Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Székely György: Az oszmán birodalom hanyatlásának belső okai

Az oszmán birodalom hanyatlásának belső okai 83 ra vezető hadiesemények mélyebb okait mindezekben a politikai, hadszervezeti, gazdasági jelenségekben kereshetjük. A nép és terület kiaknázása, a nemzetközi pozícióvesztések, a délkelet-európai és előázsiai térség egyenet1 Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban (Keleti Ferenc—Lakatos Ernő—Makkai László szerk.: Pest megye múltjából. Bp., 1965) 11. o.; György Székely: Décadence du pouvoir Ottoman et les deux Miklós Zrínyi (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tomus DC. Bp., 1967) 36—37. o.; Rudolf Tschudi: Die osmanische Geschichte bis zum Ausgang des siebzehnten Jahrhunderts (Leonhard von Murait usw.: Das Zeitalter der Entdeckungen, der Renaissance und der Glaubenskâmpfe. Berlin, 1941) 592—595., 597—598. o.; Jean Delorme: Chronologie des Civilisations (Paris, 1956) 229., 233., 237., 239., 247., 249., 251. o.; Jan Wimmer: Der Entsatz von Wien 1683 (Warszawa, 1983) 23., 25—27, 29, 66. o.; Cornell H. Fleischer: The Rise of Deoline: the „Classical Age" in Ottoman Historiography (17

e Congrès International des Sciences Historiques I Grands thèmes. Méthodologie. Sections chronologiques 1 Rapports et abrégés. Madrid, 1990) 313—314. o.; Gilles Vcinstein: L'Empire Ottoman face à l'Europe et à luimême, XVII

e

—XVIII

e siècle (u. ott) 314-315. о.; Meyers Neues Lexikon IV В. (Leipzig, 1962) 293., 509. о.; V. В. (Leipzig, 1964) 710., 940. о.; VII. В. (Leipzig, 1964) 884. о.; Webster's Biographical Dictionary (Springfield, Mass., 1956) 18., 755., 1034., 1073., 1077., 1129. о.; Bernard Lewis: Isztambul és az oszmán civilizáció (Bp., 1981) 75. o.; I. Ahmed trónusa az isztambuli Topkapi palotamúzeumban; Nagy László: A XVII. századi Habsburg-ellenes függetlenségi harcok értékeléséhez (Hadtörténelmi Közlemények, 1963. 2. szám) 203., 217—218. o. ; Benkő Loránd főszerk. : A magyar nyelv történetietimológiai szótárain, k. (Bp., 1976) 55. o.; Fekete Lajos: Török nyelvű forráskiadásaink kérdéséhez (Magyar Nyelv, 1961. 3. szám) 322. o.; Ernst Werner—Walter Markov: Geschichte der Türkén von den Anfangen bis zur Gegenwart (Berlin, 1978) 124., 131., 136—137., 143. o.; Perényi József: A török abszolutizmus problémája (kézirat, 1961) 9. о. ; Gwyn Williams: Turkey (London, 1967) 109., 141. o.; IV Murád trónusa az isztambuli Topkapi palotamúzeumban; Yuzo Nagata: The Decline of the Ottoman Empire's Doctrine of State Landownership: the development of the çiftlik Type of Landownership (17

