Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Szőke Béla Miklós: 7. és 9. századi településmaradványok Nagykanizsán

7. és 9. századi településmaradványok Nagykanizsán 143 ekkor segítségért a bajorokhoz fordul. A bajorok el is űzik az avarokat, „biztosítják" a karantánokat ,,és alávetik őket és hasonló mód szomszédaikat is a királynak való szolgá­latra". (WOLFRAM 1979, 42—43., 77-80.) Szokatlan a hír, mert az avar kalandozásoknak immár egy évszázada vége, s a nyugati határokat is fél évszázada biztosították. S furcsa azért is, mert a vereséget nem követi az avarok újabb támadása, márpedig az avar történelem számos pél­dáját mutatja annak, hogy ők nem hagyják megtorlatlanul vereségeiket. Érthetetlen pedig azért, mert látszólag sem­mi nem indokolta az avarok támadását. Tudjuk azonban, hogy a nomád népek megbocsáthatatlannak tartják alattva­lóik szökését. Nem tarthatjuk ezért kizártnak, hogy a Mura—Zala völgyi avar-szláv lakosság — esetleg éppen a központosítással járó újabb áttelepítés ellen fellázadva — részben átmenekült a nyugati szomszéd karantánokhoz. 1 A régészeti topográfia munkálatai a nagykanizsai járás terüle­tén lényegében már befejeződtek (a készülő feldolgozás szer­kesztője Horváth L., szerzői Horváth L., Szőke В. M., Ván­dor L.), s megkezdődött a zalaegerszegi járás terepbejárása. A településtörténeti kutatások a Principális (Kanizsa) és a Szévíz (Pölöske) völgyében folynak, elsősorban Hahót térségében. A feltárásokat a MTA Régészeti Intézete és a Zala Megyei Mú­zeumok Igazgatósága OTKA támogatással, közös kutatásként végzi, Szőke B. M. vezetésével. A kéziratot 1989 tavaszán ad­tam le, az azután megjelent munkákat ezért már nem tudtam fi­gyelembe venni. 2 Ezúton is köszönöm Horváth Lászlónak az általa feltárt objek­tumok és leletanyagának közlésre való átengedését. Az ásatás pontos helyszínrajzát ld. HORVÁTH 1983. 8., 1. kép. 3 Az objektumok a közleményben tévesen 9. századinak lettek meghatározva, Horváth 1983, 23. 4 TGYM lelt. sz. 80. 14. 4-6. 5 TGYM lelt. sz. 80. 15. 11-20. 6 TGYM lelt. sz. 80. 36. 5-6. 7 TGYM lelt. sz. 81. 7. 1—7. 8 TGYM lelt. sz. 81. 9. 1-23. 9 TGYM lelt. sz. 81. 10. 1-5. 10 TGYM lelt. sz. 81. 22. 1-4. 11 A lelőhelyre 1978 májusában Horváth L. hívta fel a figyelme­met. A szondázó ásatást a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának anyagi támogatásával végeztem, amit ezúton is szeretnék megköszönni. A leletanyag a TGYM-ban leltározatlan. BARAN 1989 Baran, V. D. : Diefrühslawische Siedlung von Ras­kov, Ukraine. Beitrâge zur allgemeinen und vergleichenden Archâologie 8 (1986) 1989. 73-175. Ez esetben nem lehetetlen, hogy forrásunk, a Conversio két eseményt vont egybe, a 7. század végi „pártütést" megtorló avar hadjáratot és a karantánok 8. század közepi bajor alávetését, amelyben az avarok talán nem is játsza­nak szerepet. Mindenesetre tény, hogy vidékünk csak a 8. század végén, 9. század elején települ be újra, s elgondol­koztató, hogy ekkor ugyanott nyitják meg a temetőket, ahol a 7. században voltak. (Pókaszepetk, Kehida, Zalako­már, Alsógyenes). Valószínű tehát, hogy ugyanazon lakos­ság leszármazottjai települtek itt meg újra, s tudatosan akarták folytatni őseik sírhelyei mellett a maguk temetke­zését. Ezt a hagyományőrzést mutatják a temetkezési szo­kások is: ahogy a 7. században, úgy most is birituálisak a temetők, hamvasztva ill. csontvázasán (korhasztva) teme­tik el a halottakat. 12 TGYM lelt. sz. 75. 16. 1. 13 Itt is szeretném megköszönni Vándor Lászlónak, hogy ásatá­sának közlési jogát számomra átengedte. Az ásatás teljes doku­mentációja MNM Adattára IV/70/1973. A leletanyag a TGYM­ban leltározatlan. 14 Zalakomárban (1977-1982) és Kehidán (1985-) Szőke В. M. és Vándor L. végzett, ill. végez ásatásokat. Közöletlen. Póka­szepetkre Id. CS. SÓS 1973. 15 Az alább következő lelőhelyeket a készülő nagykanizsai topog­ráfiai kötet adatai alapján határoztam meg. 16 TGYM lelt. sz. 79. 51. 14-17. 17 TGYM lelt. sz. 82. 93. 11-14. 18 TGYM lelt. sz. 79. 117. 6-8. 19 TGYM lelt. sz. 80. 72. 21. 20 TGYM lelt. sz. 80. 73. 1-3. 21 TGYM lelt. sz. 82. 85. 2-4. 22 TGYM lelt. sz. 77. 10. 4. 23 TGYM lelt. sz. 82. 114. 2-5. 24 TGYM leltározatlan. 25 TGYM leltározatlan. 26 TGYM lelt. sz. 79. 109. 8-9., 79. 111. 6. 27 TGYM lelt. sz. 82. 131. 1-2., 5-7. 28 Az objektumot Horváth L. tárta fel 1980-ban. Közöletlen. 29 TGYM leltározatlan. 30 Rosner Gy. szíves szóbeli közlése. BELOSEVIC 1972 BeloSevié, J.: Die ersten slawischen Urnen­gruberaufdem Gebiete Jugoslawiens aus dem Dorfe Kasió bei Zadar. Balcanoslavica 1 (1972) 73—86. Jegyzetek: Irodalom:

Next

/
Oldalképek
Tartalom