: A magyar-jugoszláv (S.H.S.) határmegállapító bizottság működése (1921-1924) 9. 1. Előadás az V. Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Konferencián 1993. szept. 22. Megtalálható a Rendvédelem-történeti füzetek 5. sz. Bp. 1993.65. 1. 3 Dr. Bacsa Gábor: A magyar-jugoszláv határ megállapítása és kitűzése (A trianoni szerződés szerint) 1921-1924 с tanulmány 7. 1. (Kézirat, megtalálható a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Határőr Tanszék.)