Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

Vándorkönyvek a Nagykanizsai Thúry György Múzeumban 257 78 Miháld Somogy vármegyei falu. 1950. március 16. óta Zala megyéhez tartozó község. 79 A megyei főnök az 1849. október 24-én közzétett „közigaz­gatási rendezet" szerint egy-egy megye politikai igazgatását vezető kormánybiztos, aki a „megyei főnök" címet viselte. (Sashegyi i. m. 32., 33.) 80 Neszmély helység Komárom, majd Esztergom, majd újból Komárom megyében. 1977-ben Dunaalmással egyesítették Almásneszmély névvel. Komárom megye neve 1990. január 1-től Komárom-Esztergom megye. 81 Keszeg falu Nógrád megyében, közel Pest megye határához. 82 Lásd Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrá­sai. Budapest 1957. 24. ° Sashegyi i. m. 217., 221. 84 A főispán az 1849. október 24-én közzétett „közigazgatási rendezet" szerint három-négy megyére kiterjedően szervezett polgári kerület politikai közigazgatását vezető kerületi főbiz­tos, aki a kerületi főispán címet viselte. — (Sashegyi i. m. 32., 34.) 85 Thúry György Múzeum 90.26. It. sz. 86 Biala galíciai város Krakkótól délnyugatra. Az első világhá­ború után Lengyelországhoz került. 1950-ben Bielsko nevű várossal egyesítették. Az új városnév: Bielsko-Biala. 87 Teschen város az egykori osztrák-Sziléziában; ma a városnak az Olza folyó jobb partjára eső része a tulajdonképpeni Tes­chen, Cieszyn névvel Lengyelországhoz, bal parti része pedig Cesky Tesyn néven Csehszlovákiához tartozik. 88 Troppau az egykori Osztrák-Szilézia székhelye: ma Opava névvel csehszlovákiai város. 89 Glurns község Tirolban Merantól Ny-ra az Etsch, olasz ne­vén Adige folyó mentén. Ma Olaszország. 90 Brixen város Tirolban Merantól K-re az Eisack, olasz nevén Isareo folyó mentén. Ma Bressanone névvel Olaszországban. 91 Ezek az 1815. június 8-i szerződéssel laza szövetséggé egye­sült államok, melyek szervezete az 1866. évi porosz—osztrák háború idején szűnt meg. 92 A Mohács—Pécs vasút építését az állam 1853-ban kezdte meg. A vonalat 1853. július 20-án megvette a Mohács—Pécsi Vasúttársaság. Haas munkavállalása idején a Villány és Mo­hács közötti szakasz épült. — (A Pallas Nagy Lexikona I— XVIII. Budapest 1893—1900. XII. 112. skk.) 93 A patens I. és III. pontja, az Iparrendtartás 74. §-a és függe­léke. — (Lásd 58. sz. jegyzetet.) 94 Bucsánszky Alajos volt az a pesti nyomdász, aki 1864-ben át­vette a vándorkönyv-nyomtatványok készítésével már régeb­ben is foglalkozó Trattner—Károlyi Nyomdát. 95 A kép a tájat Clark Ádámnak Hawkins litográfiájában publi­kált rajzával azonos nézőpontból ábrázolja. A rajzot közli Sik­lóssy László : Hogyan épült Budapest? (1870—1930.) Budapest 1931. 49. 96 Lásd Kassics i. m. 225. 97 Lásd 50. sz. jegyzetet. 98 Kisrada község Zala megyében, amelyet 1950-ben Gara­bonccal egyesítettek Garabonc néven. 99 Bátaszék mezőváros, később nagyközség Tolna megyében. 100 Páka község Zala megyében. 101 Helyesen: Zalabérben. 102 Virje község Bjelovar vármegyében, Gjurgjevactól ÉNy-ra. 103 Caflisch Kristóf vándorkönyve. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum DB 89.32. It. sz. 104 Az 1872:VIII. te. nem tartotta fenn, az 1884:XVII. tc.