e Congrès International des Sciences Historiques I id. k.) 317. o.; Richard F. Kreutel—Friderich Kornauth: Zwischen Paschas und Generálén (Graz—Wien—Köln, 1966) 159. о. 2 Rudolf Tschudi id. m. 593., 595—597. о.; Jean Delorme id. m. 241., 247., 249. о.; Perényi József id. m. 11. о.; Jan Wimmer id. m. 28—30., 65—66. о.; Ernst Werner—Walter Markov id. m. 143., 360., 362. o. ; Webster's Biographical Dictionary id. m. 18., 805., 842., 1034., 1430. o.; Louis Trenard: L'Europe au Siècle des Lumières (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica. Tomus XIII. Szeged, 1963) 7. о. ; Németh Gyula: Balassa Bálint és a török költészet (Malen és elkésett fejlődése voltak meghatározói az elvesztett háborúknak és a területi veszteségeknek, ezeknek a megoldhatatlan problémáknak volt szerepe az uralkodó alakok sorozatos dekadens magatartásában. gyár századok. Irodalmi műveltségünk történetéhez. Bp., 1948) 84. o.; Rohonyi Gábor: Zrínyi téli hadjárata 1664-ben (Hadtörténelmi Közlemények, 1954, 3—4. szám) 94—95. o.; Meyers Neues Lexikon IV: B. (Leipzig, 1962) 678—679. о.; Romain de Hooghe: Stadt Wcenen, Strenglijk belagert (rézkarc, Amsterdam, 1683); Ritrati Historici о verő história dell Imperio Romano (Amsterdam, 1689) kihajtható képe Kara Musztafáról; W Fellmann: Törökország (Világtörténelmi kisenciklopédia. Bp., 1973) 768. о.; Richard F. Kreutel— Friedrich Kornauth id. m. 159. o. 3 György Székely id. m. 35., 37, 45. о.; Jan Wimmer id. m. 16-18., 25-30., 32—37., 40-41., 173-213., 259. о.; T. Varga György: A székesfehérvári történész tudományos ülésszakról (Hadtörténelmi Közlemények, 1969) 567—568. o.; Ernst Werner—Walter Markov id. m. 121. о.; Webster's Biographical Dictionary id. m. 2., 18., 349, 755., 927., 1034., 1077. o.; Rohonyi Gábor id. m. 94—95. o.; Németh Gyula id. m. 84. о.; Andreas Tietze: Mi lett volna, ha a törökök elfoglalják Bécset? (Előadás 1983. III. 30, az ELTE Török Tanszékén); Jean Bcrenger: Finances et Absolutisme autrichien dans la seconde moitié du XVII

eme siècle. Tome I (Lille—Paris, 1975) 99. о.; a Bécs felmentésére vonult tízezer fős szász segélyhad folytán nőtt meg a drezdai fejedelmi fegyvertárban a török anyag, v. ö. Historisches Museum Dresden Yl, Y4, Y12, Y32, Y68, Y179, Y203, Y214 It. szám; Rudolf Tschudi id. m. 592-598. о.; Jean Delorme id. m. 229., 233., 237., 239, 241., 243., 245., 247. о.; Meyers Neues Lexikon I. В. (Leipzig, 1961) 5. о.; IV В. id. m. 293., 678-679. о.; V В. id. m. 940. о., VII. В. id. m. 156. о.; Nagy László id. m. 203., 218. о.; Egid Sadeler—Márkus Saedeler; MechtiKuli Beg (rézmetszet, 1605); Niccolö Rodolico: Storia degli Italiani (Firenze, 1954) 342—345. о.; Teleki Mihály levelezése (szerk. Gergely Sámuel) II. k. (Bp., 1906) 266. szám; Gherardo Ortalli—

Giovanni Scarabcllo: Breve storian di Venezia (Pisa, 1990) 96—97. o.; Bruno Dudán: II dominio veneziano di Levante (Bologna, 1938) 244. o.; Witold Sawicki: Rôle de l'Église dans l'organisation et l'administration de l'État polonais avant les partages (966-1795) (Le Millénaire du catholicisme en Pologne. Lublin, 1969) 570., 582. о.; Karol Górski: L'histoire de la spiritualité polonaise (u. ott) 302., 309. о.; Hieronim Feicht: An Outline of the History of Polish Religious Music (u. ott) 504., 547. о. 4 Rudolf Tschudi id. m. 592. o.; György Székely id. m. 36., 45. о.; Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások (Bp., 1970) 14. o.; Ernst Werner—Walter Markov id. m. 136, 178. о.; GeorgStadtmüller: Forschungenzur albanischen Friihgeschichte (Bp., 1942) 173. o.; Kniezsa István: Csősz (Magyar Nyelv, 1934) 105. о.; H. TahmiSéic: Sarajevo (Sarajevo, 1970) 80. о.; Hristo Hristov: The Unification of Northern and Southern Bulgaria in 1885 (Sofia, 1985) 5. o.; Nicolaj Todorov: La Jegyzetek: