Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

258 Rózsa Miklós 145 Ennek lehetőségéért e helyen is köszönetet mondok dr. Bencsik Jánosnak, a Tokaji Múzeum igazgatójának. 146 A Tokaji Múzeum Adattárában csak 4 db vándorkönyv van. Ezek közül témánk szempontjából csak a Gyöngyösi István kötélverő legénynek Újbecsén, másik nevén Törökbecsén 1843. szeptember 14-én kiállított — és a múzeumban 82.3.1. It. sz. a. őrzött — vándorkönyv jön számításba. 147 Lásd: Binder, Paul: Der Verfall und die Aufhebung der Zünfte in der Stadt Brasov (Kronstadt). Közzétéve a Somkuti—Éri—Nagybákay szerkesztésében megjelent és a 4. sz. jegyzetben idézett kiadványban. 1. kép: Vándorló mesterlegénynek a leipzigi mészároscéh által 1798-ban adott bizonyítvány (Kundschaft) — Wissel i. m. II. 2. kép: Vándorló mesterlegénynek a kiskomáromi takácscéh által 1842-ben adott bizonyítvány (Kundschaft). — Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum. 70.1272.1. It. sz. 3. kép: 1827 és 1844 közötti időben Pesten készült vándorkönyv-nyomtatvány magyar és német nyelvű címoldala — Nagykanizsai Thúry György Múzeum. 72.20.40. It. sz. 4. kép: Miháldi fazekascéh 1848-ban használt pecsétnyomójának lenyomata. In der Gewerbegeschichtsschreibung bilden die Wanderbücher eine sich anbietende, notwendige Quelle für die Untersuchung der Gesellenwanderschaft. Die Wanderbücher legén in erster Linie Rechenschaft über den Verlauf des Wanderweges, über die Orte, von denen der Geselle Arbeit nahm sowie über die Dauer der Arbeitsverhâltnisse ab. Diese Verwendung der Wanderbücher als Quelle hatte in diesen Beziehungen schon die Veröffentlichung mehrerer wertvoller Studien zur Folge. Allerdings fehlt bislang eine solche Studie, die sich mit der Einbürgerung und Funktion dieser Dokumentenart in Ungarn befaBt hat, und die Wanderbücher aus der Sicht der Aktenlehre und der Nutzungsregel untersucht hat, sowie das Aufhören der Bestimmung und Benützung dieser Dokumentenart und dessen Gründe erforscht hatte. Der Verfasser machte sich zur Aufgabe, die Vorstellung der Wanderbücher aufgrund ihrer áuBeren aktenkundlichen Merkmale darzustellen, die zu derén Ausstellung benutzten Vor148 Nagykanizsai Thúry György Múzeum 72.20.15. It. sz. A felszabadítólevél Veszprémben Ramazetter Károlynál 1862-ben nyomtatott, egyszerű kivitelű nyomtatvány felhasználásával készült. 149 A vándorkönyv mellett őrzött felajánló levél. 150 A múzeum történész-muzeológusának, Kunics Zsuzsának e helyen is megköszönt szíves adatközlése. isi A vándorkönyv, mint gyűjteményi tárgy eredetéről tájékoztató múzeumi feljegyzés a könyv mellett. — Nagykanizsai Thúry György Múzeum. 72.20.40. It. sz. vándorkönyve 13. old. 5. kép: 1847-ben Nagykanizsán készült vándorkönyv-nyomtatvány magyar és német nyelvű címoldalai — Nagykanizsai Thúry György Múzeum. 72.20.37. It. sz. 6. kép: 1861-ben Pesten készült vándorkönyv-nyomtatvány címoldala. — Nagykanizsai Thúry György Múzeum, 72.20.43. It. sz. 7. kép: 1861-ben Pesten készült vándorkönyv-nyomtatványba fűzött városkép. — Nagykanizsai Thúry György Múzeum. 72.20.43. It. sz. drucke, die zeitlich und lokál unterschiedlich benutzt wurden, weiter derén übliche Ausstellung und Abweichungen davon, u.a. nachtrâgliche Eintragungen und derén Unterschiede, letztlich, unter Beachtung all dessen, die Wandlung der Bestimmung der Wanderbücher vorzustellen. Der Autor stellt die Wandlung der Nutzungsregeln dar. In der Einführung informiert der Verfasser über eine Dokumentenart als Vorgànger der Wanderbücher mit gleicher Funktion, die Kundschaft, die durch die Reichshandwcrksordnung von 1731 für das gesamte deutsch—römische Reich cine allgemein gültige Regelung erfuhr. Der Verfasser untersucht ebenfalls die Bedeutung des Wortes Kundschaft. Das wurde deshalb notwendig, da die ungarischen Zunftartikel Mitte des 18. Jahrhunderts das Vorhandensein eines mit dem Wort Kundschaft bezeichneten Zeugnisses verlangte. Die Reichshandwerksordnung von 1731 hat durch die Kundschaft die Gesellenwanderschaft in den Befugnisbereich der Képek forrásjegyzéke: Die Wanderbücher im György Thúry Museum zu Nagykanizsa (Typen, Funktion und Quellenwert der Wanderbücher in Ungarn)