Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)
Horváth László: Adatok Délnyugat-Dunántúl későbronzkorának történetéhez
Adatok Délnyugat-Dunántúl késő bronzkorának történetéhez 221 újabb feltárásaink alapján véleményünk az, hogy a kettő között lehet valahol az igazság. Az kétségtelen, hogy a helyi halomsíros kultúra hatása nagyon erőteljes a BD idején és joggal nevezik ezt az időszakot késő halomsíros-korai urnamezős periódusnak. Az azonban meggondolandó, hogy a java halomsíros-kultúra (ВС) aránylag gyér lelőhelyeivel szemben a BD periódusban ugrásszerűen megnő a települések, temetők száma és ez nem magyarázható csak a gazdaság fellendülésével. A lelőhelyek számának ilyen gyors növekedése mögött elképzelhető nagyobb népcsoportok érkezése, akik a helyi késő halomsíros lakossággal J Az előadás a szerző betegsége miatt nem hangzott el a keszthelyi, bronzkorral foglalkozó konferencián. Wir berichten kurz über die wichtigsten Ausgrabungen der letzten Jahre. Das Material überfasst die Zeit von der KosziderPeriode bis zur Mitte der HA. In Esztergályhorváti—Alsóbárándpuszta, am NW-Rand des Klein Plattensees fanden wir in 37 Getreidespeichergraben die Denkmáler der Spatmagyaráder Kultur (Dolny-Peter-Phase) zusammen mit charakteristischen Funden der áltesten Hügelgraberkultur (Abb. 1—2). In Gelsesziget, in einem Binnenzalaer Tal habén wir ein grosses Haus (20x10 m) der Hügelgraberkultur (ВС) erschlossen (Abb. 4—6). Den wichtigsten spátbronzezeitlichen Fundort fanden wir in Balatonmagyaród—Hídvégpuszta, beim ehemaligen Übergang des Plattensees (Abb. 7). Die Siedlung der Hügelgraberkultur (Abb. 3) war zusammen mit einem területenként eltérő színezetű, de egymással mégis rokon kultúrát hoznak létre. A hídvégpusztai lelőhelynél a „klasszikus" urnamezős kultúra egy temetőn belül alakul ki, a temetőbe temetkező családok generációi során és itt inkább már egy kulturális-gazdasági és Közép-Európát átszövő heterogén fejlődésre gondolunk. A BD—HA1 fordulóján kell elképzelnünk ezt a hatást, amikor a ,,ferdén árkolt edények kultúrájának" népe minden különösebb, nagyobb területet érintő expanzió, támadás nélkül elkezdi az edényeken alkalmazni az új divatot. 2 Gyulai Ferenc, Bronzkori ételmaradványok archeometriai vizsgálata. In.: Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 11 (1991) 6-8. BD—HAl-Graberfeld. Die BD—HAl-Siedlung und das Gráberfeld östlich davon wurden mit einem Graben umzogen, aber auch die Siedlung und das Graberfeld wurden durch einen Doppelgraben voneinander getrennt. Das Uraengráberfeld bestand aus vier Gruppén, in denen wir eine altère (BD) und eine jüngere (HA1) Phase unterscheiden konnten. Das Graberfeld habén die Kleinfamilien durchlaufend benützt, so wandelte sich die in den alteren Grábern beobachtete Hügelgrabertradition (Abb. 10—12) innerhalb eines Gráberfeldes sich zum „richtigen" UrnenfelderMaterial urn (Abb. 13—14). Dasselbe konnten wir bei den übrigen Gráberfeldern der Umgebung beobachten. Jegyzetek: Irodalom: KIS-BALATON I. = Régészeti kutatások a Kis-Balaton tér- KŐSZEGI 1988 ségében. Zalaegerszeg, 1986. KOVÁCS 1975 = Kovács, T. Historische und chronologische Fragen des Überganges von der PATEK 1968 Mittleren- zur Spatbronzezeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 27 (1975) SIEBEN... 297-317. = Kőszegi, F A Dunántúl története a késő bronzkorban. BTM Műhely 1. (1988). = Patek, E. Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. = Sieben Jahrtausende am Balaton. Mannheim 1989. Horváth László: Angaben zur Geschichte der Spatbronzezeit in SW-Transdanubien