-be fog­lalt — második — ipartörvényünk újból kötelezővé tette a munkakönyvet. 105 Fest Imre: A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztériumnak ötévi működése (1867-től 1872-ig) Pest 1872. 92. 106 Kollátszeg falu Zala vármegyében, a Mura menten, Ke­resztúr szomszédságában. Közigazgatási szervezeti helyzeté­nek változásai és ezzel összefüggő helységnévváltozások után Keresztúrral egyesülve, jelenleg Murakeresztúr része. 107 Lásd 86. sz. jegyzetet. 108 Stilfs község Tirolban, Merantól Ny-ra. Ma Olaszországhoz tartozik és neve Stelvio. Ю9 j re g mezőváros, majd község Felsőircg névvel Tolna megyé­ben. 1938-ban Szemcséddel egyesítették Ircgszcmcse névvel, no Lásd 98. sz. jegyzetet. 111 Pölöskefej község Zala vármegyében. Mai neve: Pölöskcfő. 112 Lásd 78. sz. jegyzetet. 113 Újfalu a Fejér megyei Seregélyestől keletre fekvő Újfalu puszta, amely ma Zichiújfalu névvel Gárdonyhoz tartozik. 114 Hercegfalva község Fejér megyében. Neve 1951-től Me­zőfalva. 115 Lásd 80. sz. jegyzetet. 116 Domony község Pest megyében Aszódtól Ny-ra. 117 Kisfalud község Baranya vármegyében a Karasica folyó mel­lett, későbbi nevén Baranyakisfalud. Az első világháború után Jugoszláviához került. 118 Újbccse mezőváros Torontál vármegyében a Tisza partján. Másik neve Törökbecse. Az első világháború óta Jugoszláviá­hoz tartozik. Neve: Növi Beöej. 119 Nagykikinda város Torontál vármegyében. Az első világhá­ború óta Jugoszláviához tartozik, neve: Kikinda. 120 Nagyoroszi község Nógrád megyében. 121 Új-Arad mezőváros Temes vármegyében a Maros bal partján Ó-Arad királyi várossal átellenben. Új-Arad a XIX. sz. végén nagyközség. Romániához kerülése után neve: Aradul-nou. 122 Ez az 1826-ban királyi várossá lett és a 121. sz. jegyzetben — az akkori szóhasználattal egyezően — Ó-Aradként említett város. 123 Babice község Galíciában Krakkótól Ny-ra, az akkori Porosz-Szilézia K-i határa közelében. 124 Hainburg város Alsó Ausztriában, Bécstől K-re a Duna men­tén. Mai neve: Hainburg an der Donau. 125 Helység Stájerország K-i határán. 126 Lásd 108. sz. jegyzetet. 127 Lásd 89. sz. jegyzetet. 128 Lásd 90. sz. jegyzetet. 129 Lienz város Tirolban a Dráva partján. Ma Kelet-Tirol fő­városa. 130 Feldkirchen község Karintiában az Ossiacher Seetől ÉK-re. 131 Judenburg város Stájerországban a Mura mentén. 132 Bruck: Haas vándorútja irányából következően a Stájerorszá­gi Bruck an der Mur. 133 Krems: Haas vándorútja irányából következően az alsó­ausztriai Krems városa a Duna bal partján. 134 Lásd 50. sz. jegyzetet. 135 1863-ban Úrnapja június 4-én volt. 136 Lásd 100. sz. jegyzetet. 137 Lásd 106. sz. jegyzetet. 138 Lásd 102. sz. jegyzetet. 139 Szádeczky i. m. II. 268-269. 140 Lásd 50. sz. jegyzetet. 141 Szentbalázs ma Zalaszentbalázs. 142 Lásd 111. sz. jegyzetet. 143 Nagykanizsai Thúry György Múzeum 72.20.13. It. sz. A fel­szabadítólevél Pesten Walzel Engel és Mandellonál 1859-ben nyomtatott díszes kivitelű nyomtatvány felhasználásával készült. 144 Lásd 113. sz. jegyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom