Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rózsáné Lendvai Anna: 19. századi inasfelszabadító levelek az első magyar ipartörvényig

19. századi inasfelszabadító levelek az első magyar ipartörvényig 99 Tanulmányunk bevezetésében utaltunk arra, hogy 1872. március 16-ig az 1860. május l-jén hatályba lépett Iparrendtartás szabályozta a magyarországi ipart. Egyértelműen nem jutott érvényre, ugyanis ellenszenvvel fogadták, nem mindenhol alkalmazták. Egyik példája ennek, hogy a céhek jelentős része nem alakult társulattá. Már a kiegyezéskor világosan látta a hivatalba lépett minisztérium, hogy a rendezetlen iparviszonyokat törvénnyel szükséges megoldani. Annál fogva azonban, hogy számtalan magánviszony éppen az 1860-ban haA nagykanizsai Thúry György Múzeum (továbbiakban: TGYM) Történeti dokumentumok tára (továbbiakban: Tört. dok. tár), 72. 20. 3. leltári sz. 2 Rózsa Miklós: Pest-budai céhen kívüli felszabadítólevelek a 19. század első feléből. In: Tarjányi Sándor (szerk.): Tanulmányok Budapest Múltjából. XVII. Budapest, 1966. 3 A Magyar Országi Mester-Egyesületeket, vagy Czéheket illető Közönséges Czikkelyek. (Továbbiakban: Közönséges Czéhbeli Czikkelyek.) L.: Kassics Ignác: A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek legényeit és tanítványait, nem különben a Mester-Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendeléseknek Kivonatai. Bécs, 1835. 4 1872. évi VHI. te. az ipartörvényről. 5 A cs.kir. Helytartóság ideiglenes főnökének 1851. február 6-i hirdetményével kiadott, a Magyarországi kereskedelmi és iparviszonyokról szóló „Ideiglenes utasítás". - Közzétéve: Landesgesetz und Regierungsblatt für das Kronland Ungarn - Magyarországot illető Országos Törvény és Kormánylap. П. évf VI. db. Kiadva németül 1851. február 22. Kétnyelvű kiadásban 1851. március 12. 6 1859. december 20-án kelt császári pátenssel kibocsátott Ipar Rend. (Továbbiakban: 1859. évi Iparrendtartás.) Janik Ferenc jegyzeteivel stb.-vel ellátott magyar-német tályba lépett Iparrendtartás szerint alakult, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium a 4576/1867. FIKM számú rendelettel elrendelte „a kézműves iparbeli ügyekben addig, amíg a törvényhozás e részben gondoskodik, az 1859. év óta fennálló iparrendszabályokhoz" kell alkalmazkodni. Hosszas előkészítő munka után született meg az 1872. VIII. te, amely az első magyar általános ipartörvényként vonult be a magyar kézművesipar történetékézi-kiadás. Pest, 1860. 7 Janik Ferenc i. m. 164. 8 A TGYM-ben őrzött 27 inasfelszabadító levél leltári számát a tanulmány mellékletét képező táblázatos kimutatásban közöljük. ? Közönséges Czéhbeli Czikkelyek VHt. czikkely. 10 Eri István - Nagy Lajos - Nagybákay Péter (szerk.): A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. I-П. Budapest, 1975. 11 Az 5. sz. jegyzetben említett Ideiglenes Iparrendtartás, 132. §-a. 12 Framm József kőművestanuló Keszthelyen kiállított felszabadító levele. TGYM Tört. dok. tár, 72.20.28. lelt. sz. 13 Rózsa Miklós 2. sz. jegyzetben i. m. 140. 14 TGYM Tört. dok. tár 72.20.40. lelt. sz. 15 TGYM Tört. dok. tár 90.24. lelt. sz. 16 Az iparjegy az 1860. május l-jén hatályba lépett Iparrendtartás szerint a szabad iparok űzéséhez szükséges iparjogosítványnak a jogszabály szerinti megnevezése. L.: 1859. évi Iparrendtartás 15. §-a. 17 1859. évi Iparrendtartás 100. §-a. 18 Rózsa Miklós: Az első magyar általános ipartörvény iparigazgatási rendszere. In: Nagybákay Péter (szerk.): IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium, 1980. december 1-2. Veszprém, 1981. 122-140. Jegyzetek: