Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)
Közlemények - Szőke Béla Miklós: 7. és 9. századi településmaradványok Nagykanizsán
7. és 9. századi településmaradványok Nagykanizsán 143 ekkor segítségért a bajorokhoz fordul. A bajorok el is űzik az avarokat, „biztosítják" a karantánokat ,,és alávetik őket és hasonló mód szomszédaikat is a királynak való szolgálatra". (WOLFRAM 1979, 42—43., 77-80.) Szokatlan a hír, mert az avar kalandozásoknak immár egy évszázada vége, s a nyugati határokat is fél évszázada biztosították. S furcsa azért is, mert a vereséget nem követi az avarok újabb támadása, márpedig az avar történelem számos példáját mutatja annak, hogy ők nem hagyják megtorlatlanul vereségeiket. Érthetetlen pedig azért, mert látszólag semmi nem indokolta az avarok támadását. Tudjuk azonban, hogy a nomád népek megbocsáthatatlannak tartják alattvalóik szökését. Nem tarthatjuk ezért kizártnak, hogy a Mura—Zala völgyi avar-szláv lakosság — esetleg éppen a központosítással járó újabb áttelepítés ellen fellázadva — részben átmenekült a nyugati szomszéd karantánokhoz. 1 A régészeti topográfia munkálatai a nagykanizsai járás területén lényegében már befejeződtek (a készülő feldolgozás szerkesztője Horváth L., szerzői Horváth L., Szőke В. M., Vándor L.), s megkezdődött a zalaegerszegi járás terepbejárása. A településtörténeti kutatások a Principális (Kanizsa) és a Szévíz (Pölöske) völgyében folynak, elsősorban Hahót térségében. A feltárásokat a MTA Régészeti Intézete és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága OTKA támogatással, közös kutatásként végzi, Szőke B. M. vezetésével. A kéziratot 1989 tavaszán adtam le, az azután megjelent munkákat ezért már nem tudtam figyelembe venni. 2 Ezúton is köszönöm Horváth Lászlónak az általa feltárt objektumok és leletanyagának közlésre való átengedését. Az ásatás pontos helyszínrajzát ld. HORVÁTH 1983. 8., 1. kép. 3 Az objektumok a közleményben tévesen 9. századinak lettek meghatározva, Horváth 1983, 23. 4 TGYM lelt. sz. 80. 14. 4-6. 5 TGYM lelt. sz. 80. 15. 11-20. 6 TGYM lelt. sz. 80. 36. 5-6. 7 TGYM lelt. sz. 81. 7. 1—7. 8 TGYM lelt. sz. 81. 9. 1-23. 9 TGYM lelt. sz. 81. 10. 1-5. 10 TGYM lelt. sz. 81. 22. 1-4. 11 A lelőhelyre 1978 májusában Horváth L. hívta fel a figyelmemet. A szondázó ásatást a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának anyagi támogatásával végeztem, amit ezúton is szeretnék megköszönni. A leletanyag a TGYM-ban leltározatlan. BARAN 1989 Baran, V. D. : Diefrühslawische Siedlung von Raskov, Ukraine. Beitrâge zur allgemeinen und vergleichenden Archâologie 8 (1986) 1989. 73-175. Ez esetben nem lehetetlen, hogy forrásunk, a Conversio két eseményt vont egybe, a 7. század végi „pártütést" megtorló avar hadjáratot és a karantánok 8. század közepi bajor alávetését, amelyben az avarok talán nem is játszanak szerepet. Mindenesetre tény, hogy vidékünk csak a 8. század végén, 9. század elején települ be újra, s elgondolkoztató, hogy ekkor ugyanott nyitják meg a temetőket, ahol a 7. században voltak. (Pókaszepetk, Kehida, Zalakomár, Alsógyenes). Valószínű tehát, hogy ugyanazon lakosság leszármazottjai települtek itt meg újra, s tudatosan akarták folytatni őseik sírhelyei mellett a maguk temetkezését. Ezt a hagyományőrzést mutatják a temetkezési szokások is: ahogy a 7. században, úgy most is birituálisak a temetők, hamvasztva ill. csontvázasán (korhasztva) temetik el a halottakat. 12 TGYM lelt. sz. 75. 16. 1. 13 Itt is szeretném megköszönni Vándor Lászlónak, hogy ásatásának közlési jogát számomra átengedte. Az ásatás teljes dokumentációja MNM Adattára IV/70/1973. A leletanyag a TGYMban leltározatlan. 14 Zalakomárban (1977-1982) és Kehidán (1985-) Szőke В. M. és Vándor L. végzett, ill. végez ásatásokat. Közöletlen. Pókaszepetkre Id. CS. SÓS 1973. 15 Az alább következő lelőhelyeket a készülő nagykanizsai topográfiai kötet adatai alapján határoztam meg. 16 TGYM lelt. sz. 79. 51. 14-17. 17 TGYM lelt. sz. 82. 93. 11-14. 18 TGYM lelt. sz. 79. 117. 6-8. 19 TGYM lelt. sz. 80. 72. 21. 20 TGYM lelt. sz. 80. 73. 1-3. 21 TGYM lelt. sz. 82. 85. 2-4. 22 TGYM lelt. sz. 77. 10. 4. 23 TGYM lelt. sz. 82. 114. 2-5. 24 TGYM leltározatlan. 25 TGYM leltározatlan. 26 TGYM lelt. sz. 79. 109. 8-9., 79. 111. 6. 27 TGYM lelt. sz. 82. 131. 1-2., 5-7. 28 Az objektumot Horváth L. tárta fel 1980-ban. Közöletlen. 29 TGYM leltározatlan. 30 Rosner Gy. szíves szóbeli közlése. BELOSEVIC 1972 BeloSevié, J.: Die ersten slawischen Urnengruberaufdem Gebiete Jugoslawiens aus dem Dorfe Kasió bei Zadar. Balcanoslavica 1 (1972) 73—86. Jegyzetek: Irodalom: