Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - Kostyál László: Szent László barokk búcsújáró temploma Zalában

Szent László barokk búcsújáró temploma Zalában 223 ablakokat és a tetőzetet, aminek kijavítása 1.140 forintot emésztett fel. 1874-ben villámcsapás következtében a templom és a kolostor is leégett, a keletkezett kárt 30.000 forintnyira becsülték. Ennek összegyűjtésére hatalmas mozgalom indult, a házfőnök, Szkóky Sükösd nem csak a kultuszminisztériumot, de magát a királyt is megkereste levelével. A helyreállítási költségvetés a templomtoronyhoz 3.474, a templom boltozatának kőművesmunkájához 3.908 forintról szól. A szükséges hatalmas összeg csak évek alatt gyűlt össze, hisz az utóbbi két levél 1879-ben kelt, de az akkori házfőnök. Szekér Fakund még 1884-ben is fát rendeli az Újlaki Hirschler és Fia épület- és metszetfa nagykereskedő cégtől (Alsó Dombom). Az utolsó teljeskörű renoválás 1925-30 között történt. 1927. december 14-én kelt költségvetésének végösszege 12.647,29 pengőt tesz ki. Ebből a kőművesmunkák 6.154,75, az ácsmunkák 2.983,83, a bádogosmunkák 3.161,61 és a festőmunkák 347,10 pengőt foglalnak magukba. 1938-ban a földrengés által megrongált diadalívet kellett - vármegyei segítséggel - újjáépíteni. (BFL és P. TAKÁCS 1948. 108.). A templom külső festését 1967-69-ben újították meg, a kis. románkori kápolna műemléki kutatása és helyreállítása 1969-ben történt. Az 1948-tól kezdődő több mint négy évtizedes kényszerű szünet után a ferences rend a közelmúltban (1990) kapta vissza templomát és kolostorának egy szárnyát. Annak nagyobb részében ma szellemi fogyatékosok szociális otthona működik. Mind a templom, mind a kolostor külsejét tekintve meglehetősen egyszerű. Előbbi egyhajós épület, enyhén összeszűkülő, egyenes lezárású szentéllyel. Ehhez csatlakozik kelet felől a ma a Boldogságos Szűz kegyszobrának helyet adó. kápolnaként használt tizenharmadik századi plébániatemplom. Bejárata a barokk templom belsejéből, a főoltár mögött nyílik (bár déli oldalán is van ajtaja). A szerzetesek egyházát nagyméretű nyeregtető fedi. homlokzata három részre osztott, melyek közül a középsőt felül egyenes lezárású oromfal koronázza. Az igen erőteljes főpárkány fölött egy falfülkében ezen nyert elhelyezést Kapisztrán Szent János attribútum nélküli, kicsit naiv hangvételű szobra, alul pedig, a nagyméretű ablak alatt e részen nyílik az épület főbejárata. Két további szerzetes. Assisi Szent Ferenc és Paduai Szent Antal szobra az ablak két oldalán vágott fülkében áll. Az épületnek két tornya van, a nagy torony a homlokzat északi sarkához csatlakozik - e megoldás a megye egy másik, alig egy évtizeddel idősebb ferences templomának, a nagykanizsainak homlokzatclrcndczését idézi

1 - a jóval kisebb fiatorony a szentéi) itt enyhén hátraugratott zárófalán ül. A nyugati falon, a második ablakpár alatt, eléggé esetlegesen elhelyezett fülkében ismét Páduai Szent Antal szobra áll. Ablakokat - a homlokzaton és a tornyokon kívül - csak ezen az oldalon találunk az épületen, itt viszont - ez külön érdekesség - két sorban, egymás felett. Mindkét sor ablaknyílásai félköríves lezárásúak. a felső sorban lévők szélesebbek. A szentélyen itt kerek nyílást találunk, s az alsó ablak is hosszabb a hajón lévőknél. A szentély falát az ablakok mellett az azokat elválasztó széles lizénák is tagolják. Az északi oldalon álló kolostorból három ajtón át is be lehet jutni a templomba. Az egyik bejárat a sekrestyén keresztül vezet, a másik a karzat alatt, a földszinten nyílik, a harmadik pedig az emeletről vezet az orgonakarzatra. A 35 méter hosszú templom belső kiképzése - a korabeli magyar építészeti gyakorlatnak megfelelően - távolról a római II Gesú mintáját követi, mely a sokoltáros szerzetesrendi térszervezésnek hazánkban az 1730-as évekig a legtöbbet reprodukált sémájává vált (CS. DOBROVTTS 1983, 107-116.). Mind a hajót, mind a szentélyt csehboltozat fedi. A boltozat tartópillérei csak csekély mélységű mellékkápolnákat - emiatt inkább oltárhelyeknek nevezhetnénk őket - képeznek, ezekben az oldalfallal párhuzamosan helyezkednek el az oltárok. A déli falon az ablakok a mellékoltárok felett, illetve még feljebb, a főpárkány feletti lunettákban nyílnak. Az erőteljes, megkettőzött főpárkány alatt a kápolnák félköríves felső zárást kaptak. A két pillér tartotta orgonakarzat középen enyhe ívvel előreugrik, amivel az épület eléggé statikus terkepzését hivatott kicsit mozgalmasabba tenni A szentély elkülönülését a hajótól az erőteljesen beugró pillérekre - ezek előtt egy-egy mellékoltár áll támaszkodó diadalív hangsúlyozza. Terét teljesen kitölti a főoltár hatalmas építménye, s nem csak kitölti, hanem át is formálja. A hátsó szentélyfal ugyan egyenes, az oltár azonban ferdén előreugró, hatalmas oldalpilléreivel sokszögű lezárást sugall. Az oltár ikonográfiái programja igen nagyszabású, s szinte az egész ferences tanítás esszenciáját felöleli. A hatalmas oltárképet is magába foglaló középrészét gazdagon tagolt, széles, tartóoszlopai felett előreugró főpárkány választja el a nála jóval keskenyebb felső résztől. Az építményt a Szentháromság koronázza: a kiterjesztett szárnnyal lebegő Szentlélek-galamb alatt az Atya öleli magához a Fiú keresztjét. Alattuk enyhén ovális keretben Mária mennybevitele látható. E felső - égi - szférát legfelül és a középrész volutás oldallezárása mellett adoráló angyalok kísérik, közlük kétoldalt a rend két szellemi atyja, Assisi Szent Ferenc és Paduai Szent Antal szobra áll. Az oltár felső és középső részét a párkány megtörésénél az oltárépítést adományával lehetővé tévő Zichy család kettős, koronás-szarvas keresztet illetve horgonyt magába foglaló (fő- és oldalági) címere köti össze. Az oltárkép mellett, a párkányt tartó oszlopok közt a négy egyházatya monumentális faszobra áll, baloldalt, az evangéliumi oldalon Szent Ágoston, lábánál a tengervizet kiskanállal merő kisfiúval és Szent Gergely pápa, hármas koronával és kereszttel, a talapzatán a pápai tró-