Zalai Múzeum 5. (Zalaegerszeg, 1994)

Leeb, Alexandra: Das frühbronzezeitliche Gräberfeld von Melk/Spielberg-Flur Pielamünd, Niederösterreich

Das frühbronzezeitliche Grüberfeld von Melk/Spielberg — Flur Pielamünd, Niederösterreich 119 itt. A terület már a középső- neolitikumban (lengyeli kultúra) lakott volt, a legsűrűbben azonban a késő- neolitikum idején (Jevisovice kultúra, badeni kultúra), amikor D felöl még egy árok is védte. Ezt az árkot azonban a korabronzkorban betemették, mert részben felette kerültek elő az unterwölblingeni csoport sírjai. Településobjektumok ismertek még a koravaskorból és a római korból. A temetőből 33 csontvázas sír ismert, amelyek a nemekhez igazodó tájolás (férfiak E—D, nők D—É), az oldalra történő zsugorítás, a viseleti tárgyak és a mellékletadási szokások alapján az unterwölblingeni csoportba sorolhatók. A sírok két csoportot alkotnak. A D-it egy későbbi mélyút, az É-it korábbi rablóásatások megbolygatták. É—ÉNy-i irányban pedig feltehetően a császárkori kőbányászatnak esett áldozatul 10—20 sír. A sírmélység 0,05 és 1,35 m közötti, általában 0,4—0,6 m. A sírgödrök oválisak vagy szögletesek, aljukon részleges kőpakolás figyelhető meg. A zsugorítás mértéke: erős, közepes vagy enyhe, leggyakrabban erős. A nemek szerinti megoszlás: 15 nő, 6 férfi és 7 gyermek, a többi váz nem meghatározható. A nők az unterwölblingeni csoport rítusának megfelelően jobb oldalukra zsugorítva, fejjel D-nek, a férfiak bal oldalukra zsugorítva, fejjel É-nak kerültek a sírba, a gyermekeket a női rítusnak megfelelően temették el. A bronz viseleti díszek a női sírokra jellemzőek: a fejet poncolt homlokpánt díszítette, amely a fejék része volt, akárcsak a koponyán előkerült pápaszem-spirálcsüngők, a nyakban hurkos végű torquest, az alkarokon egy-egy kartekercset viseltek, a homloktájékon párosával kerültek elő a hajfonatkarikák. A mellen egy tű fogta össze a ruhát. Gyűrűt a nőknek csak egy része viselt. Az ételmellékletet egy tálban helyezték a halott mellé. A férfiak öltözetén egyáltalán nem, vagy csak kevés bronzból készült viseleti dísz található. A mellékletek egy, a kézben tartott silexre, és egy, a fejhez vagy a lábhoz helyezett tálra korlátozódtak. Nyéllemezes tőrt vagy bronzbaltát Melk/Spielbergben nem tettek a férfiak mellé a sírba. A gyermekek általában melléklet nélküliek voltak. A 31. sír kivétel, ebbe a gazdag viseleti tárgyak alapján egy 10—12 éves leányt temettek el. Az egyetlen különlegesnek minősíthető temetkezés a bolygatatlan 23. sír, amelynek trapéz formájú sírgödre 1,35 m mély volt, benne egy felnőtt férfi nyugodott fejjel E-nak, erősen balra zsugorítva, az arc előtt egy silexet tartva a kezében, a háttájékon egy edény alja és két görgeteg kő, a váz felett, a medencétől D-re, a sírgödör szélénél pedig egy kancsó került elő. A leletek alapján a temető a Gemeinlebarn II. fázis idejére keltezhető. Az I. fázisra jellemző csontékszerek ugyanúgy hiányoznak, mint a III. fázis jellegzetes tűformái. A temető nagysága — eredetileg mintegy 40—60 sír — alapján egy majorszerű település vagy településcsoport népessége temetkezett ide. Abb. 1. Gewàsserkarte von Niederösterreich mit dem Fundort Melk/Spielberg.