Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Közlemények - Szőke Béla Miklós: Karoling-kori szolgálónépi temetkezések Mosaburg/Zalavár vonzáskörzetében: Garabonc–Ófalu I–II.

Karoling-kori szolgálónépi temetkezések Mosaburg/Zalavár vonzáskörzetében: Garabonc—Ofalu I—II. Tl\ mégis egy sor példánynál semmi nyomát nem találni ilyennek, azaz a hurkos-kampós záródású, kis átmérőjű karika önmagában alkotta az ékszert. Ez az ékszer, nem túl gyakori előfordulással, jelen van mind Pannoniában, mind a Felső-Duna völgyében néhány avar kor végi és Karolingtemetőben (SZŐKE 1992a, 847); viszonylag rövid ideig, a 9. század első harmadától a második harmad végéig lehetett divatban. Bizonyos rokonságot mutat a Köttlach I horizont nagy karikaátmérőjű, hasonlóan hurkos-kampós vagy S-végű-kampós záródású ékszereivel (GIESLER 1980, 93; FREEDEN 1979, 390-410), de genezisükben bizonyosan eltérnek egymástól. Lemezgyöngycsüngős fülkarika Az I 1. sírból egy hosszanti oldalánál összeforrasztott, csepp alakú lemezgyöngycsüngős fülkarika került elő; a csüngő alsó végéhez még egy kúp alakú tagot forrasztottak, melynek végén egy nagyobb granulált szem ült. Az I 35. sír hurkos-kampós záródású karikájához egy lemezgyöngycsüngőt forrasztottak, melynek két félgömbjét keresztben forrasztották össze. Az I 1. fülkarikájára emlékeztető analógiák Keszthely—Fenékpuszta 56 sírból (CS. SÓS 1961, 262, Taf. LXII. 1—2) és Bélapátfalva—Kakucsóhegy 7. sírból (SZABÓ 1987, 84, Abb. 5) említhetők meg. Kissé távolabbi párhuzamok az amfora alakú lemezgyöngycsüngős fülkarikák Letenye 11. sírból (H. KERECSÉNYI 1973, 139, 5. ábra 4—5), Sopronkőhida 59, 62. és 65. sírokból (TÖRÖK 1973, 18-20, 13. t. 9-10,14, t. 11, 13,15. t. 6), Mühling 6. sírból (FRIESINGER 1971-74, 58-59, Taf. 11), Krachenhausen 35. sírból (STROH 1954, Taf. 13. B. 8—9). A csepp és amfora alakú lemezgyöngycsüngős fülkarikák előképei azok a szintén hosszában összeforrasztott, a karikára felhúzott, filigrándróttal és granulációval gazdagon díszített, összetett arany és aranyozott bronz lemezgyöngyös fülkarikák lehettek, melyeket alemann— bajor területen a 7—8. században viseltek (SZŐKE 1992a, 857—860). Ezek a 9. századra mindinkább leegyszerűsödve, egy végső alapformáig lecsupaszodva jutottak el a Karoling Kelet női viseletébe, ahol a 9. század első felében, a század második harmadának végéig lehettek divatban. Az 135. sír ékszerének párhuzamai többnyire kétpántos fülkarikára forrasztott lemezgyöngycsüngős változatban ismertek, pl. Pitten 24. és 74. sírok (FRIESINGER 1975-77, 57, 75-76, Taf. 16, 36), Pottenbrunn 53. sír (FRIESINGER 1972a 125, 135, Taf. VII), Mühling 3. és 8. sírok (FRIESINGER 1971-74, 57-59, Taf. 10, 11). Grofiweikersdorf 1. sír (FRIESINGER 1971-74, 74—75, Taf. 19, 32. 3) és Esztergályhorváti—Alsóbárándpuszta 311. sír (MÜLLER R. ásatása, közöletlen); egy kis hengeres nyaktaggal ellátott változata pedig Pottenbrunn 188. és 195. sírokból (P SPINDLER-H. WINDL: FuÖ 13 [1974] 137—138), Letenye 4. sírból (H. KERECSÉNYI 1973,137, Abb. 3. 5) és Dolní Vestonice 13. sírból (POULÍK 1948—50, 156, Obr. 131. d) került elő. Mindkettőnek megtalálhatók párhuzamai már az avar kor végi sírokban, így pl. Andocs 93. sírban (GARAM 1972b, 129—179) vagy Zalakomár 519. sírban (SZŐKE 1992a, Taf. 6). Feltűnt tehát már a viseletben a 9. század első felében és még a század második felében is divatban maradt — ha nem is túl elterjedten. Trapéz alakú, lemezcsüngős fülkarika Az 130. sírban, egy hurkos-kampós záródású fülkarikapár trapéz alakú lemezcsüngovel volt díszítve, melynek előlapjára pontköröket véstek (esztergáltak?), aljáról pedig két kis üveggyöngyös lengőcsüngő lógott le. Egyetlen párhuzama Pottenbrunn 115. sírból ismert (J. JUNGWIRTH-H. WINDL: FuÖ 12 [1973] 132), ez azonban részleteiben is annyira hasonló, hogy nagy valószínűséggel ugyanazon kézművestől származik mindkét lelőhely ékszere. A technikai megoldások és díszítőelemek (hurkos-kampós záródás, lengőcsüngő stb.) alapján a karantán ékszerek körébe tartoznak, az ún. vor-Köttlach és Köttlach I. horizont (GIESLER 1980, 95—96, Abb. 1—2) közötti átmenet időszakára, a 9. század közepe tájára keltezhető. Szőlőfürtcsüngős fülkarika Hat sírban találtunk egyszerű, pár granulált szemből álló változattól a kétoldalas, öntött csüngős változatig szőlőfürtcsüngős fülkarikát (I 9A, 13, 24, 57, 68, II 13), melyeket ónozott bronzból, aranyozott bronzból, ezüstből és aranyozott ezüstből készítettek. A szőlőfürtcsüngős fülkarikák gazdag választékát kínálják a morva fejedelemség temetkezései és gyakoriak a vele szomszédos területeken is. Nem véletlen tehát, hogy tipokronológiájukat elsőnek e terület kutatói, főként Vilém Hruby (HRUBY 1955, 222—246) és nyomában Bofivoj Dostál (DOSTÁL, 1966, 35—44) készítették el. Beosztásuk szerint az I 9A. és 13. sírok egyszerű, pár granulált szemből álló szőlőfürtös ékszere а В

11 b alcsoportba tartozik, melyet az egész 9. századra kelteznek (HRUBY 1955, 230; DOSTÁL 1966, 35). Az 124. és 68. sírok karikájának kétpántos díszítése profilált szalagocskák közé fogott granulált szemekből, csüngője pedig hasonló módon készített, egyszerű szőlőfürt, melyet alul egy nagyobb granulált szem zárt le. Ez a tipológia szerint а В I 1 d alcsoportba tartozik és a 9—10. század fordulója táján volt divatban (HRUBY 1955, 231; DOSTÁL 1966, 35). A II 13. sír öntött, kétoldalas szőlőfürtös csüngőjű ékszere pedig а В

I 2 с alcsoportba osztható, melyet a 9. század végén és a 10. század első felében viseltek előszeretettel a nők (HRUBY