Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Molnár András: Védegylet Nagykanizsán. Adalékok az Országos Védegyesület kanizsai osztályának történetéhez 1844–1846

126 Molnár András szabályok átvizsgálásával vesződik. 19 Csány és Deák ott voltak a „Kanizsai takarékpénztári társaság" igazgató­választmányában is, amelyet az 1845. augusztus 2-án tartott alakuló ülésen választottak meg. A kanizsai taka­rékpénztár választmányában és részvényesei között he­lyet kapott a helyi Védegylet valamennyi nevezetes egyénisége. Az alakulás hivatalos körülményei, és a ta­karékpénztár első éveinek tevékenysége közismertek. 20 Figyelmet érdemel azonban, hogy milyen érvekkel kérték a kanizsaiak a helytartótanácstól (ill. a nádortól) az alapszabályok jóváhagyását. A takarékpénztár leendő igazgatói a következőképpen indokolták a pénzintézet szükségességét: „Először: e vidéken az uzsoráskodás annyira elter­jedt, hogy száztul rendesen 24, s több kamat is vétetik, mi szinte csak rövid időre kölcsönöztetvén, következik, hogy másodszor: minden szűkölködő lakos e terheltetés alatt teng, s rendesen végínségre jut, minél fogva har­madszor: a ház és föld becse naprul napra leszáll és ne­gyedszer: az adózó nép tehetsége mindinkább csökkenik és gyengül, ötödször: a cselédség erkölcsi romlottsága szinte a közbátorságot veszélyeztető fokra emelkedett, és végre hatodszor: példák vágynak, miszerint takarékos szegény sorsúak - nem találván bátorságos hitelezőt ­kijátszatnak és értékjekben megkárosíttatnak. Mind­ezen, a status javával összeütközésben álló jelenetek megszüntetését, és egy, a hely- és tájékbeli köznépre vi­ruló szebb jövendőnek előidézését nagyrészben az álta­lunk tervezett takarékpénztár jótékony hatásábul re­ménylük, melynek alapszabályait más, ilynemű intéze­tek példája szerint szerkesztettük, hogy a szegényebb sorsú polgártársaink érdekére és teljes bátorságára való fő figyelemmel, azokbul a kezelési költségek fedeztetése mellett minden törvényelleni üzlet távol maradjon." 21 Az Országos Védegyesület tevékenysége 1845 végére elérte a csúcspontot, majd 1846 folyamán fokozatosan elhalt a mozgalom. Hasonlóképpen történhetett ez Nagykanizsán is, itt azonban született maradandó ered­ménye is; a kanizsai takarékpénztár, mely túlélve a sza­badságharc és az önkényuralom éveinek viharait, a vá­ros tőkés fejlődésének egyik meghatározó eleme lett. Kámzsa, nevezetesen a Thúry György Múzeum még egy emléket őriz a város egykori iparpártoló mozgalmáról: a nagykanizsai Védegylet Csány László által készíttetett réz pecsétnyomóját, amely a Védegylet egyik jelszavára utalva - „Viruljon a hon!" - egy virágzó, lombos ágat ábrázol. 22 Jegyzetek: A Védegyletről általában: Kosáry Domokos: Kossuth és a Védegylet. A magyar nacionalizmus történetéhez. Bp., 1942. Az idézet a Védegylet aláírási könyvéből való. Egy példánya: Zala Megyei Levéltár (ZML) Szigethy család iratai. (Csillagh Lajos első alispán aláírási köny­ve 1845 januárjából.) 2 Magyar Országos Levéltár (OL.) R 104. A Védegyletre vonatkozó iratok. П. K. 20. Deák levelét közölte: Váczy János: Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822-1875. Bp., 1890. 153-154. o. 3 Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790­1849. (Zalai Gyűjtemény 30.) (Szerk. Molnár András) Zalaegerszeg, 1990. 5-60. o. 4 OL. R. 104. П. K. Csány levelének több részletét idézte: Barta István: Kossuth és Csányi. In: Századok 1952. Ъ-А. sz. 598-599. o., Molnár András: Csány László 49-50. o. vö. Kosáry Domokos 65. o. 5 OL. H 103. Csány László kormánybiztos iratai. Vegyes íratok 1785-1848. (19. doboz) S. k. eredeti., vö. Barta István 599-601. o., Molnár András: Csány László 50. o. 6 Kossuth további levelei a Védegylet kanizsai osztályá­hoz: 1. Pest, 1845. május 9. Eredeti, s. k. aláírással. ­ZML. Letétek. Egyedi vegyes iratok gyűjteménye 5828. (Tartalma gyakorlatilag megegyezik a május 9-i ismert körlevelével: Gelléri Mór: Ötven év a magyar ipar törté­netéből 1842-1892. Bp., 1892. 135-137. o.), 2. 1845. december 30. - OL. H 103. 19. d. Kivonatos másolat.; 3. Pest, 1846. április 4. Eredeti, s. k. aláírással. - OL. H. 103. 19. d. (Lényegében megegyezik Kossuth ismert, áp­rilis 9-i körlevelével: Kosáry Domokos 116-118. o.) 7 Hetilap 1846. március 24. (24. sz.) 426. hasáb, május 5. (36. sz.) 621. hasáb, vö. Gelléri Mór 147-148. o., Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabad­ságharcban. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1906. 283. o., Kosáry Domokos 91. o. 8 OL. H. 103. 19. d. Részletét közli: Molnár András: Csány László 54. o. 9 Pesti Hírlap 1845. február 27. (434. sz.) 135. o. vö. Molnár András: Csány László 50-51. o. 10 Kanizsa reformkori kézművesiparáról és kereskedelmé­ről: Antalffy Gyula: Reformkori magyar 'városrajzok. Bp., 1982. 6063. o., Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. (Zalai Gyűjtemény 23.) Zalaegerszeg, 1986. 132-133. o., Srágli Lajos: Adatok a Zala várme­gyei ipari tevékenység és bányászkodás 19. századi kez­deteihez. In: Zalai Múzeum 3. (Szerk. Vándor László) Zalaegerszeg, 1991. 211-218. o., Bácskai Vera: Piac-

Next

/
Oldalképek
Tartalom