Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)
Vándor László: A kanizsai vár építési korszakainak kérdései
8 Vándor László későbbbi várkastélyával. 13 Bizonyítékként azt a már idézett 1322. évi oklevelet hozza fel, amely bizonyossá teszi, hogy ekkor sem Kanizsa falu területén, sem a mellette lévő szigeten (amit Princ 1262-ben vásárolt) nem állt vár. Ehhez még annyit lehetne hozzátenni, hogy a Kanizsaszeg név a későbbiekben, azaz a 15. század elejétől, amikor a vár újból feltűnik, az oklevelekben nem szerepel. Méri István az ásatás eredményei alapján nem tudta igazolni az általa feltárt várkastély és a korai vár helyének azonosságát. Munkájában kétszer érinti ezt a kérdést. Egy helyen óvatosabban így foglamaz: „Ami viszont a korábbi időket illeti, az a néhány Árpád-korinak látszó edény töredék, amire az épület környezetében rábukkantunk, amilyen építményhez nem köthető, s így másutt a külső vár területén találtakkal együtt azt jelzi, hogy az Árpád-korban is volt itt valamiféle település, s talán vár is. Helyének pontos rögzítésére és jellegének meghatározására azonban alig van remény." 14 Később már világosabban rögzíti álláspontját: ,,A vár területén folytatott ásatásainkon ХП— ХШ. századinak látszó edénytöredékek egymástól nagyobb távolságra is előkerültek. Ezek azonban önmagukban egyelőre nem bizonyítják az egykorú vár létezését, hanem — ugyanúgy, mint a belső vár területén talált őskori edénydarabok—csupán itteni településről tanúskodnak." 15 A Méri István féle ásatás eredményei, a későbbi vár és környezetének felszíni viszonyai nehezen valószínűsíthetővé teszik a — a Fügedi-féle megállapítással együtt — korai és a későbbi vár területi egybeesését. Ha ezt a véleményt elfogadjuk, akkor felvetődik az a kérdés, hol állhatott Kanizsaszeg vára? Az egyetlen számításba jöhető hely az általam végzett vizsgálatok szerint a nagykanizsai vasútállomástól nyugatra fekvő sziget, ahol a 16—17. századi ábrázolások szerint a Kanizsa vizét egy malom nagyobb tóvá duzzasztotta. Ezen a helyen még a múlt században leírták egy kisméretű vár felszínen látható maradványait. Ez a hely pedig nagyon is egybeesik az 1322-ben említett várhellyel, amely a Kerektónál található 16 Nagyobb bizonyosságot azonban csak a terület régészeti feltárásától várhatunk. 2. A második kérdéskör a Méri István által feltárt várkastély építési idejének és az építtető személyének meghatározása. A régész a Vár úton az egykori szeszgyár központi épülettömbje alatt egy szabálytalan négyzet alakú zárt udvaros várkastélyt tárt fel. Ennek déli oldalából nagyméretű kaputorony lépett ki a fal síkja elé. Az udvarát árkádos folyosó övezte. 17 Balogh Jolán korábban, a fennmaradt hiteles 16. századi alaprajz alapján a palotaépületet felsőolasz hatásra épült, négyszögletes alaprajzú, árkádos udvarú kastélyok típusába sorolta. Az általa reneszánsz épületnek tartott kastélyt Pietro Ferrabosco művének vélte, tehát a 16. század második felére datálta. 18 Méri István ásatása rámutatott, hogy az itt talált leletek alapján az épület már a 15. században is bizonyosan állt, tehát Balogh Jolán véleménye tarthatatlan. 19 Sajnálatos, hogy az itt előkerült leletanyag ennél pontosabb meghatározást nem tett lehetővé. Az ásatási alaprajz és a leletanyag kormeghatározása a kanizsai vár központi épülettömbjét azoknak a szabályos alaprajzú palotáknak a csoportjába sorolhatjuk, amelyek az Anjou-korban jelentek meg a budai és visegrádi építkezéseken és építésük Zsigmond uralkodása alatt teljesedett ki. A visegrádi palota az B70-es évek végén kapja meg ezt az elrendezését. 20 A vidéki királyi rezidenciák közül a négysaroktornyos várak hazai alap- és iskolapéldája a diósgyőri 1378 előtt készülhetett el. 21 Zólyom ugyancsak az 1370-es években épült, 22 míg a saroktornyok nélküli Végles vára a 14—15. század fordulóján épült fel. 23 Az ilyen típusú várak építésénél a későbbiek során a palotajelleg erősödött, a saroktornyok redukálódtak. Ennek legszebb példája az ozorai várkastély, melyet Ozorai Pipo 1416—1426 között emeltetett. 24 Ennek a vártípusnak az itáliai eredeztetése a korábbi szakirodalomban közhely számba ment, újabban azonban a közvetlen analógiák hiányát kimutatva ennek a típusnak sajátos magyarországi kialakulási lehetőségét is felvetették. Rendkívül sajnálatos, hogy a kanizsai vár okleveles anyaga pontosan erről a rendkívül fontos időszakról nem áll rendelkezésünkre. Az 1323. évi adományozás után csak 1406-ban kerül elő ismét, amikor a várnagyáról és kincseskamrájáról esik szó. 25 1423-ban tudunk a várkápolna létezéséről. 26 1443-ban, amikor a Rozgonyiak ostromolják bástyákkal erősített fallal körülvett kastélyként ismerhetjük meg. 27 A század végén pedig (1493) hídjáról és vizesárkáról, 28 1530-ban pedig ugyancsak a hídról és a ,,Gyaloghíd"-ról jutunk ismeretekhez. 29 A közvetett írott források azonban sokkal közelebb visznek bennünket az építési idő és az építtető személyhez. Zsigmond uralkodásának ideje a Kanizsaiak fénykora. A három kanizsai fivér Miklós, János és István mind rangban, mind hatalomban a legmagasabbra emelkedett. Ebben az időszakban teljesedik ki az új szerzemények révén a kanizsai uradalom. A birtokszerzemények elsősorban János esztergomi érsek révén gyarapítják a Kanizsaiak hatalmát. A források alapján egyértelmű, hogy az ősi birtok Miklósnak, a legidősebb fiúnak, a tárnokmesternek lakhelye. A legkisebb fiú, István rezidenciájáról, amely Kismartonban épült fel, lényegesen többet tudunk. 30 1371-ben engedi meg Nagy Lajos a Kanizsai testvéreknek, hogy Kismarton nevű mezővárosukat az ország védelme érdekében fallal kerítsék be. Csak ezután kerülhetett sor a város északnyugati sarkán a négyzet alakú zártudvaros várkastély építésére. 31 Az Eszterházi kastélyba belefoglalva ma is álló várnak 1392-ben már készen kellett lennie, amikor István Zsigmond király jelenlétében itt tartotta esküvőjét. 32 Az itteni várkastély a királyi mintára épült magánvárak közül az oklevelek alapján a legkorábbi, nem véletlenül Kanizsai birtokon létesült.
