Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

Vándorkönyvek a Nagykanizsai Thúry György Múzeumban 255 f) Lánggal égő teremtette... g) Viszontagság az életem... h) Eh, a sirás nem kenyerem... 5. Tizenkét vándorkönyvünk közül három még 1926 előtt, egy 1948-ban a Nagykanizsai Városi Múzeumba került. A többi hét már ennek szervezeti utóda, a Thúry György Múzeum gyűjteményét gyarapította. Ez utóbbiak közül Csillag Andrásét 1966-ban unokája, Székelyhídi 1 A molnáripari szakkönyvből idézi Isenberg, Heinrich: Das Gesellenwandern und was damit zusammenhing. Münster é. n. 36-38. 2 Rüdiger, Dr., Otto: Die âltesten Hamburgischen Zunftrollen und Brüderschaftsstatuten. Hamburg 1874. 87. 3 Bodemann, Eduárd: Die àlteren Zunfturkunden der Stadt Liineburg. Hannover 1883. 229. 4 Jaritz, Gerhard: Gesellenwanderung in Niederösterreich im 15. und 16. Jahrhundert unter besonderer Beriiçksichtigung der Tullner Schuhknechte. In: Somkuti, Eva — Eri, István — Nagybdkay, Péter (Redig.): Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium Veszprém 20—24. 11. 1978. Ungarische Akademie der Wissenschaften. Veszprémer Akademische Komission. 1979. 50—61.; Otruba, Gustaw: Wanderpflicht und Handwerksburschenwege im Spiegel Wiener und niederörterreichischer Zunftarchivalien. U.o. 43—49. Magyarul: Éri István és tsai (szerk.): Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője П. — Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém 1978. november 22—24. Veszprém 1979. 37-46., 33-36. 5 Dr. Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és céhek története Magyarországon. I—II. Budapest 1913. I. 40. 6 Dr. Winkler Elemér: A soproni céhek története a XV—XIX. században. Sopron 1921. 24. 7 Király J. : Pozsony város joga a középkorban. Budapest 1894. Függelék. 439. 8 Spiesz, Anton: Statúty Bratislavskych cechov. Dokumenty. Bratislava 1978. Nemecké resume — Zusammenfassung. 501-503. 9 U.o. 153., 443. 10 Rathke-Köhl, Sylvia: Geschichte des Augsburger Goldschmiedegewerbes vom Ende des 17. bis zum Ende des 18. Jahrhunderts. Augsburg 1964. 110—126. A rendtartás 25. és 26. pontja. 11 Spiesz i.m. 465—469. 12 „Kayserliche Allergradigste'verordnung, Die Abstellung derén in Heil. Römischen Reich Bey denen HandwcrcksZünften Vielfaltig Eingeschlichenen Missbrauchen Betrefend, 1731." A Mainz-i Staatsarchiv-ban levő szöveget közli Stürmer, Michael: Herbst des Altén Handwerks. Quellén zur Sozialgeschichte des 18. Jahrhunderts. München 1979. 54—71. — A Szászországban publikált szöveget és a publikáció első 'oldalának reprodukcióját közli Wissel, Rudolf: Des altén Handwerks Rechtund Gewohnheit I—II. Berlin 1929.

1. 553—568. ; 11. tábla. — A császári aláírással birodalmi törvénnyé vált szabályozás kihirdetése és kezdeti végrehajtása elég nehézkesen ment. Wissel, I. 569—578.) 13 General-Privilegium und Gülde-Brief des Tischler-Gewercks in der Chur- und Marck Brandenburg dies- und jenseits der Sándorné szül. Csillag Erzsébet nagykanizsai, Ady Endre út 4. sz. a. lakos ajánlotta fel a múzeumnak.

149 Nováczky Imre vándorkönyvét fiának, Lajosnak (ki ugyancsak csizmadia volt) unokahúga, Meilinger Mária nagykanizsai, Magyar utca 51. sz. a. lakos adta a múzeumnak.

150 Szivós Imre vándorkönyve Szivós Gyula, Nagykanizsa ny. állomás-elöljárója, nagykanizsai, Somogyi Béla út 5. sz. a. lakostól került a múzeumba.

151 Oder und Elbe, insonderheit des Tischler-Gewercks in Berlin. De Dato Berlin, den 5. Maji 1734. Art. I. Lásd: Stürmer i. m. 75. Deutsches Rechtswörterbuch (Wörterbuch der álteren deutschen Rechtsprache) I—VIII. (továbbiak még nem jelentek meg) 1914—1988. Hgb. von der Preussischen Akadcmic der Wissenschaften, ab 1939 von der Deutschen Akadcmic der Wissenschaften zu Berlin, ab 1955 von der Hiedelbergcr Akademie der Wissenschaften. VIII. kötet. 98. oldalán С G. Ludovici kereskedői lexikonából vett idézet. U.o. a hivatkozott törvénykönyvből vett idézet. Handbuch aller unter der Regierung des Kaisers Joseph des II. für die К. К. Erblânder ergangenen Verordnungen und Gesetze. 18 Bde. Wien 1785-1790. III. 2, 298. 17 Spiesz i. m. 113., 143., 149., 167. 18 Vámosi Nándor: A debreceni csizmadiák céh- és műszavai. Debrecen 1942. 115. 19 Wissel i. m. I. 571. 20 Copia des von einem ... Königl. Hungarischen Stadthalterey-Rath an dem Magistrat der ... Hauptstadt Ofen inBetref der Handwerkern ... dem20ten Nov. 1780ergangenen ... Befehls, welcher ... in die deutsche Sprachc ist übersetzt worden. — (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár В 384/2/1780. 11. 20.) 21 21.650/1974., 12.458/1795., 18.936/1810, 16.304/1812., 26.075/1814. számú helytartótanácsi rendelkezések. Lásd: Kassics Ignác: A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek Legényeit és Tanítványait, nemkülönben a' MestcrCzéheket illető Kegyelmes Királyi Rendeléseknek Kivonatai. Bécs 1835. 2., 3., 51., 59. és 171. 22 Rózsa György: Budapest régi látképei (1493—1800). Budapest 1963. Katalógus 33-33/d, 34/a, 81/a, 83/a, 84., 92/a-92/e, 93-93/o sz., valamint a LXXXVI. és LXXXVII. sz. táblák. A katalógusban a Kundschaftok váltakozóan vándorlevél vagy céhlevél megnevezéssel szerepelnek. A katalógus 34. sorsz. és a LXXXVII. táblán b) jel alatt látható, s vándorlevélnek nevezett okirat a szövegéből kitűnően nem vándorlevcl, hanem inasnak adott fclszabadítólevél. További magyarországi /fímdir/íö/í-nyomtatványokat tesz közzé Prof. Dr. Klaus Stopp: Die Handwerkskundschaftcn mit Ortsansichten. Beschreibender Katalog der Arbeitsattcstaten wandernder Handwerksgesellen 1731—1830. című 17 kötetes művének (:Stuttgart 1982—1990(7):) a magyarországi kundschaftokat tárgyaló 12. és 13. kötetében. A mű egyes köteteit ismerteti Nagybákay Péter az ETHNOGÁFIA 1983. évi évfolyamában (641—643. old.), 1988. évi évfolyamában (272—273. old.) és vagy 1990. évi vagy 1991. évi évfolyamának megjelenésre még váró valamelyik számában. 23 Ez a hivatalos gyakorlatban Generállá principia néven emleJegyzetek: