Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

256 Rózsa Miklós getett szkéma 1813-ban önálló kiadványként „Közönséges Czéhbeli Czikkelyek a' mesterségűzés végett való társaságok és czéhek számára" címmel kiadásra is került. (Buda 1813. Nyomtattatott a' Királyi Magyar Univers[itas] betűivel. 24 Kassicsl m. 99—130. "Közzétéve: LANDESGESETZ UND REGIERUNGS­BLATT FÜR DAS KRONLAND UNGARN - MAGYAR­ORSZÁGOT ILLETŐ ORSZÁGOS TÖRVÉNY ÉS KOR­MÁNYLAP II. évf. VI. db. Kiadva németül 1851. február 22., kétnyelvű kiadásban 1851. március 12. 26 135. § 27 Dr. Szádeczky i. m. II. 236. 28 Richter M. István: A mesterlegények a céhvilágban (I—II.) ETHNOGRAPHIA (NÉPÉLET) 1930. 38-47., 177-199.; 4L, 43. 29 Gerendás Ernő: Adatok a budai és a pesti céhek életéhez, különös tekintettel a Fővárosi Könyvtár céhirataira. Klny. a Fővárosi Könyvtár Évkönyve X. kötetből. Budapest 1940. 48., 49. és a 34. old. után illusztrációként közölt két Kund­schaft képaláírása. 30 Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686—1848) Budapest 1967. p. 98.; u. ö.: A sza­bad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyaror­szágon. Budapest 1988. 174. 31 Eri István — Nagy Lajos — Nagybákay Péter (szcrk.): A ma­gyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere I—II. Budapest 1975. (továbbiakban: Céhkataszter) I. 35., 37,55. A külföldi szakirodalomban sem találkozunk sajnos egységes megnevezés-használatokkal. A helyes megnevezéseket az Er­langeni Városi Múzeum Handwerkskundschaften mit Vedu­ten 1740 bis 1810 című kiállításának Johannes E. Bischoffcr­langeni városi levéltáros és városi múzeumvezető által összeállított és kiadott katalógusa bevezető szövegében olvas­hatjuk. (Stadtmuseum Erlangen. Ausstellungskatalog Nr. 21.; 35. Sonderausstellung von 13. 5. bis 18. 9. 1977, 3—5.) 32 L.: Meissner, H. O. : Urkunden und Aktenlehre der Neuzeit. Leipzig 1952. 33 L. 20. sz. jegyzetet. 34 Wüthrich, Lucas: Kundschaften und Wanderbücher als Belc­ge für die Gesellenfahrten. Somkuti—Éri—Nagybákay i. m. 76-79. 35 Brüuer, Helmut: Gesellenmigration in der Zeit der Industri­els Revolution. Karl-Marx-Stadt 1982., 12., 33. 36 Wissel i. m. L 587. 37 Brüuer i. m. 33. 38 Bopp, P. Hartwig: Die Entwicklung des deutschen Hand­werksgesellentums im 19. Jahrhundert unter dem Einfluss der Zeitströmungen. Paderborn 1932., 55., 57. 39 Kassics i. m. 179. 40 18.936/1810, 16.304/1812., 26.075/1814., 22.387/1816. - Kas­sicsl m. 51., 60., 172., 179. 41 6375/1817., 10.276/1818., 29.587/1821., 21.583/1824. - Kas­sics i. m. 185., 186., 192., 221. 42 Kassics i. m. 230. 43 8369/1826. - Kassics i. m. 227. 44 10.492/1829. - Kassics i. m. 237. isKassics i. m. 225. 46 10.492/1829. sz. helytartótanácsi rendelkezés. — Kassics i. m. 237. 47 Közülük egyet 1821. november 6-án Nagy-Kanizsán. 48 Szabolcsi, Hedvig: Tischler aus Ungarn in den Materialien der Wiener Tischlerinnung. Somkuti—Éry—Nagybákay i. m. 62—75. Anhang. 49 Lásd 22. sz. jegyzetet. so Kiskomárom mezőváros, majd község Zala megyében, amely 1969-ben Komárvárossal Zalakomár néven egyesült. 51 Mindkét okmány a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. Leltári számuk: 71.92.1., ill. 70.1272.1. 52 Otruba i. m. 33. 53 Czoernig, Kari Freiherr von: Oesterreichs Neugestaltung 1848-1858. Stuttgart 1858. 185-186., 201. 54 L. 25. sz. jegyzetet. — A magyar nyelvű szöveg nem a német nyelvűvel párhuzamosan szövegezettnek, hanem a német nyelvű nem mindenben hű fordításának tűnik. A rendelkezé­sek teljes értelmének megismeréséhez a német szöveg haszná­lata hasznosabb, a jogalkotói szándék megközelítéséhez pedig elengedhetetlen. 55 A cs. k. Kereskedelmi Minisztérium 1851. március 12-i uta­sítása szerint a szerb vajdasági és temesi bánsági, 1851. no­vember 25-i utasítása szerint az erdélyi, és 1853. április 23-i utasítása szerint a horvát sziavon koronatartományban kellett ideiglenes jellegű jogszabállyal rendezni az iparviszonyokat. 56 Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Budapest 1965. 46. 57 REICHS-GESETZ-BLATT FÜR DAS KAISERTHUM OESTERREICH Jhrg. 1859. LXV. Stuck. Ausgegeben und versendet am 27. Dezember 1859. 58 MAGYARORSZÁGOT ILLETŐ ORSZÁGOS KORMÁNY­LAP. 1859. évf. Első rész. XLVI. db. Kiadatott és elküldetett 1859-diki december 31-én. 59 A Somkuti—Éri—Nagybákay szerkesztésében megjelent és a 4. sz. jegyzetben idézett kiadványban közzetetteken kívül megemlítjük Pollák, Róbert: Vandrovné knizky v zbierkach Vichodoslovenského Muzea с tanulmányát. (: Suie, Dr. Wili­am (red.): Historica Carpatica 16/1985. 235—261.; u. a. 17/1986. 203-216. :) 60 A történeti Magyarországon — az Erdély vonatkozásában hiá­nyos, egyébként viszonylag teljes felmérés szerint — 1011 helységben 4545 szervezet volt. 61 Céhkataszter I. 353., II. 175-177., 181., 184. 62 A példaként kiválasztott Csongrád, Sopron és Abaúj várme­gyében az arány a következő: a Céhkataszter szerint a Csong­rád vármegyében volt 6 céhes területi egység 58 céhes szerve­zetéhez kapcsolt vándorkönyvek száma 135. Ugyanezek a számok Sopron vármegye vonatkozásában: 58,252, 8. ; Abaúj vármegye vonatkozásában: 10, 75, 1, mely legutóbbi szám a Kosice-i Vychodoslovenské múzeumban (Kassai Kelet­Szlovákiai Múzeumban) lévő 154 vándorkönyvvel 155-re mó­dosul. — (Pollák i. m. 2. rész. 203. old.) 63 73.440.2. It. sz. 64 72.20.40. It. sz. 65 82.786.1. It. sz. 66 73.439.1. It. sz. 67 73.441.1. It. sz. 68 90.24. It. sz. 69 72.20.41. It. sz. 70 72.21.1. It. sz. 71 72.20.42. It. sz. 72 72.20.27. Jt. sz. 73 72.20.43. It. sz. 74 72.20.37. It. sz. 75 Vác város feletti földesúri jogát a püspök 1742-ben megosz­totta a káptalannal. Ettől kezdve a püspök földesúri hatalma alatt maradt terület a Püspök-Vác, a másik pedig a Káptalan­Vác nevet viselte. A két város 1859-ben egyesült. 76 Adony mezőváros, később nagyközség Fejér megyében, a Duna jobb partján. 77 Thúry György Múzeum 72.20.253, lt. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom