Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Kostyál László: Szent László barokk búcsújáró temploma Zalában

230 Kosival László További felhasznált irodalom: Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében, Bp. 1944. Barna Gábor: Búcsújáró- és kegyhelyek Magyarországon, Bp. 1990. A bucsuszentlászlói ferences kolostor História Dorausa Garas Klára: Magyarországi festészet a XVTTT. században, Bp. 1955. Levárdy Ferenc - Szlaterics Gyula: Műemlékek és műemlékvédelem Zala megyében, in: Thúry György Múzeum jubileumi emlékkönyve, Nagykanizsa 1972, 339-357. Lukács Zsuzsa: A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben, in: Athleta Patriae. Szent László tanulmányok, Bp. 1980. Németh József: Zala megye műemlékei, Zalaegerszeg 1979. Szenthelyi-Molnár István - Mauks Márta: Magyarország Szűz Mária kegyhelyei, Bp. 1989. Valter Ilona: A bucsuszentlászlói r. k. (volt ferences) templom helyreállítása, in: Műemlékvédelem XVÏÏI. (1974У1, 1621. Jegyzetek: Az 1702-14 között épült nagykanizsai alsóvárosi templom a bucsuszentlászlóival együtt a háborús tehertételtől felszabadult hódoltsági peremvidéken való ferences templomépítési hullám tennéke. A homlokzat hasonló tömegelosztásán kívül a két épület között sem térszervezési, sem műhelykapcsolat (a berendezés terén) nem mutatható ki. Ebben közrejátszhatott, hogy Bucsuszentlászló a manánus, Kanizsa a ladiszlauta rendtartományhoz tartozott, és a kettő viszonya, Mesztegnyő hovatartozása kapcsán, az 1740-es években kiéleződött (P. TAKÁCS 1948. 139). Csaknem bizonyos azonban a kapcsolat Egervár ugyancsak ferences temploma illetve Vasboldogasszony (az itteni faragványok állítólag az egervári várból származnak) irányába. Az egervári illetve a bucsuszentlászlói Szent Család-oltárt Széchenyi György veszprémi püspök szintén egyazon mesterrel készíttethette, s talán az ő munkái az egervári főoltár hátlapjának figurái is (AGGHÁZY 1958, 28.). Jelzéséből ma (baloldalt a sziklán) "Fr. Gr... pinxi" olvasható szabad szemmel, a többit a História Domus illetve a következő oltárkép szignója alapján tudjuk. A szépen aranyozott alkotás változatát a türjei templom keresztelőkápolnájában találjuk. Die barocke Wallfahrtskirche des Heiligen Ladislaus in Zala lm jahre 1694 zogen Franziskaner in das Zalaer Hügelland an den Bachlauf des Hévíz. Zwischen 1714 und 1724 errichteten sic cine Wallfahrtskirche und in den darauffolgenden Jahren ein Kloster. Die Anlage wurde an eine aus der Mitte des 13. Jahrhunderts stammende kleine Kirche, welchc die Türkenkricge und andere Unruhen unversehrt überstand, angebaut. Bucsuszentlászló war zentrum cincs groíien von den Ordensmitgliedern betreuten Gebietes, welches eine der wichtigsten Basis der Gegenreformation im Komitat Zala bildete. Für die Errichtung der Kirche standén grolie Stiflungen zur Verfügung. Die kleine mittelalterliche Pfarrkirche, in der sich das Gnadenbild, eine Marienstatue, befindet, jedoch ihren Malien nach grolizügig angelegte Wallfahrtskirche entstand grölitenteils in der Ordenswerkstatt der Franziskaner. Das Hauptaltarbild und die im Kloster befmdliche Bilderreihe über das Lében des Heiligen Ladislaus sind Theotimus Schmalzl zuzuordnen. Zwei weitere Altarbilder sind ihrer Signatur nach Werke von Fr. An. Granister. Der Leiter der Bildhauer war wohl der in den Zahlbüchern öfters erwahnte Brúder Filoteus Fisnér. Die Skulpturen des Heiligen Antonius-Altars stammen jedoch von Frigyes Libekorb, eines Meisters aus Monyorókerék. Aulier der Kircheneinrichtung blieben im Kloster auch mehrere Gemalde des 18. jahrhunderts erhalten. Über die Ordenswerkstatt kann man feststellen, dali ihre Mitglieder zwar auf einem guten Niveau arbeiteten, sie waren jedoch keine inventiöse, charaktervolle, persönliche Merkmale herausarbeitendc Künstler. Als ihre Aufgabe verstanden sie die möglichst qualitatsvolle Übernahme der bereits bekannten Schemen sowie die weitestgehende Verwirklichung des vorgegebenen ikonografíschen Programs und die Erweckung religiöser Gefühle. Sie sind vor allém als Ordensbrüder und Handwerker und erst in zweiter Linie als Künstler anzu-, sehen. Das durch sie verwirklichte Gesamtwerk ist in seinem Ganzén einem Ideenkreis, den Ideen des Heiligen Franz, den Ideen vom regnum Marianum und dem Kult des Heiligen Ladislaus unterstellt. Es ist eine Verherrlichung dieser Ideen mit architektonischen und handwerklichen Mitteln. Übersetzt von Holléné Houben Katrin