Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Figler András: Die Fragen der Frühbronzezeit in Nordwest-Transdanubien

28 Figler András gewölbt und verbreitert. Der Unterteil in Form eines umgekehrten Kegelstumpfes. Farbe dunkelgrau, Oberflâche poliert. 5 Wetzstein. Der Querschnitt ist rechteckig, das eine Ende spitz auslaufend, das andere abgerundet und durchbohrt. 6 Henkelnapf. DieGeraBformistgleichdervonNr. 2. Farbe grau. 7 Krugfragment. Der Hals ist zylindrisch. Der am Rand beginnende Bandhenkel stützt sich auf endet am Hals. Farbe dunkelgrau, Oberflâche poliert. 8 Unteres Henkelnapf fragment. Farbe hellgrau. 9 Amphorenfragment. Die Aufienseite ist mit grobem Besenstrich gerauht. Abb. 10. (Kajárpéc—Pokolfadomb Grab 1.) 1 Krug mit zylinderförmigem langen Hals. Der Rand ein wenig nach aussen gebogen. Der Unterteil ein Doppelkegelstumpf. Eine scharfe Bruchlinie ist am unteren Drittel des Gefásskörpers und am Ubergang von Hals zu Schulter vorhanden. Unter dem Rand beginnt ein schmaler Bandhenkel und stützt sich auf die Schulter. Der untere Gefásskörper und die Schulter sind mit breit eingeritzten, inkrustierten Kreisen verziert. Die Farbe ist dunkelbraun mit hellbraunen Flecken. 2 Kleiner walzenförmiger Bêcher mit einem am Rand beginnenden Bandhenkel. Die Farbe ist vom Boden bis zum Henkel braugraun, von da bis zum Rand ziegelrot. 3 Walzenförmiger Bêcher mit gewölbter Seite. Der Rand wurde wârhrend der Freilegung beschádigt. Ein schmaler Bandhenkel ging wahrscheinlich vom Rand aus. Die Farbe ist grau mit rötlichen Flecken. A címben meghatározott területről a kutatás hiányosságai miatt csak kevés őskori leletanyagot ismerünk. Ezért az előadásban újabb leletek közreadásával szeretném elősegíteni a korai bronzkori kultúrák emlékeinek jobb megismerését, s ezáltal közelebb jutni néhány kérdés megoldásához. Táp-Borbapusztán egy korai bronzkori település gödrökből álló részletét tárták fel. A zárt gödrökből a Makó kultúra jellegzetes leletanyaga került elő. A leletek párhuzamait a Makó (Kosihy-Caka) kultúra emlékanyagában találjuk meg a környező területeken. Eddig 13 lelőhelyről ismerünk a Tápon előkerült leletekkel megegyező leletanyagot a területünkről, s ez a Makó kultúra homogén horizontját jelenti a korai bronzkori I. időszakban. Győrszemere—Tóth tagon feltárt korai bronzkori gödrök a Somogyvár—Vinkovci kultúra emlékanyagát tartalmazták, de a leletanyagban fellelhetők olyan jegyek melyek párhuzamait a Makó kultúra leletein is megtaláljuk. (Duzzadt peremű fazekak, tálak, belső díszítésű tálak.) Kajárpéc-Pokolfadombon feltárt hamvasztásos sírok a Somogy vár—Vinkovci kultúra népének temetkezései, de itt is található olyan kerámia, melyet a Makó (Kosihy-Caka) kultúra lelőhelyeiről ismerünk. Rajka-Modrovich pusztán 1871-ben feltárt halomsír a Somogyvár—Vinkovci kultúra klasszikus leleteit tartalmazta. 4 Kleiner walzenförmiger Bêcher. Am Boden und am oberen Teil ist die GefáBform ein wenig durch eine Wölbung verbreitert. Ein schmaler Bandhenkel geht vom Rand aus. Farbe dunkelgrau. 5 Schüssel mit umgekehrt kegelstumpf-förmigem Gefalíunterteil. Die Schulter ist ausladend und durch eine scharfe Bruchlinie vom Hals abgesetzt. Der verdickte Rand ist mit der Schulter druch vier sich jeweils gegenüberstehende breite Tunnelhenkel verbunden die druch senkrechte Einschnitte gegliedert sind. Die Oberflâche des unteren GefáBkörpers ist gegláttet und durch Kammstrich mit parallelen Linienbündeln verziert. Die Farbe ist dunkel- und hellbraun und dunkelgrau-fleckig. 6 Walzenförmiger Bêcher, um den Mund etwas verjüngst. Am Boden ein 0,5 cm hervorstehender Fufí. Der Bandhenkel steht eckig heraus, sitzt 1 cm unterhalb des Randes und láuft im unteren drittel des Gefáfies aus. Farbe grau mit braunen Flecken. 7 Kleiner walzerförmiger Bêcher. Identisch mit Nr. 4. 8 Gefáfi mit kegelförmigem Unterkörper, gerundeter Schulter, kurzem Hals, verdicktem Rand. An der Schultermitte ist breiter, herausstehender Bandhenkel angebracht. Die Schulter ist durch drei symmetrisch und senkrecht angebrachte plastische Rippenbündel mit je acht Rippen verziert. Farbe hellbraun mit grauen Flecken. 9 Krug mit zylindrischem, hohem Hals, gewölbter Schulter. Der untere Gefássteil hat die Form eines umgekehrten Kegelstumpfes. Der Henkel geht von unterhalb des Randes aus zur Schulter. Übersetzt von Nagy Martina. A lelőhelyek egy részén úgy tűnik, mintha a két kultúra keveredetten fordulna elő. Különösen érvényes ez akkor, ha nem közvetlenül a leletanyagot, hanem a publikációkban megjelenő képeket nézzük. Észrevehető ugyanis, hogy a tipikus somogyvári anyaggal együtt előforduló Makó elemeket mutató kerámia anyagában, készítési módjában, színösszetételében jelentős eltéréseket mutat az „igazi" Makó karámiától és ezek alapján attól elválasztható. Ha térképre vetítjük a két kultúrának a tárgyalt területről ismert lelőhelyeit, akkor világosan kitűnik, hogy mindkét kultúra gyakorlatilag ugyanazt a területet foglalja el, s ez a régészeti metodika szerint kizárja az egyidejűségüket, és így ebben a földrajzi régióban nem beszélhetünk, olyan kronológiai párhuzamosságról, mint amilyet a Dél-Dunántúlon feltételeznek. Feltehetően a két kultúra közvetlenül követi egymást a korai bronzkor II. időszak elején és a Makó (Kosihy-Caka) kultúra hagyományai még egy ideig tovább élnek a Somogyvár— Vinkovci kultúra emlékanyagában. A korai bronzkor Ш. fázisában a terület két kulturális régióra oszlik. A nyugati részeket (Fertő, Hanság vidéke) a harangedényes alapokon kialakuló Okká—Sarród csoport veszi birtokba. A Hanságtól keletre eső területeken, feltehetően a tőlünk Északra és Nyugatra fellelhető zsinegdíszes kultúrák hatására, egy korai Kisapostag (Proto-Kisapostag) jellegű leletanyag jelenik meg, melyet néha még együtt találunk somogyvári jegyeket viselő leletekkel. Figler András: Északnyugat-Dunántúl korai bronzkorának kérdései