Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Hänsel, Bernhard–Medovic, Predrag: Bronzezeitliche Inkrustationskeramik aus Feudvar bei Mošorin an der Theissmündung

Bronzezeitliche Inkrustationskeramik aus Feudvar bei Mosorin an der Theifimündung 193 Anmerkungen: 1

M. Wosinsky, Die inkrustierte Keramik der Stein- und Bronzezeit (Berlin 1904). 2

P. Patay, Friihbronzezeitliche Kulturen in Ungarn (Budapest 1938) 60—68 und 102—107. — I. Bona, Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen (Budapest 1975) 193—230; B. Hànsel, Beitràge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken (Bonn 1968) 123—154. 3

G. Bandi und T. Kovács, Janus Pannonius. Múz. Evkönyve Pécs 14—15, 1969—1970 (1974) 97—111. 4

B. Hansel und P. Roman, Prâhist. Zeitschr. 59, 1984, 188-229. 5

B. Hansel und P. Medovic (mit Beitr. vieler anderer), Ber. RGK 72, 1991, 45—204. 6

B. Hansel und P. Medovic, Starinar 40—41/1989—90 (1991) Garasanin-Festschrift, 115—120. 7

R. Rasajski und M. Sulman, Rad vojvodj. Muz. 2, 1943, 117—141. 8

M. Garasanin. Ber. RGK 39, 1958, 72 ff.; ders. Rad. Vojvod. Muz. 3, 1954, 57 ff; ders. ebd. 4, 1955, 15 ff.; ders., Praistorija na tlu SR Srbije (Belgrád 1973) 392 u. 621 ff. ; N. Tasié, Balcanica 3, 1972, 93 ff.; ders. ebd. 5, 1974, 197 ff.; ders. ebd. 7, 1976, 1 ff. ; ders., Arch. Jugoslavica 17, 1976, 8 ff. ; ders., ebd. 18,1977, 17 ff.; ders. in: B. Brukner, B. Jovanovié und N. Tasié, Praistorija Vojvodine (Növi Sad 1974) 212 ff; ders. in: Die Frühbronzezeit im Karpatenbecken und in den Nachbargebieten. Internationales Symposium 1977 in Budapest und Velem (Budapest 1981) 199 ff. 9

T. Soroceanu, Studien zur Mures-Kultur (Buch am Erlbach 1992). 10

I. Bóna a.a.O. (Anm. 2) 179-190. U

M. Girié, Mokrin, nekropola ranog bronzanog dóba (Belgrád 1971). n

Zm Problematik der absoluten Chronologie und der 14

CDatierungen in Feudvar vgl. B. Hànsel, P. Medovié, J. Görsdorf und M. Roeder, Germania 70, 1992, 251—291. 13

Vgl. Anm. 6. 14

I. Bóna a.a.O. (Anm. 2) 59 mit Taf. 77,5—6. 15

I. Bóna und Gy. Nováki, Cumania 7, 1982, 17 ff. Taf. 40,1.4. 16

B. Hansel in: Südosteuropa zwischen 1600 und 1000 v. Chr. (Berlin 1982) 27—31. 17

I. Bóna a.a.O. (Anm. 2) z.B. Taf. 244,16—18 oder 245,15—24. 18

ebd. Taf. 245,17—18.28. 19

ebd. Taf. 245,22.24. 20

M. Dusek in: Gràberfelder aus der álteren Bronzezeit I (Bratislava 1960) 139 ff. Taf. 19,1.3; 21,11; 31,8. 2,

I. Bóna a.a.O. (Anm. 2) Taf. 228,5 und 204-205 und Plan 24. 22

ebd. Taf. 207,1. 23

vgl. Anm. 3. 24

L. v. Károlyi, Berliner Jahrbuch f. Vor- und Frühgeschichte 8, 1968, 77—98. 25

vgl. ebd. Taf. 19,3—7. 26

vgl. ebd. Taf. 21,1-6. 27

vgl. ebd. Taf. 23,4 28

ebd. Taf. 20,5. 29

ebd. Taf. 22,6; 23,1-3. 30

V. Dumitrescu, Necropola de incinerate din epoca bronzului de la Círna (Bukarest 1961). 31

Zuletzt mit Literaturangaben zu den Vorgangerarbeiten: I. Chicideanu, Dacia N. S. 30, 1986, 7—47. Hansel, Bernhard—Medovic, Predrag: Bronzkori mészbetétes kerámia a Tisza-torkolatnál, a Mosorin melletti Feudvarról A Kárpát-medencei bronzkor egyik jellegzetes kerámiatípusa a mészbetétes. A szeremlei csoport és az al-dunai leletek közti rokonság vezetett az elvándorlás elméletének kidolgozásához. A felvetődő kérdések eldöntésében fontos szerepet játszhat az a korszerű feltárás, amely a Vajdaságban, a Mosorin melletti Feudvaron, a titeli fennsíkon 1986-ban kezdődött el, és amely most a polgárháború miatt szünetel. A több mint 100.000 lelet felvétele csak 1993-ra fejeződik be, ezért az alábbiak csak előzetes eredménynek tekintendők, bár az itt felvázolt formai fejlődési tendenciák véglegesnek tűnnek. A Reinecke szerinti A2 periódusban a telep sűrűn lakott, a házak között csak szűk átjárók, keskeny utcák voltak. A Kr. e. 2. évezred első felére keltezhető időszakban legalább hatszor újították meg az azonos elrendezésű, alaprajzilag egymástól alig eltérő házakat. E rétegsort egy, a fejlett Koszider-bronzok közé sorolható bronztű zárja. A vattinai környezetű háztartási kerámiában nagyon kevés a díszített darab és ennek is csak egy része sorolható e szeremlei kultúra körébe. A 7—9. táblákon bemutatott anyagon szembeötlő a 7. és a 8—9. tábla anyaga közti különbség. A 7. t. erősen profilált, szinte bikónikus, tölcséres szájú, körmintás csészéi a házomladékok korai és talán középső rétegeiből származnak, a Reinecke A2 korai szakaszából, a Mozsolics szerinti FD II vagy В II-ből, ill, a Bóna szerinti középsőbronzkor П-ből. Ennek párhuzamait a Duna—Tisza közéről ismerjük. Teljesen hiányzik a D-dunántúli Szekszárd-csoport jellegzetes díszítése, viszont előfordulnak olyan töredékek, amelyek párhuzamait az Édunántúli mészbetétes anyagból ismerjük. Ezek korban megelőzik a Szeremle típusú bonyolult és laza mészbetétes díszítést. A 8—9. t. anyagán feltűnően dominál a Szeremle stílusú mészbetétes díszítés. Ezek a késői házomladékokkal egyidősek, és túlélik a rendszeres házépítés időszakát telepünkön. A szeremlei stílusú kerámia tehát a Reinecke BzA2 késői időszakától a BzB2-ig volt használatban Feudvaron.