Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)
Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)
250 Rózsa Miklós vô Bialaban született Anton Roland szabólegény vándorútjának iránya: Biala város — Babicei 123 Fővámhivatal — Biala város — Olmütz — Hainburg 124 — Fürstenfeld 125 — Zalaegerszeg — Biala város. Az út a vándorkönyvnek Bialán 1855. április 19-én történt láttamozásával kezdődik. Az utolsó zalaegerszegi munkaviszony 1855. november 22-ig tartott. A vándorút kezdete és az az alatti utolsó munkaviszony vége közötti időszak csak 7 hónap. Az ezt követő legközelebbi, egyben utolsó bejegyzés a vándorkönyvben a Bialai Kerületi Hivataltól 1860. március 2-án 1 évre szólóan adott vándorlási engedély. Arról nincs adat, hogy Roland a közbülső 4 és 1/4 év alatt mi tévő volt, merre járt. Vándorkönyvében 7 helységből van bejegyzés, közülük csak l-ben dolgozott. A Nagykanizsán született Novaczky Imre csizmadialegény a vándorkönyv Nagykanizsán történt kiállítása előtt ugyanitt volt segéd. Vándorútjának iránya: Nagykanizsa — Palota (ahonnan vándorlási engedélyének meghosszabbítása végett Nagykanizsára jött) — Palota (ahonnan sorozáson való megjelenés végett Nagykanizsára utasították) — Nagykanizsa (ahol 3 évre szóló vándorlási engedélyt kapott) — Pécs. A vándorlásra indulás előtti munkaviszony első napja 1853. december 19., utolsó napja pontosan nem állapítható meg. Ugyanígy nem állapítható meg pontosan a vándorlás alatti első munkaviszony első napja. A bejegyzések egybevetése alapján a vándorlás előtti munkaviszony utolsó napja 1856. január 28-ra, a vándorlás alatti első munkaviszony első napja február l-re tehető. A vándorút alatti utolsó munkaviszony 1860. augusztus 18-áig tartott. E szerint a vándorutat is magába foglaló segédi munkaviszonyok együttes időtartama 6 év 8 hónap 18 nap, amiből 4 év 5 hó 18 nap a vándorútra esik. Novaczky a vándorútja alatt csak abban a 3 helységben tartózkodott, ahol dolgozott. Más helységben történt láttamozás nincs a vándorkönyvében. A 3 helység közül az egyik a szülő- és egyben felszabadulási helye. A tiroli Stilfsben 126 született Johann Haas lakatoslegény a tiroli Glurnsban 127 1856. január 26-án kapott második vándorkönyve szerinti útját van csak módunk követni. Útjának iránya: Brixen 128 — Lienz 129 — Feldkirchen 00 — Judenburg 01 — Bruck 132 — Mariazell — St. Pölten — Krems 133 — Bécs — Mohács — Pécsi vasútépítés Villányban volt munkavezetőségéhez tartozó ismeretlen munkahely — Pécs (ahol kórházban ápolták). Az út 1856. január 26-án kezdődött, s a pécsi kórházi ápolás 1856. szeptember 11-ig tartott, mely időtartam összesen 7 és 1/2 hónap. Ez alatt a vándorkönyvet 11 helységben láttamozták, de csak 1 helyen dolgozott. A Zala megyei Kiskomáromban 134 született Hajdú János takácslegény a vándorkönyv Kiskomáromban 1862. március 23-án történt kiváltása után az abba március 27-én történt bejegyzés szerint 1859. január 27-től Kiskomáromban dolgozott. Vándorútja alatti első munkaviszonya Zalabérben 1862. április 9-én kezdődött. Vándorútjának iránya: Zalabér — Nagykanizsa (ahol sorozáson volt) — ismeretlen helyen katonai szolgálatot teljesített — Keszthely (ahol 1 évre szóló vándorlási engedélyt írtak könyvébe) — Kiskomárom — Pécs — Siklós. A vándorlás 1862. április elején kezdődött, 1863. március 5-én a katonai szolgálat miatt megszakadt, 1866. február 14-e után folytatódott, s 1866. június 26-áig, tehát összesen csak 15 és 1/2 hónapig tartott. Ez alatt az idő alatt a vándorkönyvbe 6 helyen történt bejegyzés, közülük 4-ben dolgozott. A Zala megyei Galambokon született Kelemen János kovácslegénynek a vándorkönyv Kiskomáromban 1864. április 1-én történt kiváltása és ugyanakkor 1 évre szóló vándorlási engedély elnyerése után a vándorkönyvébe vélelmezhetően ezt röviddel követően történt bejegyzés szerint 4 évig tartott kiskomáromi inaskodása. Az ezt követő első bejegyzés az 1865. szeptember 11-én Keszthelyen kapott 1 éves vándorlási engedély. Kelemen János vándorlásának iránya: Kaposvár — Bátaszék. A vándorút 1865. szeptember 11-ét követően kezdődött és 1866. május 20-án fejeződött be. Időtartama tehát: mintegy 7 hónap, mely alatt Kelemen csak 2 helységben kapott munkakönyvébe bejegyzést, mindkettő munkavállalásról szóló bizonyítvány. A Zalabérben született Szivós Imre csizmadialegénynek a vándorkönyv Nagykanizsán 1865. április 18-án történt kiváltása után abba ugyanaznap történt bejegyzés szerint a mesterségét „rendesen tanulván", 1863 Űrnapján 135 Nagykanizsán szabadult fel, s azóta ugyanott legényként dolgozott. A vándorkönyv kiállítása után 1864. június 19-től 1865. április 19-éig Nagykanizsán, ez után 1866. június 20-áig Pesten dolgozott. Vándorútja tehát csak Pestre vitte. Az itteni munkaviszonyáról szóló bizonyítványt követő bejegyzés a vándorkönyvében nincs. E munkaviszony időtartama tehát 14 hónap. A Zala megyei Kisszigeten született Betze József kovácslegénynek a vándorkönyv Nován 1866. február 7-én történt kiállításakor, és ezt követően fennállott munkahelye Páka 136 volt. Vándorlásának iránya: Lenti — Nova (ahol vándorlási engedélyt írtak vándorkönyvébe) — Zalaegerszeg. A vándorút alatti első munkaviszony 1866. március 15-én kezdődött, az utolsó 1866. június 15-ig tartott. A vándorlás időtartama csak 4 hónap, amely idő alatt 2 helységben töltött munkaviszonyáról van csak vándorkönyvében bejegyzés. A Zala vármegyei Kollátszegen 137 született Bedének alias Jakopanecz János molnárlegény vándorkönyvében csak egy bejegyzés van, amely arra utal, hogy 1877-ben — de nem tűnik ki a bejegyzésből, hogy mióta és meddig — a horvátországi Virjében 138 dolgozott. 9. A vándorutakat, azok időtartamát, és az azok alatti
