Zalai Múzeum 6. (Zalaegerszeg, 1996)

Közlemények - P. Baran Judit: A lengyeli kultúra tömegsírja Esztergályhorvátiban

150 P. Bar na Judit szintben kibontani. Ebből kifolyólag a vázak elkülöníté­sét sem tudtuk minden esetben megoldani. A másik ok pedig az. hogy a lágy részek elbomlasa után a gödörbe dobált halottak csontjai egymásra zuhantak, s ezáltal megbomlott anatómiai sorrendjük. Pl. a medencelapátok közt talált koponya nyílván nem eredeti helyén került elő, hanem valamivel feljebbről zuhanhatott le. Ily mó­don minden külső bolygatás nélkül is keveredtek az egyes vázakhoz tartozó csontok, s soknak a hovatartozá­sát már a helyszínen sem lehetett eldönteni. Ezen kívül a csontok további elmozdulását eredményezhették még különböző állatjárások is. Amennyire módunk volt megfigyelni, a legtöbb váz Ny-K-i. ill. K-Ny-i irányban feküdt. Némelyik erősen zsugorítva, mások egyenes testtartással feküdtek a sír­gödörben, többnyire hason. Az egyik halott hátával a gödör Ny-i falának támaszkodott. Két esetben is megfi­gyeltük az ún. béka testtartást. Egy hason fekvő csont­váz karjai könyékben behajlítva, a hátán feküdtek, hatá­rozottan azt a benyomást keltve, hogy a karok hátra vol­tak kötve (9. kép). IV. A leletanyag IV. 1. Mellékletek Kerámia 1. Egy nagy méretű, tölcséres nyakú amfora töredéke (3. Kép 1.). Halvány tégla színű, vékony falú. egyenes peremű GyN.: 94.1.1.). 3 Sz.átm.= 11.5 cm 2. Kis méretű, festett csőtalpas edény töredéke (3. kép 4.) A rövid, kissé harangos csőtalp ívelten találkozik a tálrésszel, amely azonban letörött. A csőtalpat kívül-be­lül, a tálrész megmaradt töredékét pedig belső felületén vörös festés borította. A csőtalpon a vörös alapon sárgá­val festett minta látható. A csőtalp tetején két vékony, sárga vonaldísz fut körbe. Ezektől feljebb festés nyoma nem látszik az edényen. Lejjebb, a csőtalap közepes ma­gasságán szintén kettős vonaldísz látható. A vonal dí­szek között, valamint alatt egymás alá rendezett, fűzér­szerűen sárga pöttyök helyezkednek el. Összesen 8 db pötty ismerhető fel (GyN.: 94.1.2.). mérhető M.= 6,3 cm 3. Kis méretű, festett palack, pereme és nyaka törött (3. Kép 3). Fekete színű, vékony falú. Pereme elkeske­nyedő és kihajlik. A hosszú nyak tagoltan illeszkedik a testhez. Az edény nyaka tölcséres, a perem alatt és a nyak alsó harmadán festett, vörös vonalak futnak körbe. A palack alteste bikónikus, hasvonalán szimmetrikusan elhelyezett 4 kis bütyökkel. A bütykök két oldalról ella­pítottak, erősen kiugróak és mindegyik körül foltszerű vörös festés nyoma látszik. A bütyköket a hasvonal alatt és fölött ívelt, szintén vörössel festett vonalak kötik ösz­sze(GyN.: 94.1.3.). M.= 10.6 cm Sz.átm.= 4,0 cm F.átm.= 2,4 cm 4. Enyhén S-profilú mély tál töredéke (3. Kép 2.). Sárga-szürke foltos, vékony falú, pereme enyhén kihaj­ló. feneke hiányzik (GyN.: 94.1.4). mérhető M.= 10,0 cm Sz.átm.= 18.6 cm 5. Vörös festéssel díszített, tagolt testű edényke töre­dékei (3. Kép 5). Csak oldaltöredékek maradtak meg, így nem állapítható meg, hogy két vagy három részes volt-e. 4 Bikónikus formája felismerhető. Törésvonalán valószínűleg 4 laposabb bütyök volt (ezekből három ma­radt meg). A vörös festés az edény vállát díszítette, pon­tosan nem rekonstruálható geometriai mintákba rendez­ve (GyN.: 94.1.5./a-f). 6. Vörös, barna és fekete színű, jellegtelen, durva, ap­ró cseréptörmelékek (GyN.: 94.1.8./a-e.). Kőeszközök 1. 1 db háromszög átmetszem, egy élű. mindkét vé­gén csonka tűzkő-mikrolit (3. kép 6.). (GyN.: 94.1.6.). H.= 1.8 cm Sz.= 1.0 cm 2. 2 db őrlőkő töredék, permi vörös homokkőből (GyN.: 94.1.7./a-b,). IV. 2. Az embertani vizsgálat eredménye A leletanyag antropológiai vizsgálatát K. Zoffmann Zsuzsanna (MNM) végezte el, előzetes jelentése szerint a vizsgálat a következő eredményeket hozta: A tömegsírból származó embertani leletek igen rossz megtartásúak, a csontok vízkövesek és vetemedettek. A gödör jelenkori bolygatása, valamint csak részleges fel­tártsága miatt a vázak hiányosak, másfelől az antropo­lógus nélküli gyorsított ütemű régészeti feltárás a cson­tok keveredését eredményezte. Az azonos vázhoz tartozó csontok beazonosítása utólag sok esetben - a vázak hiá­nyossága folytán - nem volt egyértelműen elvégezhető. A gödör fölött húzódó égett réteg nagy hőfokú tűzről tanúskodik, ennek hatása a felső rétegben lévő csonto­kon is megfigyelhető. Az égett réteggel érintkező csont­vázak, koponyák néhány csontja feketére, egy esetben kékes-feketére égett. A leletanyag az embertani vizsgálat szerint mintegy 25-30 ember maradványát képezi, a pontos számot nem lehet megállapítani. Az eltemetettek minden valószínű­ség szerint férfiak voltak, köztük 16 éven felüli juveni­lisek, valamint aduitus és maturus korcsoportba tartozó egyének találhatók. Az idősebbek gerincoszlopán né­hány esetben mozgáskorlátozással járó spondylosisos el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom