Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Székely György: Az oszmán birodalom hanyatlásának belső okai

82 Székely György ték a volt lovagi városba, annak keleti részén éltek mint textil anyagkereskedők, pénzkölcsönzők, teherhordók. A birodalom viszonylagos elmaradásának jele, egyben gyengeségének oka a Balkán elkésett iparszerveződése. Lassan mégis létrejöttek a céhszerű testületek (esnaf). Szabályozások, kérelmek, mozgalmak tükrében tűnnek fel a szófiai bőrkikészítők és szűcsök (1605), mészárosok (1611), az elbasani tímárok (1657), a rusei muzulmán kádárok (1657) és bolgár kalapkészítők (1682), a plovdivi durva gyapjúszövet-kereskedők (1675 görög nyelvű kódex). 1637-ben Sztambulban felakasztották a szaloniki textilcéh küldöttségvezetőjét, amikor csökkenteni kérték az anyagés egyenruha-beszolgáltatást. De Mohamed a század második felében már jónak látta szabályozni az árakat, céhjogokat, kötelezettségeket. Mindez azonban már nem akadályozhatta meg a hanyatlást, nem eléggé csökkentette az elégedetlenséget. A települések tekintetében is világossá vált az inga viszszalengése. Már a századelőn föltűnik vidéki keresztények olyan ingatlanvásárlása nagyvárosokban, amit leszármazottaikra hagyományozhattak. Ezt követte nem muzulmánok betelepedhetése a belvárosokba. A szakadatlan háborúk embervesztesége miatt IV. Mohamed kénytelen volt 1669-ben megengedni az ilyen települést, mire görög, szerb, bolgár, román külvárosiak behúzódtak. Ezt pótolta a keresztény parasztok beköltözése a megürült külvárosokba. Vidinbe a 17. század végén falusi népesség is húzódott, bolgár parasztok is rendelkeztek városi földdel, házzal. A nikápolyi kádi 1698-ban rendelkezést kapott, hogy a 10 éven belül odatelepült parasztokat küldje vissza falura. A vallási viszonyok liberalizálódása is bekövetkezett az oszmán hanyatlás idején. Az engedélyek a szerzetesrendi működésre, keresztény templomok újjáépítésére vagy pláne újak építésére mégis megkéstek, nem eléggé népszerűsítették az oszmán hatalmat. A katolicizmus Boszniában a 17. században kapott erőre. Papics Pál bosnyák szerzetes 1629-ben Szarajevóból jelentette Rómába, hogy sokat fáradozott a lelki ügyek körül Bács és Belgrád egyházmegyéjében. Ugyancsak a 17. században Zvizdovics Angelus kieszközölt szultáni engedélyt, hogy társaival együtt gondozhassák a boszniai katolikusok lelki ügyeit. Az ortodoxia Bulgáriában és Görögországban sokáig teret vesztett az iszlám környezetben. Egészen a 17. századig folyt a bulgáriai templomok, kolostorok rombolása és a szellemi élet falvakba, elrejtett helyeken lévő kolostorokba átkerülése. Ehhez képest fordulat kezdete, hogy a neszebári Szent Szpász és Szent Kelemen templomok a 17. századi oszmán uralom alatt keletkeztek, igaz, hogy szegényes és nagyon egyszerű építési technikával. A torony- és kupolanélküliség, a külső díszítetlenség jelzi a vallási türelem korlátait, amit a templomok belsejére már kevéssé alkalmaztak. A görög Hydra szigetén 1641-ben létesült a Máriatemplom és -kolostor a központban. Magyarországon a szegedi Alsóváros toronytalan ferences temploma 17. századi csodatevő Madonna-képet, ugyanott a ferences kolostor 15. századi, 1530. évi tárgyakat őrzött meg. A kecskeméti református templomot oszmán uralom alatt 1680—84 közt András, László és Máté debreceni kőműves építette. Van benne feliratos tábla 1684-ből, a kecskeméti ötvösök 17. századból való alkotásai (Cseh György 4, Tar Illés 4, CM 1 alkotással képviselve). Ezt a soknyelvű és több keresztény vallású oszmán tartományhálózatot az Erdélyben működő görög és makedo-román kereskedők, a szigetvilág görög hajósai kötötték össze.

6 VII. A Nyugat kereskedelmi behatolása Az oszmán birodalom szétaprózódását, gazdasági stagnálását a külföldi kereskedők testületei és társaságai használták fel behatolásra. Libanonban már 1620 körül firenzei, francia, angol, holland, velencei kereskedők működtek. Aden kikötőjében 1609 óta megjelentek a brit Kelet-indiai Társaság hajói. 1660 után az angol restauráció diplomatái Sztambulban az angol és skót hamuzsír-kereskedők és általában a Levant Company gazdasági érdekeit képviselték. Ez az érdekvédelem fontos szerepet játszott az 1689—1714 közt megélénkült angol diplomáciai tevékenységben, ezáltal Törökország területi integritása fontossá vált Anglia számára. A holland kereskedők érdekeiket az oszmán birodalommal kiépített diplomáciai viszony útján érvényesítették. Cornelis Hága 1612—39 közti követi missziója biztosította a török kikötők használatát és a tengeri rablók elleni védelmet a hollandok számára, valamint konzulátusok létrehozását előbb Sztambulban, majd Aleppo, Tunisz, Algír, Marokkó területén. Viszont Herbert de Visnich jelentős holland kereskedő 1623-ban a perzsa szférába ért és tárgyalt Nagy Abbasz sahhal. 1626-ban Musza bég perzsa követ járt Hollandiában. Franciák is korán bekapcsolódtak a mediterrán forgalomba. Hajóik 1612-ben és 1643-ban menedéket nyújtottak szökésben lévő foglyoknak. 1653-ban egy francia kereskedő modénai pénzekkel folytatta levantei ügyleteit. Ilyen ismereteket is felhasználva írhatta 1675-ben Nointel francia portai nagykövet, hogy a törökök a végsőkig gyengék a tengeren és a szárazföldön zsoldot és pénzt tekintve, s méginkább tisztekben, de van szerencséjük és sokra viszi őket ellenfeleik vaksága. Francia utazó azonban a Szafavidák Kharg szigetére is eljutott és leírta forgalmát, gyöngyhalászatát a 17. század közepén. De az állandó ellenfelekkel is volt forgalma a török birodalomnak. A kis-ázsiai Kütahyáig eljutottak pénzlelet tanúsága szerint osztrák tallérok és spanyol ezüstpénzek. 1667-ben Bécs Keleti Társaságot létesített az oszmán birodalommal való kereskedelemre, sokféle árucikkel, közte osztrák papírral.

7 Az oszmán hatalom Közép-Európából való kiszorítása-